Latyák Balázs • 2023. október 13. 13:00
Kiadta legújabb gazdasági előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Eszerint a globális gazdasági növekedés idén és jövőre is lassulni fog, a gazdaságilag fejlett országok teljesítménye pedig alább hagy. Ennek fényében a Pénzcentrum utánajárt, hogy a kelet-közép-európai régió teljesítménye hogyan alakul majd, és milyen eredményre számíthatunk a legerősebb uniós gazdaságoktól - valamint milyen jövőkép állhat Magyarország előtt. Annyi valszóínű, hogy a térségben csak hazánkban várható visszaesés 2023-ban, de az IMF előrejelzései szerint például az osztrákok is közel állhatnak hozzá. Ugyanakkor Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária gazdasága köszöni, a jelek szerint jól van.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése szerint a 2022-ben mért 3,5 százalékos globális gazdasági növekedés az idei évre 3,0 százalékra, 2024-re pedig 2,9 százalékra apadhat. Ez jócskán elmarad a 3,8 százalékos történelmi csúcstól, melyet legutoljára 2019-ben mértek.
A gazdaságilag fejlett országok növekedési teljesítménye szintén lassul, a 2022-ben mért 2,6 százalékról idénre 1,5 százalékra zsugorodik, míg a jövő évben további 0,1 százalékpontos csökkenés várható. Ehhez képest a feltörekvő országok piacain a növekedés mérsékelt visszaesésére lehet csak számítani, vagyis a tavalyi 4,1 százalékos gazdasági növekedés idén 4,0 százalékosra zsugorodik, ami minden bizonnyal 2024-ben is kitart.
De hogyan teljesíthet a Magyarország, illetve a régióban fekvő országok, és milyen eredményt tudnak majd felmutatni az Európai Unió vezető gazdaságai? A Pénzcentrum ezt vizsgálta.
Románia, Szlovákia sokkal jobban teljesít
Egy gazdasági krízis általában semelyik nemzet számára nem játék és mese, sőt, az addig elért gazdasági eredményekre nézve inkább egyet jelent a fagyhalállal. A csontig hatoló hidegtől először csak fázunk, aztán átjárja testünket a remegés, próbálunk minden erőnkkel védekezni, mígnem eljutunk a hipotermia állapotába és feladjuk a küzdelmet. Nagyjából hasonlóan lehetne leírni azt, ami a kelet-közép-európai régió országaival történt idén az IMF legfrissebb adatai szerint.
Az adatsorból ugyanis kiderült, hogy a V4 országok amíg tavaly még egy viszonylag lendületes, 1,5-4,6 százalék közötti gazdasági növekedést tudtak felmutatni, addig idén már csak egy rendkívül szerény -0,3-1,3 százalékosat. A korábbi elán pedig nem is nagyon tér vissza a közeljövőben, mivel az IMF szerint 2024-ben is csak 2,3-3,1 százalék közötti bővülési intenzitásra számíthatunk.
A teljesítményesés ráadásul Magyarországnak és Lengyelországnak fájhat a leginkább, a gazdaság növekedésének üteme ugyanis ebben a két országban zuhant a legnagyobbat 2022 és 2023 között. Konkrétabban: hazánk GDP-jének bővülése egy brutális mértékű, összesen 4,9 százalékpontos zuhanást mutatott be, míg a lengyelek ettől csak alig lemaradva, 4,5 százalékpontos csökkenést szenvedtek el.
Öröm az ürömben, hogy Magyarország negatív teljesítménye csak átmeneti jelleggel lesz jelen, az IMF szerint ugyanis az idei -0,3 százalék után 2024-ben újra 3 százalék fölötti mértékű növekedés lesz tapasztalható. Szemben Lengyelországgal, ahol ugyanez a tavalyi bővülési ütem felét sem éri majd el.
Az IMF adataiból kiderült az is, hogy a régió országai közül az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítményt Szlovákia tudja felmutatni a GDP bővülése terén. Északi szomszédunk gazdasági erősödését ugyanis a válság csak minimálisan, mindössze 0,4 százalékponttal, vetette vissza. Ráadásul az ország jövő évi gazdasági bővülésének mértéke 1,2 százalékponttal alakulhat magasabban az ideinél, amivel majdhogynem megduplázzák az idei növekedési ütemüket. Nem mellesleg ők lesznek az egyetlenek, akik nem alatta teljesítenek a 2022-es eredményeiknek.
