Szopkó Zsófia • 2024. január 24. 10:02
Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt több mint 30 évben hogyan alakultak a kiköltözési adatok, vármegyei bontásban hány magyar döntött úgy, hogy elhagyja az országot. Budapesten és Pest vármegyében a legmagasabb a kiköltözöttek száma a vizsgált időszakban, a nagyjából 361 ezer kivándorlásból közel 162 ezer ebből a térségből származik. Ahol összességében az iskolázottság a legalacsonyabb, onnan vándoroltak ki a legkevesebben külföldre. A célországokat még mindig Németország vezeti, a kontinensek közül pedig a magyarok 80%-a Európában keres új lakhelyet.
A múlt héten megvizsgáltuk, hogy nemek, korcsoportok és iskolai végzettségek szerint hogyan alakultak a kivándorlási adatok 1990 és 2021 között. Most ebben az elemzésünkben vármegyei szinten néztük meg, hogy mely térségek azok, ahol a legtöbben döntenek a kivándorlás mellett.
Kivándorlás vármegyénként az elmúlt 30 évben
A KSH 2022-es népszámlálási adatit több időintervallumra bontották szét, az adatfelvétel során alapvetően azt nézték, hogy kik azok, akik már
- 1990 előtt,
- 1990-2000 között
- 2001 és 2010 között
- 2011-2015 között
- és végül 2016 és 2021 között döntöttek a kiköltözés mellett.
Jól látható, hogy a vizsgált periódusok egyre rövidebb időszakot ölelnek fel, így erre az elemzés során is figyelni kell. A következő ábrán láthatjuk a részletes adatokat a már említett vizsgált időszakokban, vármegyei bontásban. Pest vármegye adatai Budapest nélkül szerepelnek, mivel a főváros adatai külön szerepelnek.
A fenti diagram alapján azt láthatjuk, hogy vármegyénként azért vannak jelentős különbségek, de első pillantásra a vizsgált időszakok között arányaiban nincsen olyan nagyon jelentős eltérés. Ha a budapesti értékeket vizsgáljuk azt látjuk, hogy nagyjából 17 ezer és 26 ezer fő között mozognak a periódusok, a legtöbben 1990 előtt költöztek ki és a 2001-től 2010-ig terjedő időszakban, de azt is fontos kiemelni, hogy ezek az periódusok hosszabb időszakot ölelnek fel, mint az utolsó kettő intervallum.
Ha a 2011-15 és 2016-21-ig terjedő periódust összevonjuk, akkor már egy igen markáns 42 ezer fő körüli értéket kapunk, ami a korábbi 10 éveket felölelő intervallumokhoz képest igen jelentős növekedésnek vehető. Ez a tendencia minden vármegye esetén elmondható.
Vármegyei összehasonlításban jól kivehető Budapest és Pest vármegye vezető pozíciója. Budapestről több mint 110 ezer ember döntött a kiköltözés mellett, Pest vármegye esetén pedig közel 52 ezer, míg a többi esetén 20 ezer alatti értékeket látunk. Sőt, van 9 vármegye, melyek 10 ezer alatti értéket mutatnak. A legalacsonyabb kiköltözési adatokat Nógrád és Vas vármegyében láthatjuk. Ezzel kapcsolatban összefüggés lehet a térségben elég jelentős számban jelen lévő anyagi deprivációval, és ahhoz, hogy az ott élőknek ebből kifolyólag kevesebb lehetőség adott, mind a munkaerőpiacon, mind az oktatás szempontjából (ez különösen az idegen nyelvi oktatásra vonatnoztatva igen releváns). Éppen ezért kíváncsiak voltunk, hogy vármegyénként 2022-ben a befejezett iskolai végzettségek megoszlása hogyan alakult.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Jól látható, hogy a 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséget szerzők aránya már mindenhol igen alacsony, ami egy nagyobb előrelépésnek nevezhető, mindenhol nagyjából 1% körüli értéket látni. Ahogy az is látványos, hogy az érettségi mindenhol a legmagasabb arányt elérő befejezett iskolai végzettség. A diplomát szerzettek aránya Budapesten a legmagasabb, míg Nógrád megyében a legalacsonyabb, így elmondható, hogy ez is lehet az egyik oka annak, hogy a külföldre költözések száma is itt a legalacsonyabb. Ez is arra egy bizonyíték, hogy az országban igen nagy társadalmi különbségek vannak, és nagyon erősen meghatározza egy gyereknek a lehetőségeit az, hogy melyik településre született.
Hova költöznek a legtöbben?
A célországokat és kontinenseket is megnéztük vármegyei bontásban, és az látható, hogy ebben egyértelmű mintázat írható le. A magyarok által leginkább kedvelt célországok: Németország, Egyesült Királyság, Ausztria és Hollandia. Ezek közül is a legtöbben Németországba mentek ki, ezt követi azért jó 17 ezerrel lemaradva az Egyesült Királyság, majd Ausztria és Hollandia. És ez a sorrend az összes vármegye esetén fennáll. A két abszolút vezető után (Budapest és Pest vármegye) Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya vármegye azok a helyek, ahonnan a legtöbben mentek Németországba.
Kontinensek tekintetében Európa térhódítása egyértelmű, a közel 361 ezer kiköltöző magyarból majdnem 300 ezer, valamilyen európai ország mellett döntött. Kerekítve 32 ezren mentek Amerikába, 18 ezren Ázsiába és a maradék 11 ezren közösen osztozik Afrika, Ausztrália és Óceánia. Azt is megnéztük, hogy mennyien vándoroltak be Magyarországra 2022-ben, és ugyan ezen a következő táblán csak a 2022-es adatokat láthatjuk (tehát nem érdemes összevetni a kivándorlási adatokkal, ami közel 30 évet karol fel) arra mindenképp jó, hogy levonjuk azt a következtetést, hogy hazánkba is az európai kontinensről jönnek a legtöbben.