Pénzcentrum • 2023. december 6. 11:34
A megélhetéshez kapcsolódó legmeghatározóbb statisztikai mutatók, olyanok, mint a fogyasztóiár-index, a GDP-volumenindex, vagy akár az átlagkereseti statisztikák, mindenkor nagy érdeklődésre tartanak számot – a gazdasági nehézségek időszakában pedig még inkább rivaldafénybe kerülnek. Az infláció számításával kapcsolatos kérdésekre, azoknak a szakmai hátterére kereste a választ a KSH legújabb cikkében.
Az elmúlt időszak gazdasági negézségei miatt nem ritka, hogy a megélhetéshez kapcsolódó fő statisztikai mutatók a rivaldafénybe kerülnek. Ez pedig nem véletlen, hiszen mindenkit érdekel, hogy mennyit is ér jelenleg a pénze. Ilyenkor pedig a nyilvánosság részéről is érezhető egyfajta nyomás, hogy számszerűsítve legyenek az adatok. Azonban bármi is derül ki, mindig lesznek olyanok, akik úgy érzik, hogy valami nincsen rendben a számokkal. Éppen ezért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két szakértője, Tréfás András és dr. Cseh Tímea most az infláció számításának hátterével foglalkozott új szakmai anyagukban.
A cikkből kiderül, hogy a KSH által alkalmazott módszerek nem elváráshoz, vagy gazdasági ciklushoz alkalmazkodnak, hanem szigorú szakmai sztenderdekhez. Az infláció számítása ugyanis a leírtak szerint teljes mértékben az európai statisztikai irányelvekkel összhangban történik (kiemelten az Európai Bizottság 2020/1148. számú végrehajtási rendeletére, valamint az Eurostat HICP Methodological Manual című kiadványára támaszkodva), amit az Eurostat szakemberei rendszeresen ellenőriznek, ezzel támasztva alá a publikált adatok helytállóságát. De nézzük is, hogy hogyan is jön ki a matek.
A fogyasztói árak mérése komplex feladat. Minden hónapban körülbelül 1000 termék és szolgáltatás1 árának történik meg a felírása (ez mindösszesen 80 000 rögzített árat jelent szerte az országból), annak érdekében, hogy mi itt, a KSH-ban valós országos átlagárakat figyelhessünk meg, és a szélsőséges értékek ne befolyásolják túlságosan az árindex mértékét. Ennek következményeként ezek az átlagárak eltérhetnek azoktól a fogyasztói áraktól, amelyeket a fogyasztók megfigyelnek. Ezeket az árakat összesúlyozzuk a két évvel korábbi teljes év, illetve a megelőző év első három negyedévének fogyasztási adatai alapján – a súlyrendszer egyébként egész évben állandó marad
- írják a cikkben.
Ezt követően tudják kiszámítani az árindexeket, amelyekből több speciális index is készül, a gazdasági elemzések igényeinek megfelelően. Ilyen például a nem feldolgozott élelmiszereket, háztartási energiát, üzemanyagokat mellőző, a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított, az alapinflációt mutató maginfláció.
A fogyasztóiár-index előállítása az egyik leggyorsabb a statisztikai mérőszámok közül, a tárgyhót követően néhány munkanappal már publikáljuk is a végső, hivatalos adatot, amelyet később sem módosítunk. Ezt a módszertant használjuk minden alkalommal, változást a magasabb inflációval jellemezhető 2023-as év sem hozott ebben
- írták. A gáz és az elektromos energia lakossági ára, azaz a háztartási energia kiszámítása esetében már kicsit bonyolultabb a helyzet. Ezek ugyanis a magyar háztartások fogyasztási szerkezetéből kifolyólag jelentős súllyal bírnak, azonban a gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló kormányrendeletek 2022 nyarán történt módosítása új módszertan kialakítását tette szükségessé, amit a KSH szakértői a rendeletek változásával szinte egy időben megalkottak. A módszertan kialakítása ez esetben is az európai sztenderdek szerint történt, a mérési nehézségeket áthidalandó az Eurostat HICP Methodological Manual című kiadványának az „egységérték”-re vonatkozó ajánlását követve.
A gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a háztartások érintettségének arányában veszik figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. Ennek megfelelően a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon. Azaz olyan árindexről – nem pedig érték- vagy volumenindexről – beszélhetünk, amelyet befolyásol a lakossági fogyasztás mértéke, hiszen az – a jelenlegi szabályozás miatt (rezsicsökkentett ár, valamint a fogyasztási küszöb felett piaci ár) – hatással van az átlagárra.
Mivel az energiafogyasztás által erőteljesen befolyásolt átlagos árakat hasonlítjuk össze, az árindexben még változatlan hatósági szabályozás esetén is lehetnek elmozdulások
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
- áll a cikkben. Az árindex számítása során a KSH háztartásonkénti becsült energiafogyasztással, valamint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal nemzetgazdasági szintű gáz- és áramfogyasztási adataival egyaránt számol. Ez a módszertan a korábbi időszakra nagyon jelentős mértékű áremelkedést (2023 januárjában éves szinten 52,4%-os háztartásienergiaár-növekedést), az elmúlt időszakban pedig ennél számottevően kisebb mérséklődést (2023 októberében éves szinten 16,1%-os háztartásienergiaár-csökkenést) mutatott ki.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ez a módszertan nem 2023-ban, hanem még 2022 augusztusában, az emelkedő energiaárak idején lett bevezetve, és azóta is változatlan. A mérési módszernek az erőteljesebb árcsökkenés érdekében történő megváltoztatása szakmailag kifogásolható megoldást jelentene, amely fel sem merül a Hivatalban
-írták.
Szót ejtettek az árváltozások kapcsán a lélektani határokról is, hoszen ezek egyike a gyakori torzítás. Azaz sokan csak a gyakran vásárolt termékek, mint az élelmiszer vagy az üzemanyag árát veszik figyelembe, míg a magasabb árú termékekről, amiket ritkábban vásárolunk, illetve a nem közvetlenül kifizetett (csoportos beszedéssel rendezett törlesztések például) termékekről, szolgáltatásokról teljesen megfeledkezünk.
Ezt a hatást ráadásul a média tovább erősítheti. Az árak alakulásának értékelésekor továbbá a fogyasztók gyakran nem megfelelő (általában régebbi) időszakokkal hasonlítják össze az aktuális árakat, míg a hivatalos statisztika az előző hónaphoz, illetve az előző év azonos hónapjához viszonyít. Negativitási hatás is jelentkezik, amely révén az emberek emlékezetében a negatív élmények (nagyobb áremelések) sokszor jobban rögzülnek a pozitívaknál (árcsökkenés). A fentiek miatt kevés értelme van a hivatalos és az érzékelt infláció értékét kizárólag az adatok ellenőrzésének céljából összehasonlítani, inkább a trendek vizsgálata indokolt
- tették hozzá.