Pénzcentrum • 2023. december 31. 20:32
A kormány az utolsó utáni pillanatot választotta ki arra, hogy közölje: várakozása szerin 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehet a költségvetés hiánya, ami azt is jelenti egyben, hogy elvéti az októberben 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelt magasabb hiánycélját.
A kormány az év utolsó munkanapja után, azaz december 30-án hozta nyilvánosságra a legújabb hivatalos középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzését, amiből kiderül: a kormány várakozása szerin 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehet a költségvetés hiánya, ami azt is jelenti egyben, hogy elvéti az októberben 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelt magasabb hiánycélját is.
A Portfolio elemzése szerint a kormány ezzel gyakorlatilag a költségvetés legfontosabb funkcióját gyengítette tovább: a horgony szerepét. Ha ugyanis a befektetők, a hitelminősítők, a gazdaság legkülönbözőbb szereplői azt látják, hogy a hiánycél bármikor változhat és annak tulajdonképpen nincs is következménye, akkor elkönyvelik magukban azt is, hogy a büdzsé legfontosabb száma nincs is kőbe vésve. Ha pedig a puzzle legfontosabb darabja bármikor megváltozhat, akkor az egész kirakós értelme, jelentősége megkérdőjeleződik.
A gazdasági portál szerint ugyanakkor a hiánycél elvétésének gyakorlati drámai következménye várhatóan nem lesz: a finanszírozás az év során megoldott volt, és nagyobb globális krízis hiányában ezt nem is fenyegeti veszély, más kérdés ugyanakkor, hogy ezért Magyarország irtózatos árat fizet, a kamatkiadásokban.
A nemzetközi befektetők azt láthatják, hogy a deficit 6 százalék alatt van, és a tavalyi 6,2 százalékos GDP-arányos mínusznál is alacsonyabb, vagyis csökkenő pályán van, távolról nézve azt gondolhatják, hogy ezen a téren minden rendben van.
De mégis milyen tényezőkön csúszott el nagyon a 2023-as költségvetés? - teszi fel a kérdést a lap. Ennek megválaszolásában segítenek a részletes költségvetési táblázat adatai. A lap összevetette a főbb államháztartási sorok 2023-ban várható értékét azzal, amit a kormány eredetileg tervezett, így kiderült: a bevételi oldal a ludas a nagyobb mínuszban. Azaz
- közel 320 milliárd forinttal érkezett be kevesebb befizetés a társaságoktól, mint azt a kormány tervezte;
- 1137 milliárd forinttal maradtak el a tervektől a fogyasztáshoz kapcsolt bevételek, ami elsősorban az áfabevételek drámai összeesésével függ össze. Ezzel a témával több cikkünkben is foglalkoztunk;
- a lakosság befizetései 120 milliárd forinttal maradhattak el az előirányzattól;
- közel 400 milliárd forinttal kevesebb bevétel érkezett az EU-tól.
Összességében tehát a bevételek 25.033 milliárd forintban teljesülhettek idén a kormány becslése szerint, miközben eredetileg 26.032 forinttal számolt az idei központi költségvetés esetében. Vagyis itt van egy 1000 milliárd forintos elmaradás a tervekhez képest.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mindeközben a kiadások 29.271 milliárd forintban teljesülhetnek idén a központi költségvetés tekintetében, miközben az előirányzat 29.595 milliárd forint volt. Vagyis a kormány első ránézésre féken tartotta a kiadási oldalt, ám ezen az oldalon is voltak olyan tételek, amelyek jócskán a terven felül alakultak. A kamatkiadások például 2764 milliárd forintban teljesülhetnek, miközben eredetileg pénzforgalmi szemléletben a kormány 2500 milliárd forintot várt, és ez ESA-szemléletben még magasabb lesz. A költségvetési szervek kiadásai pedig közel 3000 milliárd forinttal alakulnak magasabban az előirányzottnál. Ezekkel párhuzamosan az állami vagyonra is többet költött az állam, mint tervezte: 1090 milliárd forint lehet ennek az összege idén, az előirányzott 850 milliárd forint helyett.
Sikerült debütálnia a recessziónak is
Az előrejelzés további érdekessége, hogy először jelenik meg hivatalosan nyilvános kormányzati dokumentumon az idei recesszió. A pénzügyi tárca legújabb várakozása ugyanis 0,4 százalékos gazdasági visszaesésről szól 2023-ra, ami úgy jöhet össze, hogy a háztartások fogyasztása idén 2 százalékkal zsugorodhat, a beruházások pedig 11,1 százalékkal eshetnek vissza.
Az előrejelzés szerint idén várhatóan a nettó nominális átlagkereset 13,8 százalékkal növekedhetett, viszont közben az infláció éves szinten 17,6 százalék lehetett. Azaz a reálbérek 3,3 százalékkal csökkentek 2023-ban a kormány saját számítása szerint is.
A foglalkoztatottak száma a kormány szerint idén 0,5 százalékkal bővült, közben viszont a magyar gazdaság termelékenysége 1 százalékkal esett. Ehhez képest a kormány egy évvel ezelőtti prognózisában még azzal számolt, hogy 2023-ban stagnálni fog a foglalkoztatottak száma, és 1,5 százalékkal javul a termelékenység.