Megszólalt Balogh Levente: sokan meg fognak gazdagodni a visszaváltós PET-palackon

Észre sem veszik, pedig 8-10 ezer milliárd forintnyi áfabevételt bukhat emiatt a magyar költségvetés

Milyen trendek mentén működik jelenleg az online kereskedelem (különös tekintettel a marketplace-ek egyre nagyobb jelentőségéről) itthon, van-e különbség a nemzetközi gyakorlatokhoz képest? Milyen változásokat hozhat, ha a komoly háttérrel rendelkező óriások – mondjuk az Amazon – megérkeznek, és pénzt nem kímélve végrehajtanak komolyabb infrastrukturális és logisztikai fejlesztéseket is? Ágazati szinten milyen változásokat hoznak a piaci szereplőknél az elmúlt évek gazdasági „válságok”, és mennyire változnak a fogyasztói szokások? Többek között erre válaszolt a Pénzcentrumnak adott interjújában Scheller Richárd és Németh Gergely, az Extra-Market Kft. tulajdonosai. De az interjúból kiderült az is, hogy miért az Alzának és a Kiflinek sikerült az itthon, amire a magyarok eddig képtelenek voltak, de kitértünk arra is, milyen modell szoríthatja háttérbe a jelenlegi piacvezetőket, mint például az EMAG-ot, valamint hogy

• Jelenleg Magyarországon közel 38 ezer webáruház működik, ebből nagyjából 8-10 ezer olyan méretű, hogy el tud tartani néhány főt, tehát forgalom alapján is tényleges vállalkozásként lehet rá tekinteni. Ezeknek a vállalkozásoknak viszont folyamatosan nő a marketingköltsége, mindeközben folyamatosan csökken a forgalma – ma ez a legnagyobb kihívás az online kereskedelemben; 
• Az online kereskedelem szektora nagyon gyorsan változik, ma gyakorlatilag pikk-pakk össze lehet hozni egy olyan webshopot, ami akár piacvezető is lehet, lásd a Kifli.hu esetét is, hogyan tarolták le a hazai piacot;
• Koncentrálódik a piac. Míg régebben több egyedi webshop volt, most egyre több megszűnik, és a marketplace-ek jelentősége megnő. Ez egyrészt annak tudható be, hogy ha valaki egyedül indul neki a világnak, tehát saját marketing-csapattal dolgozik, intézi a beszerzést, az annyira széles spektrumot jelent, amit egy KKV már nem biztos, hogy elbír. Ide már egy komoly szaktudás kell, ami sok pénzbe kerül. A marketplace-eknél koncentrálódik a ez a tudás, így vonzzák a forgalmat is.

Ez fájni fog rengeteg magyar melósnak: döntöttek a fizetésükről, komoly összegről mondhatnak le

Érdekes visszatekinteni arra, hogy amíg a magyar munkaerőpiacon a 2020-as és a 2021-es évünk a Covidról szólt, a 2022-es az energiaválságról és az inflációról, addig mire számított a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő a 2023-as év kapcsán. Juhász Csongor, a Prohuman csoport ügyvezető igazgatója tavasszal többek között arról beszélt lapunknak, hogy

• Az ország versenyképessége szempontjából nyilván az egy fontos tényező, hogy mennyire vannak racionális szinten a bérek. Az biztos, hogy a nyugat-európai bérszintet belátható időn belül nem fogjuk tudni utolérni, viszont nálunk alacsonyabbak a megélhetési költségek is. Mindig hangsúlyozzuk, hogy ha valaki elhagyja az országot, mérlegelje azt, hogy milyen költségei adódnak majd külföldön. Mert nemcsak a bére lesz magasabb, hanem a költségei is, és nem biztos, hogy megtakarítási oldalon megéri majd neki a váltás.
• A bérek mindig is a prioritási lista elején lesznek, viszont az is fontos, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon nagyon sok szektorban temérdek új munkalehetőség jött létre, illetve bizonyos pozíciókban magasabb minőségű munkakörök jelentek meg, és ezekkel már eredményesebben vissza lehet csábítani akár mérnököket, IT szakembereket is. A lehetőségek tehát kibővültek, és jó, ha ezzel tisztában vannak azok is, akik elhagyták az országot.
• A hazai munkakörülmények nagymértékben javultak, pontosan a munkaerőpiaci helyzet miatt. Az óriási munkaerőhiány miatt a munkáltatók arra kényszerültek, hogy évről évre egyre nagyobb hangsúlyt fektessenek a dolgozóik megtartására és ezzel együtt a "dolgozói jólét” is előtérbe kerül. Korábban ez nem volt kifejezetten a fókuszban, de ma már a megtartásra ugyanakkora hangsúlyt kell helyezni, ha nem nagyobbat, mint az új munkatársak megtalálására.

