Pénzcentrum • 2024. január 1. 07:04
2023 elején még világviszonylatban is kiemelkedően magas, 13 százalékos volt a jegybanki alapkamat, miközben az ekkor valójában mérvadó irányadó kamat még ennél is magasabb, 18 százalékos volt. Az év során azonban – köszönhetően a forintárfolyam stabilizálódásának és a dezinflációnak – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdhette a fokozatos kamatvágást. A szakemberek szerint ez a folyamat 2024-ben is folytatódni fog, kérdés persze, hogy a külső körülmények meddig teszik majd lehetővé az alapkamat csökkentését.
Az elmúlt két év eseményeinek tükrében már egészen hihetetlennek tűnik, hogy 2015. március végétől egészen 2021. november közepéig, tehát bő hat és fél évig folyamatosan 2 százalék alatt volt a magyarországi jegybanki alapkamat. Sőt, ezen az igen hosszú perióduson belül volt egy bő ötéves intervallum – 2016. május végétől 2021. július végéig -, amikor az alapkamat még az 1 százalékot sem érte el.
A romló gazdasági körülmények miatt azonban 2021 őszétől először lassú, majd egyre gyorsuló ütemben emelte az alapkamatot a jegybank, amelynek mértéke 2022 legelején még csak 2,4 százalék volt, ám a 2022. szeptemberi – ezidáig utolsó – kamatemeléssel már 13 százalékra emelkedett.
A 2022. szeptember végi emelést követően azonban Matolcsy György jegybankelnök kijelentette, hogy az akkori kamatszint mellett „nincs értelme tovább menni felfelé”. Nem sokkal később kiderült azonban, hogy mindezzel nehéz helyzetbe hozta magát a jegybank, ugyanis a kamatemelési ciklus lezárásának bejelentése után jelentős esésbe kezdett a forint árfolyama.
A helyzetet az egynapos betét intézményének bevezetésével oldotta meg a jegybank, amelynek kamatát 18 százalékra emelték. Ezzel az alapkamat – amely 13 százalékon maradt – átmenetileg elvesztette jelentőségét, míg irányadó rátává a 18 százalékos egynapos betét vált.
13% = 18%
Így indultunk tehát neki 2023-nak – egy 13 százalékos, ám ekkor inkább csak jelképes funkciót betöltő jegybanki alapkamattal és egy 18 százalékos egynapos betéti kamatlábbal, ami valójában a jegybank irányadó kamata volt ekkor. Magához az alapkamathoz egészen október végéig nem is nyúlt a Monetáris Tanács, hiszen annak mértéke valójában kevésbé volt jelentős.
Az ekkori helyzet már csak azért is különleges volt, mert az irányadó kamatot formálisan nem is a Monetáris Tanács határozta meg, hanem azt minden reggel, naponta határozta meg az igazgatóság az egynapos betéti tender kiírásakor. A tényleges kérdés tehát az év elején még az volt, hogy a forint árfolyamának stabilizálódása után mikor kezdődik meg az irányadó kamat csökkentése, illetve a csökkenés mikorra érheti el azt a szintet, hogy az irányadó kamat összeolvadhasson az alapkamattal.
Tavasztól jött az óvatos csökkentés
2023 első hónapjaiban egyre világosabbá vált, hogy hamarosan eljöhet a kamatvágás időszaka – egyrészt előző év októberéhez képest jelentősen megerősödött a forint árfolyama, másrészt január elején 25,7 százalékon tetőzött a fogyasztóiár-index. Bár az infláció még áprilisban is 24 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor a trend már egyértelműen csökkenő volt.
A fentiek ellenére a Monetáris Tanács még az április 25-i ülésén is 18 százalékon hagyta az irányadó kamatot, ugyanakkor a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát 25 százalékról 20,5 százalékra mérsékelte a jegybank. Mindezt, illetve a döntést követően még aznap kiadott jegybanki közleményt egyértelműen úgy értékelték akkor a szakértők, hogy megkezdődött a monetáris lazítás időszaka.
Mindössze egy hónappal később, május 23-án már magát az irányadó kamatot is csökkentette a jegybank – a ráta a korábbi 18 százalékról ekkor 17 százalékra csökkent. A következő hónapok során meg sem állt az MNB:
- júniusban 17-ről 16 százalékra,
- júliusban 16-ról 15 százalékra,
- augusztusban 15-ről 14 százalékra,
- szeptemberben pedig 14-ről 13 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot.
A szeptemberi kamatvágásnak köszönhetően tehát az irányadó kamatként szolgáló egynapos betét kamata összeolvadt az alapkamattal, így 2023. szeptember 27-től kezdve ismét az alapkamat vált az irányadó rátává.
Ezzel egyidőben döntöttek a(z) - időközben egyébként ugyancsak folyamatosan vágott – kamatfolyosó felső szélének 250, alsó szélének pedig 50 bázispontos csökkentéséről is. Mindez azt eredményezte, hogy a kamatfolyosó szimmetrikussá vált az alapkamat körül pluszmínusz 100 bázisponton. A felsorolt lépések összességével lezárult „a rendkívüli kamatkörnyezet normalizációja”, illetve egyszerűsödött a monetáris politika eszköztára.
