Latyák Balázs • 2024. január 25. 05:42
Senki sem mondta, hogy az árak csökkenni fognak, csupán arról volt szó, hogy az aktuális árszint nem emelkedik tovább – ez lehetne a tételmondata az elmúlt hónapok inflációval kapcsolatos történéseinek. Azaz annak, hogy az infláció bár tavaly 1 számjegyűvé karcsúsodott, a boltokban továbbra is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni bevásárláskor. További probléma, hogy a magyar gazdaság jelenleg a másnapossághoz hasonlítható állapotban van, azaz az elmúlt évek jelentős történéseiből ezekben a pillanatokban ocsúdik fel. Ébredése ugyanakkor eltarthat egy darabig, miután az elmúlt időszak jelentős terheket rakott rá, amiket nem lehet egyik pillanatról a másikra ledolgozni. A feladat ugyanakkor nem lehetetlen.
Noha az infláció a tavalyi évben egy számjegyűre zsugorodott, a boltokban mindez csak mérsékelten tapasztalható. Az árak továbbra is magasak, miközben a magyarok fizetése alig növekszik. Nem csoda, hogy az átlagfogyasztás az elmúlt időszakban visszaesett, hiszen nem érezzük azt, hogy a pénz ott csörögne a zsebünkben, így minden eddiginél óvatosabban költekezünk.
A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor ez a közeljövőben átfordulhat, mivel az infláció valahol 5-10 százlék körül alakulhat, míg a nominális jövedelem 10 százalékkal nőhet. Amitől akár az is előfordulhat, hogy a fogyasztói bizalom helyreáll, s az emberek költekezésbe kezdenek.
Parkolópályán volt a magyar gazdaság tavaly
Bár a 2023 nagyon csúnya volt, azért nem sikerült olyan rosszul. Az elmúlt három év a Covid, a gazdaság újranyitása és a háború okozta zűrzavar jegyében telt, a tavalyi pedig olyan volt, mintha egy durva buli után ébredtünk volna fel, és most mintha másnapos lenne a gazdaságunk – közölte egy korábbi podcastben Madár István közgazdász. A Portfolio elemzője szerint ezt a másnaposságot nyögtük előző évben: egy nagyon magas inflációból való óvatos és aztán nagyon gyors lejtmenettel, egy elhúzódó recesszióval, egy folyamatosan javuló külső egyensúllyal, közben pedig egy fájdalmasan alacsony reálbérszinttel is meg kellett küzdenünk.
Azaz mindennel, ami egy csúnya buli utáni alkalmazkodáshoz szükséges.
A szakember véleménye szerint az idei évben ezek a hatások folytatódnak, azonban a mértékük csökken: az infláció alacsonyabb, a gazdasági visszaesés megállt, a külső egyensúlyunk is helyreállt.
Most igazából az a kérdés, hogyan tudjuk beindítani a napot. Mert a másnaposság után már nyögtünk elég sokat, és most el kell indulni
– mondta az elemző. Nem mindegy azonban, hogy miként állunk neki ennek az útnak, hiszen a fentiek alapján is látszik, hogy az előző évben a magyar gazdaság brutális terheket cipelt, és ezeknek a túlnyomó része még mindig ott lapul a puttonyban.
2024 sem lesz kirobbanó?
S ha nem vigyázunk, könnyen előfordulhat, hogy dobunk egy hátast tőlük. Főleg a tavalyi év legfontosabb makrogazdasági adatai alapján, melyeket a GKI Zrt. vezérigazgatója, dr. Molnár László osztott meg a Pénzcentrummal. A szakember elmondta, a KSH eddig megismert adatai szerint 2023-ban szinte csak a mezőgazdaság húzta a magyar gazdaságot, ám a GKI véleménye az, hogy az utólagos korrekciók után a mezőgazdasági GDP növekedési üteme jóval kisebb lesz, így a recesszió valójában az év egészében érvényesült.
Ennek következtében a GDP visszaesése várhatóan 1 százalék körül lesz
– osztotta meg prognózisát a vezető, aki emellett úgy számolt, hogy a kormány által várt teljesítményjavulás 2024-ben sem valósul meg, cége becslése szerint csak 2,5 százlék körüli növekedés várható.
És mivel a német gazdaság lassan magára talál, ezért még az is lehet, hogy ez egy optimista előrejelzés lesz.
– mondta a GKI vezérigazgatója, majd leszögezte azt is, hogy a magyar gazdaság külső forrásból (azaz többek között az EU-s pénzek) nemigen fog az eddigiekhez képest kiugró mértékű támogatáshoz jutni. Hiszen uniós pénzekből csupán 20 százalék előleg érkezett be eddig (a már jóváhagyott összegből), ami összességében nem több a 2023-as forrásbeáramlásnál.