Balogh Levente: sokan meggazdagodhatnak a visszaváltós PET-palackokból Magyarországon

Téged is lázba hoz a téma, hogy mi fog történni jövőre a visszaváltós PET palackok korszakában? Nem vagy egyedül, a Pénzcentrum többek között erről faggatta Balogh Leventét, a Szentkirályi Magyarország elnökét, aki elmondta, azt várja az új rendszertől, hogy ezek a csomagolóanyagok teljesen eltűnnek a szemétből. Hozzátette, Nyugaton is sokan jöttek rá, hogy a visszaváltós rendszerben a PET nem szemét, hanem árucikk, és rendesen meg is szedték magukat belőle. Ahogyan az itthon is megtörténhet majd.

Az üzletembertől lapunk megtudta azt is, hogy munkaerő tekintetében hogy áll a Szentkirályi, és az épp most futó, Az álommeló című műsoráról is beszélgettünk. Ennek során elmesélte, az elején kapott hideget-meleget, de a nézők már kezdik megérteni, miért kapnak olykor elsőre bagatellnek tűnő feladatokat a jelentkezők. Abban is sokan kételkednek, hogy ő maga egy-egy forintonként építette fel a vállalkozását, de most elmesélte a teljes történetet.

Az interjúban egyebek mellett elhangzott:

• Vannak olyan üzemek, gumigyár, autógyár és a többi, ahol a klasszikus gyári melósokra van szükség, de a Szentkirályinál már a szalag mellett is operátorok ülnek, nagyon szenzitív a munka. Már egy sima palackozógép, címkéző kezeléséhez is komoly tudásra van szükség. A gépkarbantartóknak már-már programozónak is kell lennie. Annyira tör előre a technológia az élelmiszeriparban, hogy már nem sima kétkezi munkásokra van szükség egy modern üzemben. Balogh Levente vállalata folyamatosan automatizálásban van, de az 550-600 foglalkoztatottat így is próbálják tartani.
• Az üzleti életben már nagyon többet nem tud, de nem is akar elérni, ezért fontos, hogy edukálja főképp a fiatalokat. Ezt el szokta mondani a főiskolákon, egyetemeken, de akár általános- és középiskolákban az előadásain is. Sőt a vállalati meetingeken is állandó téma, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy a tanulók lássák, már vannak olyan cégek Magyarországon, ahol nyugat-európai fizetéssel, jó munkahelyen tudnak majd dolgozni, nem kell feltétlenül külföldre menni.
• A tőke az a pénz, amit nem veszünk ki a cégből és az új vállalkozás működtetéséhez megfelelő összeg. Ez a vállalkozósdi is egy szerencsejáték, olyan, mint a rulett, tudás is kell hozzá, ezt az üzleti tanácsadásokon is el szokta mondani. Ezt sokan nem gondolják át, a Cápák közöttben is gyakori hiba szokott lenni – szerinte a toplistán is rajta van –, hogy ezt figyelmen kívül hagyják a vállalkozók. Hitelt pedig csak akkor veszünk fel, ha nyereséget és forgalmat akarunk növelni, erre pedig van piacunk, keresletünk.

Pogátsa Zoltán: Azonnal le kéne állni azzal, hogy több gyerekre van szükség

Interjút adott a Pénzcentrumnak év közben Dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus. A szakember arról beszélt lapunknak, hogy nem látszik, mi húzhatná ki Magyarországot a gödörből, ugyanis a(z akkor még) vágtató infláció és a magas kamatkörnyezet miatt a fogyasztás és a beruházások mértéke is visszaesett, noha éppen ezek pörgethetnék fel a gazdaságot. Ráadásul szerinte a sok szempontból sikeres politika megrekedt, és számos területen egészen más irányban kéne elindulnunk ahhoz, hogy hazánk egy sikeres és gazdasági értelemben a lehető leginkább független ország lehessen.