Végre csökkenhetett az alapkamat is
A májusban megkezdett kamatvágás végre utolérhette magát az alapkamatot is – annak mértékét októberben 12,25 százalékra, novemberben 11,50 százalékra, végezetül karácsony előtt néhány nappal 10,75 százalékra csökkentette a Monetáris Tanács. Utoljára 2022 nyarán volt ezen a szinten az alapkamat, ami 2022. augusztus 31-én éppen 10,75 százalékról emelkedett 11,75 százalékra.
Várhatóan azonban ez a 10,75 százalék sem lesz tartós, ugyanis Virág Barnabás alelnök a kamatvágást követően jelezte, hogy a közeljövőben 10 százalék alá csökkenhet az alapkamat.
Csúcson a reálkamat
A csökkenő inflációnak köszönhetően 2023-ban újra megtörtént az, amire már hosszú ideje nem volt példa, mégpedig pozitív lett a magyar reálkamat, azaz a kamatszint magasabb volt az inflációnál. Ennek mértéke a novemberi 7,9 százalékos inflációval és a 10,75 százalékos alapkamattal számolva 2,85 százalék, ám ez a decemberi infláció ismeretében – melyet az elemzők többsége 7 százalék alá becsül - várhatóan még nagyobb lesz.
Ugyan a reálkamat várhatóan hosszabb távon is pozitív lesz, ám annak mértéke csökkenhet, ugyanis a jegybank tovább vághatja majd az alapkamatot, miközben a két legfontosabb dezinflációs tényező (bázishatás és a fogyasztás visszaesése) lassan kifulladóban van – magyarán az infláció csökkenésének mértéke lassulni fog, miközben az MNB folytatja a kamatvágást, így a két érték közötti különbség csökkenhet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mit hoz 2024?
Végezetül arról kérdeztünk néhány gazdasági elemzőt, hogy mit várnak 2024 jegybanki kamatpolitikájától – meddig várható a monetáris lazítás folytatása, milyen forgatókönyvet tartanak reálisnak?
Az év első negyedében még kitart a gyors kamatvágások mellett a jegybank, utána pedig az inflációs tapasztalatok alapján dönt. Az alappálya szerint akár egész évben kitarthat a kamatcsökkentés, fokozatosan csökkentve a vágások mostani, 75 bázispontos ütemén
– mondta el Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
Az év elején a jegybank még folytathatja az orrnehéz kamatvágási ciklusát. Q1-ben még gyorsabb tempóban, azt követően pedig lassabb ütemre váltva folytatódhat a kamatok normalizálása. A fejlett jegybankok kamatpolitikája, valamint az inflációs célt érdemben meghaladó pénzromlási ütem következtében a jövő évben folytatódhat a restriktív monetáris politika, így a jegybank az egész évben pozitív reálkamatot tarthat fent. Ebből adódóan a hazai inflációs pálya kijelöli az alsó korlátot az MNB számára, azonban az ország kockázati megítélése és a pénzpiaci stabilitás megőrzése miatt ezen felül egy érzékelhető puffert kell képeznie. Ha az inflációs előrejelzésünk helyes, valamint nem érkezik jelentős külső inflációs sokk, az év végére a jegybank 6 százalék körüli irányadó rátát tarthat fent
– árulta el Bukovszki András, a CIB Bank elemzője.
Kérdésünkre Nagy Jánostól, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjétől megtudtuk, hogy a pénzintézetnél is 6-6,5 százalék körülre várják a 2024. év végi alapkamat szintjét.
Mindez azt jelenti, hogy 2024-ben nagyjából arra a szintre térhet vissza a magyarországi kamatkörnyezet, ahol 2022 nyarán is volt.
Mit jelent ez a jelzáloghitelek esetében?
Ha megnézzük, hogy 2022 nyarán milyen átlagos hitelköltség mutató mellett nyújtottak a hazai pénzintézetek lakáscélú hiteleket a háztartásoknak, akkor azt látjuk, hogy 2022 júniusában 6,93 százalék, 2022 júliusában 8,00 százalék, míg 2022 augusztusában 8,46 százalékos volt ez az érték (az alapkamat ezekben a hónapokban 5,90 és 10,75 százalék között mozgott).
Ezzel szemben 2023 októberében – 13,00 illetve 12,25 százalékos alapkamat mellett – 9,60 százalék volt a háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója.
A két szint tehát lassan "összeér", így várhatóan a 2024-es átlagos hitelköltség mutatók a 2022-es nyári adatokra fognak majd hasonlítani.
Mindez pedig elviekben a hitelezés felfutását is eredményezhetné 2024-ben, hiszen a fent leírt kamatszintek mellett még 2022 augusztusában is 96,01 milliárd forint volt a háztartásoknak nyújtott új forint láscélú hitelek szerződéses összege, amely jelentősen meghaladta a 2023 augusztusi 54,41 milliárd forintot – amely mellesleg a 2023-as év legjobb eredménye volt.
Elviekben tehát elképzelhető, hogy 2024-ben a jelzáloghitel-piac is jelentős mértékben felfut. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 2022. előtti években az emberek jelentős részének nőtt az életszínvonala, míg 2023-ban ennek az ellenkezője volt igaz, és sokan voltak kénytelenek hozzányúlni a megtakarításaikhoz. Mindezek alapján akkor sem lennénk meglepve, ha a hitelezés felfutása még váratna magára, annak ellenére, hogy pusztán a kamatokat nézve már a 2024-es állapotok is összevethetők lesznek a 2022-esekkel.