Jeki Gabriella • 2024. január 22. 12:59
Közel 8 milliárd ember tudatos és tudattalan döntései okozzák a klímaváltozást, tehát ugyanennyi ember tudatos és tudattalan döntése tudja ezt helyrehozni. Erre a konklúzióra jutott dr. Dittrich Ernő, a műszaki tudományok doktora, aki kutatóként, feltalálóként, vezető tervezőként és műszaki szakértőként dolgozik huszonöt éve a klímaváltozás kérdésével és számos, a témával kapcsolatos szabadalom is kötődik a nevéhez. Sokszor teszi fel a kérdés: vajon van-e megoldás a klímaváltozás problémájára? A szakember válasza meglepő módon egy határozott igen.
Sokan vannak elkeseredve amiatt, mert látszólag nincs sok esélyünk hathatósan felvenni a harcot a klímaváltozás ellen, hiszen láthatóan mindig akadnak ellenérvek a lehetséges megoldásokkal szemben. Az Európai Unió kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabályát jelentő, integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről szóló irányelv (IPPC) jelentése szerint légkörben található szén-dioxid koncentráció az ipari forradalom óta drasztikusan növekszik, amivel a világ kutatóinak 99,93 százaléka egyetért. Sőt, az unió lakosságának 91 százaléka vallotta nemrég, hogy „a klímaváltozás tény és az emberiség egyik legnagyobb problémája”.
A valóság az, hogy mi okozzuk a klímaváltozást és ezt sokkal nehezebb elfogadni, mint összeesküvés elméleteket gyártani. Sokszor gondoljuk azt, hogy mi nem tehetünk semmiről, szívesebben bagatellizáljuk el a problémát, és szeretünk nem belegondolni, hogy felelősséget kéne vállalnunk a tetteinkért. Arra gondolunk, majd a politikusok, a tudósok, az ipar megoldják, esetleg majd ha mások foglalkoznak az üggyel, akkor én is fogok. Pedig néha pofonegyszerű alternatíváink vannak" – fogalmazott dr. Dittrich Ernő.
Egy gyorséttermi hamburger például 35 kilométer autózás szén-dioxid kibocsátásának felel meg, de ha ez csirkéből vagy halból készül, azzal már 5 kilométerre csökkentettük ezt, egy vegán hamburgerrel pedig egy kilométerre redukáltuk. Sokszor ilyen nagyon egyszerű dolgokkal nagy változást érhetünk el. Érdemes ebbe belegondolni, mert mindössze egy évtizedünk van a változásra és ha nem fordítunk, akkor a gyerekeinknek már nem lesz erre lehetőségük, mert exponenciálisan gyorsulnak a folyamatok
– tette hozzá dr. Dittrich Ernő a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. A klímakutatók szerint a következő kilenc területen már elérte a Föld a klímaváltozási fordulópontot:
- északi-sarki tengerek jege,
- grönlandi jégmező,
- boreális erdők,
- permafroszt,
- Atlanti-óceán meridionális áramlása,
- Amazónia esőerdői,
- melegtengeri korallzátonyok,
- nyugati-antarktiszi jégmező,
- kelet-antarktiszi jégmező.
Ahogy ebből is látszik a húsz klímahatárpontból kilencet már átlépett a bolygónk, a maradék tizenegynél a számítások szerint körülbelül egy évtizedünk maradt cselekedni. A szakember szerint ha átlépjük azt a bizonyos pontot, ott a Föld „elkezdi újra az egyensúlyt keresni és nem tér vissza a régire”. Ezt egy szemléletes példával úgy magyarázta, mintha egy várnak a húsz bástyájából kilenc remegne, ám a maradék tizenegyen tovább „menne a buli”.
