Latyák Balázs • 2023. november 28. 10:01
Elemzők szerint biztosan lesznek olyan vállalkozások, melyek a minimálbér és garantált bérminimum emeléséből fakadó megnövekedett költségek kigazdálkodását csak áremeléssel tudják megoldani. Ami akár az infláció alakulására is hatással lehet. De vajon tényleg ez pörgeti majd be újra az áremelkedést? A Pénzcentrum ennek járt utána.
A minimálbér 15 százalékos, valamint a garantált bérminimum 10 százalékos emelkedése összhangban áll azzal a prognózissal, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már szeptemberben megfogalmazott. Korábbi elemzéseik azt mutatják, hogy a garantált bérminimum emelkedésének lehet nagyobb hatása a teljes bérskálát illetően – közölte pár nappal ezelőtt Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt is elmondta:
Az emelésnek viszont az inflációra nem kellene hatást gyakorolnia, mivel az aktuális, 2024-re vonatkozó makrogazdasági prognózisok szerint a gazdasági növekedés 3-4 százalék között szóródik, az inflációs pályát illetően pedig a várakozások 5 százalék körüliek. Tehát ha ezt a két számot összeadjuk, akkor a nominális termelésnövekedés 8-9 százalék körül lehet 2024-ben, amihez a garantált bérminimum emelkedésének mértéke közel áll.
Ezen felül kijelentette azt is, hogy az inflációt a legkisebb bérek azért sem fogják befolyásolni, mert azok összegét a magyar vállalkozásoknak a profitjuk, valamint a hatékonyságjavulásuk révén van tere megoldani jelentős addicionális árnövelés nélkül. Ám aki szerinte mégis árat növel, az a vesztesek közé tartozik majd.
Biztosan lesz, aki átgondolja majd az árazását
A jelentősen megemelkedő bérköltségek kigazdálkodásához a nagyvállalatok jó állapotban vannak, tőkeerősek és rendelkeznek kellő pénzügyi tartalékkal, de a kisebb cégek pénzügyileg kifeszítettek, a béremelések költségeit nagyobb arányban lesznek kénytelenek érvényesíteni az áraikban. Már amennyiben ezt a még mindig részben korlátos kereslet és a piaci erejük (hiányának) fényében egyáltalán meg tudják tenni
– hívta fel a figyelmet a Pénzcentrumnak Virág kijelentéseire reagálva Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Hozzátette, az elmúlt évek inflációs folyamata rengeteg egyedi sokkal volt terhelt. Ebben a tekintetben szinte lehetetlen megmondani, hogy mely sokkhatás milyen mértékben járult hozzá az infláció emelkedéséhez.
Annyi bizonyos, hogy már a Covid-válság előtt látni lehetett, hogy a feszesebbé váló munkaerőpiac és az emelkedő reálbérek hatására a szolgáltatószektor inflációja érdemben elindult felfelé
– magyarázta, majd megjegyezte: tekintettel arra, hogy a szolgáltatószektor a leginkább munkaerőigényes terület, így a bérnövekedés hatásai itt hatványozottabban jelentkeznek az árazási döntésekben. Szerinte szintén a bérnövekedések hatására utalhat, hogy most, a dezinflációs környezetben is a szolgáltatások inflációs hozzájárulása növekszik.
Mára a szolgáltatások inflációs mutatója a második legnagyobb az üzemanyagok után, vagyis erőteljesebb a hatása a teljes fogyasztóiár-indexre, mint az élelmiszereké
– világított rá az ING makrogazdasági elemzője.