További jelentős források ráadásul az EU-tól nem is várhatók, a Helyreállítási Alaphoz ugyanis komoly jogállamisági vállalásokat kellene tenni
– közölte a szakember. Másrészt a hagyományos Operatív Programok előfinanszírozása (a korábbi időszakban megszokott 100 százalékos előleg) forráshiány miatt nem megoldott, ezért hagyományos – a 2007-2013 között megszokott – pályáztatás lesz, ami lassabb végrehajtást, így kisebb számlaösszeget, valamint lassabb EU-s befogadást jelent majd 2024-ben.
Végül dr. Molnár László kiemelte, a nagy elánnal bejelentett beruházások sem javítják érdemben a gazdasági helyzetet idén, és a nyugdíjak inflációkövetése, illetve a reálkeresetek 3-4 százalék közötti emelkedése miatt is csak 3 százalék alatti jövedelemnövekedés várható. Így a fogyasztás csupán 2,5-3 százalék közötti mértékben nőhet.
Ugyanakkor minden komoly elemzőhely a gazdasági növekedés visszatérését várja, ami egy recessziós év után elvileg papírforma. Erről már Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke beszélt a Pénzcentrumnak. Kijelentette, a növekedés mértéke erősen szór az elemzői körben, nem függetlenül attól, hogy ki miként tippeli meg az évek során fellépő rizikókat.
Kezdve az uniós viszonyrendszerben fennálló kockázatokkal, hogy jön-e uniós pénz és mennyi? A tömbök közötti kereskedelmi villongások kiéleződése mennyire tesz be a keleti, kínai kapcsolatrendszerbe sokat invesztáló magyar iparpolitikának?
– sorolt párat ezek közül. Hozzátette, vannak még további komoly kockázati tényezők a nemzetközi pénzügyek körül, és a hazai tényezők körében is, de ő a 2-3 százalék közötti bármely GDP-adatot elfogadná, mert azzal talán lépést tudnánk tartani a térségi országokkal az idén, szemben a tavalyi sikertelen esztendővel.
Nem temethetjük az inflációt
Aminek a végén amúgy a magyar állam – az inflációs eredményeken felbuzdulva – nagyon szerette volna felpörgetni a lakossági fogyasztást. Madár István szerint azonban
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
közgazdasági ökölszabály, hogy az árak felfelé ragadósak, tehát amikor az infláció megáll, akkor az azt jelenti, hogy az általános árszínvonal nem emelkedik tovább.
Ebből következően nem drágulnak tovább a termékek általánosságban, de az árak csökkenni sem fognak. Vagyis ebből még nem következik, hogy a lakossági fogyasztás hirtelen megélénkül, és mindez nem is történt meg, hiszen az év elején befixálódó bérszint és a növekedésben megálló árszint nem hozott olyan fogyasztói bizalomnövekedést, amitől a fogyasztás el tudott volna indulni fölfelé.
Erre az idei év elejétől van esély, ha a kormánynak megvalósulnak azok a tervei, hogy a részben a bérajánlások és a minimálbér emelések előírt ütemének megfelelően az általános bérszínvonal emelkedés nominálisan 10 százalék körül lesz. Akkor ez előidézhet egy nominális vásárlóerő növekedést, ami reálbér növekedésben testesül meg, tehát egy jólét érzetet eredményez, fogyasztásbővülést hozhat.
Óvatosabban fogalmazott ezzel kapcsolatban Bod Péter Ákos, aki szerint korai lenne még bejelenteni az infláció halálát. „Különösen olyan országban, ahol már 2020 előtt folyamatosan gyűlt fel az inflációs nyomás, amit ráadásul felerősített a nagyvonalú állami költekezés és az igen laza jegybanki politika” – mondta. Hozzátette, azért az nem véletlen, hogy 2022-ben 14 százalék feletti volt az éves fogyasztói árindex, és ezt 2023-ban még felül is múlta a pénzromlás üteme. Amiben szerinte az idén változás várható, az az ármozgások hajtótényezőinek az összetétele: 2021 nyarától tavaly nyárig ugyanis az élelmiszerek és az energia nemzetközi drágulása hajtotta az inflációt – ami aztán a gyenge forint közvetítésével felerősítve zúdult ránk –, míg most a szolgáltatások körében jelentkezik erőteljes drágulás.