Az interjúban a közgazdász példaként említett néhány gazdasági mutatót, amiben jól állunk, ám Magyarországon az a probléma, hogy nem abba rakjuk a pénzt, ami megtérül, hanem olyanokba, ami nyers presztízs. Egy atlétikai vb soha az életben nem fog megtérülni. Szerinte a pénzt a zöld átmenetre, a gazdasági, energetikai autonómia kiépítésére kellene költeni. Tehát a minél nagyobb arányú önellátás lenne a cél. Számára a zöld megközelítés a szimpatikus, de egy nemzeti konzervatívnak is vonzó lehet, hogy legyünk a magunk urai. Szerinte abban nemzeti konszenzust lehetne találni, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak.

Az interjúban a szakember ezen felül azt is kifejtette:

• Van egy régi magyar film, amikor egy faluban ásnak egy gödröt, és rájönnek, hogy ott van egy nagy adag sitt, amivel kell valamit kezdeni, ezért ásnak egy másik gödröt, amibe belerakják a sittet, de akkor megint kell egy gödör... És így tovább. Ez történik most a magyar gazdaságban is. Indul a dolog a gázárak emelkedésével, ami egy hatalmas lukat vág a költségvetésben, ez átgyűrűzik az euróárfolyamba, ami nagy hatással van az inflációra. Az árfolyamot próbálják kezelni azzal, hogy az egekbe emelik a kamatokat, tehát gyűrűzik tovább a dolog a kamatpolitikába, ez viszont leállítja a hitelezést, recesszió lesz, ami visszaüt az adóbevételek csökkenése miatt a költségvetési politikában. Így azt is kezelni kellett valahogy, lesz belőle megszorítás.
• Az interjú készítésekor Pogátsa nem látta, hogy megkapnánk az uniós pénzeket, ami egy óriási löket lenne, ha ez a GDP 3,5 százalékát is elérő, vissza nem térítendő pénz bekerülne a gazdaságba. Az exportpiacaink is egyre inkább kezdenek rossz helyzetbe kerülni. Hogy ebből a helyzetből mi húzna ki minket, azt nem tudta megmondani.
• A Fidesz jól csinálta az elmúlt 10 évben, hogy alacsony hozzáadott értéken hozott be embereket a gazdaságba, mostanra beragadt. Tulajdonképpen még ez a debreceni ügy is ilyen, hogy behozunk embereket akkumulátort meg autót gyártani. Ez egy extenzív növekedés, de most már intenzív növekedésre lenne szükség, ennek kellene megalapozni a jövőjét. Ezt úgy lehetne például, hogy rendezzük a tanárok bérét, sokkal többet invesztálunk a K+F-be, ez pörgetné a gazdaságot is. Szingapúr vagy Dél-Korea évtizedek alatt érte el a bérek radikális emelkedését, előbbiben volt olyan, hogy egy évtized alatt megduplázták a béreket, de ehhez az kellett, hogy brutálisan invesztáljanak a humántőkébe. Ez az egymilliárd dolláros kérdés Magyarországon, hogy a kormányzat ezt miért nem hajlandó csinálni.

Balásy Zsolt: Magyarország a szerb tévútra lépett, csúnyán megbuktunk a gazdasági stresszteszten

Balásy Zsolt: Magyarország a szerb tévútra lépett, csúnyán megbuktunk a gazdasági stresszteszten
Felejtsük el, hogy felzárkózunk Ausztriához, a cél immár nem leszakadni Romániáról – többek között ez derült ki Balásy Zsolt lapunknak adott interjújából. A Hold Alapkezelő elemzője a Pénzcentrumnak kijelentette: aggasztó, hogy az elmúlt évek gazdasági stressztesztjén csúnyán leszerepeltünk, és ez nem csak rövidtávon ront az ország kilátásain. Szerinte immár az EU-integrációs helyett a szerb úton haladunk, így pedig szinte garantáltan nem térhet vissza a 2010-es évek gazdasági kánaánja. Nincs magyar gazdasági csoda, az egész régiónak jól ment az utóbbi 10-13 évben, mi pedig az átlagot hoztuk, nem teljesítettünk jobban.