Virovácz Péterétől eltérő véleményt fogalmazott meg Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője. Szerinte az infláció 2021 előtt szinte minden évben a törvényileg meghatározott toleranciasávon belül ingadozott, és ha az akkori minimálbér-emeléseknek volt is inflációs hatásuk, akkor csak elenyésző. Ezt követően viszont az áremelkedési ütem felfutott, ám ennek az elsődleges kiváltója
- a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságban megváltozott fogyasztói szokásokhoz való termelői alkalmazkodás,
- az ismét megugró kereslet,
- az orosz invázió és az arra válaszul kontraproduktívan bevezetett szankciók,
- illetve a globális kőolajpiac oligopolisztikus piacszerkezete miatt drasztikusan kiugró energiahordozó-árak voltak.
A béremelkedés várhatóan nem pörgeti fel az inflációt
De vajon igaza lesz-e a jegybank alelnökének, vagy a legkisebb bérek miatt újra bedurvul az infláció? Nos, összességében a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése drasztikus áremelkedést nem fog előidézni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bár számos fizetés a minimálbér és a garantált bérminimum szintjéhez van kötve, illetve a béremelés hatása közvetetten az egész bérszínvonalra átszivárog, a legkisebb bérek decemberi emelkedése jelentős mértékben nem lesz hatással az árszínvonalra
– szögezte le Horváth Sebestyén. A junior elemző szerint ez annak lesz köszönhető, hogy a jelenlegi inflációs periódus nem kereslet, hanem kínálat oldali tényezők miatt alakult ki, a nemzetközi ellátási láncok fennakadásai vagy a megváltozott fogyasztási szokások kielégítésére nem képes termelői kapacitások járultak hozzá.
Virovácz Péter ehhez hozzátette, szerinte ahhoz, hogy el lehessen kerülni a vállalatok profitrátájának kritikus csökkenését, két dologra lenne szükség. Egyrészt a vártnál dinamikusabb keresletnövekedést kellene elérni, amivel az eladási mennyiségek révén a csökkenő profitmarzs mellett is megtartható a jövedelmezőség. Ugyanakkor jelenleg a fogyasztási sokkok tehetetlensége igen nagy és a helyreállás lassú. A fogyasztói bizalom visszaépülése azonban megindul, a fogyasztás is, de ez nem lesz kellően gyors ahhoz, hogy már 2024-ben pusztán a kereslet növekedése ellensúlyozza a költségoldali nyomást. Ehhez képest az elemző szerint a másik út az előre menekülés.
Ha a kereslet nincs meg, akkor a hatékonyságot kell javítani, hogy az alacsony eladások mellett se szálljanak el a költségek
– mondta, hozzátéve: erre apellálva lehet kijelenteni, hogy rövidtávon a béremelkedés várhatóan nem pörgeti majd fel az inflációt.
A gazdaságélénkítés pörgetheti be az inflációt
Különös módon a hazai gazdaságpolitikai írásokban, politikusi beszédekben ismét felbukkantak érvek a magasnyomású gazdaság mellett – hívta fel a figyelmet nemrég Bod Péter Ákos a Portfolio oldalán megjelent cikkében. A közgazdász szerint a gazdaság újbóli felfűtésének követelésével azonban több okból sem lehet egyetérteni, többek között az élénkítés ellen szól, hogy az európai térség dezinflációs üteméhez képest még mindig látványosan nagy a magyar pénzromlás üteme, amelynek remélt lefutását megzavarja és elnyújtja a sokféle közvetlen állami beavatkozás az árazás, az üzletpolitika, a versenyviszonyok terén.
Az inflációs veszély nálunk még egyáltalán nem múlt el, roppant messze vagyunk a leglazábban definiált árstabilitástól is.
Ebben az egyensúlytalansági helyzetben az a politikusi felvetés, hogy gyorsan csökkenjenek a kamatok, és a mostaninál magasabbra kerüljön az MNB inflációs célja, gyengíti a monetáris politika hatékonyságát, az inflációs célkövető rendszer hitelességét. A mai inflációs várakozások mérséklése így is roppant nehéz feladat, az ellentétes jelzések felröppenése még inkább nehezíti a dezinflációt, ezáltal éppenséggel növeli az infláció további mérséklésével járó növekedési veszteséget.