A lineáris kivetítéseknél mindig rosszabb a valóság. Közel nyolc milliárd ember tudatos és tudattalan döntései okozzák a klímaváltozást, tehát ugyanennyi ember tudatos és tudattalan döntése tudja ezt helyrehozni. Nem mondhatjuk azt, hogy a repülőtársaságok vagy a politikusok vagy olajtársaságok vagy bárki más megoldhatja helyettünk: ez egy nyolc milliárd fogaskerékből álló rendszer, ami felel egymásért. Amikor egymásra mutogatunk, pont akkor zuhanunk bele a szakadékba. Söpörjünk a saját házunk táján és ha ott mindent megtettünk, akkor lehet kifelé nézni. És bár a cégek felelnek a kibocsátás több mint kétharmadáért, nagyjából ezt is levezethetjük az egyének szintjére
– emelte ki a szakember, aki Pécsi Tudományegyetemen is oktat egy kapcsolódó tárgyat, ahol egyfajta megoldást kínál a klímakrízisre, amivel jobbá tenné az életünket, de az emberiség társadalmi problémáit is helyesebb irányba állítaná.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jó hír tehát az, hogy tudományos és műszaki szempontból talán képesek vagyunk megoldani a klímaváltozást. Dr. Dittrich Ernő a klímaváltozás teljes problémáját bemutató rendszert gyakorlati szintre vitte és azt is elárulta, hogy mi a következő dolgunk: az első lépés kétségtelenül a felelősségvállalás a saját magunk szintjén, a második pedig a tájékozottság.
Ahogy arra emlékeztetett, az Európai Unió 2050-es karbon semlegességi célkitűzése minden cégre, szervezetre érvényes. Ennek elérésére karbon semlegesítési terv készítés szükséges, amelynek segítségével a legoptimálisabb fejlesztések mentén érhető el ez a célkitűzés. A Netzero 2050 azt jelenti, hogy 2050-re karbonsemlegessé kell váljon az összes vállalat és 2030-ra 55 százalékot kell ebből teljesíteni. Igen, ez egy kényszer. De hogyan lehet mindezt gazdaságosan és versenyelőny szerzéssel megvalósítani?
Ez mindig egy morális kérdést is jelent, de tény, hogy szükség van a külső szabályozásra is. Én azt tanácsolom, hogy dolgozzunk ki a saját vállalkozásunk számára egy-egy saját, úgynevezett zéró karbon útitervet. Ennek a főbb részei ugyanúgy lefedik a tevékenységünk elemzését, mint a kockázatok értékelését vagy a bevethető alternatívák tárházát. A dolog valahol ott kezdődik, hogy megismerjük az összefüggést a gazdaság és a klímaváltozás, valamint a vonatkozó jogszabályok között, majd megtanuljuk, hogyan kell kitűzni az optimális karbonsemlegességi célokat a jogi és gazdasági lehetőségeket figyelembe véve. Vallom, hogy cégvezetőként mi magunk is komoly felelősséggel tartozunk a bolygónk jövőjéért
– emelte ki dr. Dittrich Ernő, aki saját maga is vezet egy vállalkozást.
A karbonsemlegesítési útiterv főbb részei:
- célkitűzések definiálása: kötelező minimum vagy akarunk-e többet vállani,
- tevékenység analízis: közvetett és közvetlen karbon kibocsátás, maximális hatásgyakorlás és teljes felelősségvállalás elve,
- klímakockázati értékelés: megnézzük, hogy a klímaváltozás mely tevékenységekre fog hatni és ezt csoportokra bontjuk (például beszállítói kör, saját tevékenységek és vevők földrajzi elhelyezkedése), majd a klímareziliencia vizsgálatot kiterjesztjük a vevőkre is,
- jelenlegi és múltbeli karbon kibocsátások kalkulációja: karbonmérleg számítás (viszonyítási évre, majd érdemes automatizálni a számítás elemeit),
- műszaki és gazdasági alternatívák összegzése, elemzése és rendszerezése: karbonkibocsátás csökkentési alternatívák, közte közvetlen megtakarítások, technológiai fejlesztés vagy átállás, direkt technológiai megkötés/lekötés, humánökológiai lehetőségek,
- karbonsemlegesítési útiterv költséghatékony kidolgozása: beavatkozási alternatívák csoportosítása, költséghatékonysági elemzés, többféle útvonal felállítása, optimális útvonal kiválasztása, pesszimista-realista-optimista szcenáriók.