„Ahogy a 2010-es évekből látszik: ha a régiónak jól megy a sora, akkor Magyarországnak is. Számunkra az a jó, és egyetlen járható irány, ha Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával és Romániával együtt szépen lassan integrálódunk Európába. Ezt még könnyű is lenne járni, nem kell ügyeskedni sem” – mondta Balásy Zsolt. A szakemberrel ezen felül beszélt a Pénzcentrumnak arról is, hogy 

• Magyarországon januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció, Kelet-Európához képest folyamatosan volt egy 6-8-10 százalék körüli többlet. Ez az, ami miatt igazán aggódni kell. Hiszen, bár a 2010 és 2020 közötti időszak talán a hazai gazdaság legsikeresebb 10 éve volt, de az egész régióban ugyanez a fellendülés zajlott le, mi is nagyjából az átlagos eredményt hoztuk. Nincs magyar, lengyel, szlovák, cseh gazdasági csoda, kelet-európai konjunktúra van. Az olcsó munkaerő, az EU tagság, a globális konjunktúra és ennek okán az összeszerelőüzemek idetelepülése lódította meg az egész régiót.
• Az interjú készültének pillanatában Magyarországon négy negyedéve volt recesszió, mialatt a régió egyetlen más országában sem ilyen rossz a helyzet. De a szakember szerint megint csak nem az a probléma, hogy a második negyedévben 0,3 százalékos volt a visszaesés az előző negyedévhez képest, hanem a hosszabb távon velünk maradó hatások, amelyeket ugyanúgy magunknak barkácsoltunk, mint a már említett inflációs többletet. Lehet azért aggódni, hogy „jaj most recesszió van, lehet, hogy én is elveszíthetem a munkámat”, de sokkal fontosabb, hogy az országnak milyen közép- és hosszútávú potenciálja van – hát, nem túl fényes.
• Ha megkapnánk az uniós pénzeket, az nem azért segítene, mert megérkezik a számlára párezer milliárd forintnyi euró, hanem azért, mert azt jelentené, hogy mégsem sodródunk ki annyira Európából, ami már veszélyes. Jelezné, hogy még nem léptünk át teljesen a szerb útra, továbbra is stabilan lehet Magyarország EU tagságával számolni. Ellenben a most is zajló folyamatos vita egyértelműen arra enged következtetni, hogy nem jó irányba haladunk.

Komoly árat fog fizetni Magyarország a vendémunkás-törvény elhalasztásáért: ez fájni fog

Komoly árat fog fizetni Magyarország a vendémunkás-törvény elhalasztásáért: ez fájni fog
A kormány előbb belengette, hogy tovább szigorítja a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, majd közölte, hogy új törvényjavaslatot készít. Ez mennyire volt váratlan lépés a minősített munkaerő-kölcsönzők számára, mi állhat a kormány döntésének hátterében, és mik lesznek ennek a döntésnek a várható következményei?

Többek között erről beszélgettünk Dr. Hadházy Tamás, Pensum Group Nyrt. igazgatóságának tagjával, aki az interjúban elmondta,

• Magyarországon jelenleg is munkaerőhiány van és szinte teljes a foglalkoztatás. Ehhez párosul az Európai Uniós tagságunkból következően a munkaerő szabad áramlása miatt tapasztalható külföldön munkát vállaló honfitársaink magas száma, egy folyamatosan csökkenő munkavállalási korú populációval párosulva.
• A belföldi iparfejlesztés kimondottan munkaerőigényes, így rövid távon bizonyosan szükség lesz növekvő számú munkavállalóra. Inkább azt tartjuk elképzelhetőnek, hogy a vendégmunkások biztosítása előtt mindent meg kell tenni a belső munkaerő-tartalék mobilizásálására, és csak ennek bizonyítását követően kerülhet sor a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására.

Oszkó Péter: Nem meglepő, hogy a román gazdaság faképnél hagyott minket

Látható volt, hogy az a gazdaságpolitikai mix, amit Magyarország követ, az a hatalompolitikai célokat ugyan kiszolgálja, de a felzárkózást kevésbé gyorsan és sikeresen képes segíteni. Ahhoz a normál, klasszikus gazdaságpolitikához képest legalábbis, mint amit rajtunk kívül a visegrádi országok vagy egyes balkáni nemzetek követtek – jelentette ki a Pénzcentrumnak adott interjújában Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszerrel, az OXO Holdings vezérigazgatója szerint nem kellene meglepettséget keltenie, hogy a román gazdaság úgy beelőzött, hogy faképnél hagyott minket. Az elmúlt években ugyanis folyamatosan érzékelhető volt, hogy zárkóznak fel hozzánk, tehát most nem egy hirtelen ugrással kerültek elénk.