A pénzintézetek, személyi szolgáltatást nyújtók, a távközlési vállalatok a költségeik növekedésére és a megelőző évi fogyasztói árindexre hivatkozva emelik a díjakat. Emellett a vállalati bérköltségek is növekednek, ezért főként a nagy élőmunka-igényes ágazatokban elkerülhetetlen a piaci ár emelkedése
– mondta. Bod Péter Ákos egy további félelmének is hangot adott, mely szerint a tavalyi és az azt megelőző évi nagy államháztartási hiány súlyos öröksége miatt elkerülhetetlen lesz a költségvetési deficit masszív lefaragása, ami legalább felerészben többlet-elvonás szokott lenni. Utóbbi félmondatot jobban is megmagyarázta:
Ami a kincstár felől nézve elvonás, az a gazdaságban és a családoknak többlet befizetés. Ha pedig a kormány taktikusan a gazdasági szereplőkre teszi a többlet terhet, abból pillanatok alatt piaci árnövekedés, tarifaemelés lesz.
A kérdés az, hogy mindez hogyan befolyásolja majd a fogyasztói bizalmat, a magyarok fogyasztását? Ezzel kapcsolatban a szakember elmondta, ha csak 4-5 százalék lenne a fogyasztói árnövekedés, akkor több jutna az idén fogyasztásra. Erre pedig minden esély megvan, hiszen a tavalyi nagyon rossz lakossági hangulat mostanra némileg javul, és mivel választások jönnek, ilyenkor több a politikai ígéret, de nem nagyon születik népszerűtlen, megszorító intézkedés.
El tudom tehát képzelni, hogy a tavaszi időszakban javul a lakossági hangulat, erősödik a vásárlőerő is. De részben emiatt, meg a bizonyára elkerülhetetlen évközi kiigazítások nyomán az év második felében láthatunk még áremelkedési szakaszt is
– hangsúlyozta a jegybank egykori elnöke.
A beavatkozás még nem hozott jót soha
Összességében tehát az idei várható inflációs folyamatok és a fogyasztás várható tendenciái kapcsán a szakemberek inkább óvatosságot, semmint túlzott optimizmust mutatnak. Az állam óvó hozzáállásával, az esetleges beavatkozásával kapcsolatban pedig egyenesen szkeptikusak. Bod Péter Ákos például az állami beavatkozásokat illetően rengeteg rossz példát látott már eddig is, és most is aggodalommal tölti el, hogy kormányzati vezetők költekezésre buzdítják az embereket, miközben újabb ötletekkel állnak elő a hitelezési folyamat felpörgetésére.
Az üzleti folyamatok manipulálása ugyanis szerinte nem szokott hasznot hozni.
Ráadásul az utóbbi évek különös hullámzásokat mutattak mind a gazdasági teljesítmény, mind az árszint, mind pedig a lakossági fogyasztás mértékében, amikből az látható, hogy Magyarország nemcsak az uniós átlagnál, de a szűkebb környezetünknél is inflációsabb, és a fogyasztási színvonalat tekintve immár az európai lista végéhez tart. Ez szerinte egy sor súlyos gazdaságpolitikai és társadalompolitikai kérdést felvet, többek között hogy
- miért nem nő jobban a magyar termelékenység?
- miért ilyen nagy a magyar felhalmozási ráta, a fogyasztási hányad terhére?
- ha már ilyen sok megy el beruházásokra, miért nem látjuk ezeknek az életszínvonalnövelő, jóléti hatását?
- miért ekkora az állami elvonás?
- a megtermelt hazai termék felét szívja be az állam, eközben egy sor kritikus állami szolgáltatás színvonala romlik – hogy van ez?
Kérdésekből pedig ezeken kívül is lenne még jónéhány. A válaszokkal azonban szerinte mielőbb szembe kellene nézni, máskülönben a gyenge életminőségi kilátások nyomán még inkább felgyorsul a képzett, mozgékony, termelékenyebb társadalmi rétegek kiáramlása.
A GKI Zrt. vezérigazgatója ezekhez még hozzátette, szerinte az állami beavatkozások eddig rendszerint ellenkező hatást, azaz az árszint növekedését váltották ki, illetve a banki költségeket növelték. Az állami szféra fizetésemelései pedig csak kompenzálják a korábbi évek elmaradt béremeléseit, ráadásul nem az összes állami alkalmazott esetében.
Így összességében a költségvetési szektor béremelései – a hangzatos, kétszámjegyű mértékek ellenére – nem fogják meghaladni a versenyszféráét, de az átlagos keresetemelkedést sem mindig. Igaz, legalább nem fogja vissza azt, mint 2023-ban tette
– jegyezte meg dr. Molnár László.