A recesszió pedig az infláció elleni küzdelem megkerülhetetlen velejárója, aminek nem is a mélysége, hanem az elhúzódása az igazán lényeges kérdés. Hiszen az nagyon régen fordult elő, hogy a magyar gazdaság négy egymást követő negyedévben recesszióban legyen, tehát a recessziós időszakot egy teljes naptári év tegyen ki. Bár itt még izgalmas lesz az idei III. és IV. negyedév, amelyekben talán már nem kell recesszióval számolnunk, ugyanakkor az egész évre komoly növekedési kilátásunk nem lehet.

Az interjúban ezen felül Oszkó Péter elmondta:

• Sokkal mélyebb recesszióban volt az ország 2009-ben, egy olyan adósságpályán, ahol magának az adósságnak a finanszírozása volt a fő kihívás. Ma egy enyhébb recesszióval kell megküzdenünk, az adósságfinanszírozás is megoldott, ám egy lefelé tartó, de még mindig nagyon magas infláció nyomasztja a gazdaságot.
• Látható volt, hogy az a gazdaságpolitikai mix, amit Magyarország követ, az a hatalompolitikai célokat ugyan kiszolgálja, de a felzárkózást kevésbé gyorsan és sikeresen képes segíteni. Ahhoz a normál, klasszikus gazdaságpolitikához képest legalábbis, mint amit rajtunk kívül a visegrádi országok vagy egyes balkáni nemzetek követtek. Ráadásul régóta mondjuk, hogy lassabb a felzárkózásunk a többi országéhoz képest, így eléggé meglepő, hogy ez ma meglepetést jelent.
• Oszkó Péter nehezen tudja be a kormány teljesítményének, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció. Ha ugyanis semmit nem csinálnak, novemberre már akkor is egy számjegyű lesz. Pont azért, mert tavaly év végén már annyira magas volt az áremelkedés mértéke, már akkora volt az árrobbanás, hogy ahhoz képest az idei árviszonyok már biztosan nem okoznak kétszámjegyű árnövekedést.Az igazán izgalmas kérdés inkább az, hogy hogyan lesz 2-3 százalék közötti az infláció mértéke, és hogy a jövő évben mi vár ránk a növekedés, a költségvetési gazdálkodás vagy akár az energiaárak tekintetében.

Így is lehet: hiába olcsóbb a vendégmunkás, vannak hazai cégek, akik maradnak a saját dolgozóiknál

A foglalkoztatást és így a HR szakmát két alapvető probléma foglalkoztatja manapság igazán Magyarországon, az egyik a robotizáció és a mesterséges intelligencia, a másik a vendégmunkások szükségessége. Kérdés azonban, hogy az agráriumban mennyire van jelen a mesterséges intelligencia, milyen területekre gyűrűzhet be a gépesítés a jövőben? Már valóban nem a kereset a top megtartó erő egy munkahelyen? Melyek a munkaerőpiac legnagyobb kihívásai, mi a véleménye a hazai kékgalléros foglalkoztatást egyre inkább érintő vendégmunkás-beáramlásról, a nyugdíjasok foglalkoztatásáról és a részmunkaidő hazai elmaradásairól? Többek között ezeket a kérdéseket tette fel a Péncentrum Tóth Orsolyának, az UBM HR vezetőjének.

A szakember elmondta, ha egy kolléga jobban érzi magát a bőrében, akkor jobban fog teljesíteni, és az jó a cégnek is. A jövővel kapcsolatban közölte: nem fognak unatkozni, mindig jönnek újabb és újabb kihívások, ötletek, jelenségek, és ezekre valamilyen módon válaszolni kell. „Nagyon sokan adnak ezekre jó válaszokat, lehet egymástól is tanulni. Azt nagyon fontosnak tartom, hogy mindig magunkra szabjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket másnál látunk” – közölte a szakember. Emellett elmondta még azt is, hogy 

• Mélyen hisz a munkavállalók megtartásában. Ez az első és legfontosabb. Toborozni lehetőleg akkor kell, ha bővülünk. Mindenképp elsődleges cél, hogy próbáljuk meg a minőségi munkaerőt megtartani.
• Hogy az MI elveszi-e majd az emberek munkáját, azt meglátjuk. Ha jön a kihívás, arra meg kell találni a választ. Mindenki az adott helyzet, a személyisége, karaktere, életkora és tapasztalatai alapján hoz döntéseket. Ezt Tóth Orsolya egyelőre elméleti kérdésnek érzi, de kopogtat az ajtón, ezt senki nem vonhatja kétségbe.