Bár a legek háziversenyében azért ez alighanem kevés lesz a győzelemhez, hiszen az IMF prognózisa szerint Csehország a jelenleginél 11,5-szer gyorsabb növekedési ütemet produkál majd 2024-ben.
Persze a gazdasági válságból való kilábalás sosem lóverseny, azt minden ország a saját tempójában tudja megtenni. Márpedig a sebesség fontos, nem is véletlen, hogy az IMF viszonylag optimista a jövőt illetően. Adataikból ugyanis az olvasható ki, hogy amíg régiónk országainak gazdasági növekedési üteme jelenleg alulmúlja az EU-átlagot, addig jövőre mindannyian túlszárnyaljuk majd azt. A legnagyobb mértékben Magyarország, a legkevésbé pedig a csehek és lengyelek. Igaz, az EU-átlagánál azért ők is majdnem kétszer nagyobb növekedési ütemet érnek majd el.
Románia gazdasága tavaly 4,7 százalékkal növekedett, idénre pedig 2,2 százalékos pluszt jósol nekik az IMF, 2024-ben pedig összességében 3,8 százalékkal bővülhet keleti szomszédunk gazdasága, tehát messze elkerülik a recessziót, amelybe Magyarország idén besüllyedhet.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Sőt, a 2024-es évben az IMF előzetes becslései szerint a román gazdaság még a magyarnál is jobban növekedhet, a vizsgált országok között a legnagyobb mértékben. Úgy, hogy nekik nem recesszióból kell kikecmeregni.
Hasonlóan nem vágja földhöz a válság Szlovéniát sem, a 2022-es 2,5 százalékos bővülés után idénre 2 százalékos a növekedési prognózis, 2024-re pedig 2,2. Horvátország gazdasága is elérhette nagyjából a mélypontját, a 2022-es 6,2 százalékos növekedést követően idén 2,7 százalék lehet a bővülés, 2024-ben pedig 2,6 százalékos. A recesszió Szerbiát is elkerüli: 2022-ben 2,3 százalékkal nőtt a gazdaság, idén ez 2 százalékra csökkenhet, 2024-ben pedig már 3 százalék növekedés lehet az előrejelzések szerint.
Nem meglepő, hogy Ukrajna gazdasága a háború kitörésével letérdelt, nagyon mélyről kell visszajönni: 29,1 százalék volt a visszaesés 2022-ben. Idén viszont visszatérnek a növekedés útjára, az IMF szerint 2 százalékkal bővülhetnek az ukránok, 2024-ben pedig 3,2-vel. Ez persze nagyban függ a háború alakulásától.
A recesszió a bolgár gazdaságot is messze elkerülheti: 2022-ben 3,4 százalék volt a növekedés, idénre 1,7 százalékot jósolnak nekik, 2024-ben pedig 3,2 százalékos növekedést, ami szintén nagyobb a magyarországinál. Ausztria a tavalyi 4,8 százalékos bővülés után ebben az évben épphogy a víz felett maradhat 0,1 százalékos bővüléssel, és az IMF szerint jövőre sem sikerül 1 százalék fölé emelkedniük.
A legerősebb gazdaságok az átlagot sem súrolják
Ha fentebb a gazdasági válságot a fagyhalálhoz hasonlítottuk, és azt állítottuk, hogy a kelet-közép-európai országok jelentősen megérezték a krízist, akkor az EU legerősebb gazdaságainak eredményeire nehéz jelzőket találni. Hiszen amíg a régiónk a GDP növekedés ütemének fellendülését illetően bizakodásra ad okot, addig Németországról, Franciaországról, Olaszországról és Spanyolországról ez korántsem mondható el. De vegyük sorra az IMF adatait.
Németország GDP növekedési teljesítményéről általánosságban elmondható, hogy csalódást keltő szinteken mozog, az ország az uniós átlagot sem közelíti meg. Az IMF adatai szerint a németek idén kifejezetten rossz teljesítményt mutatnak, Magyarországhoz hasonlóan ők is a negatív tartományba csaptak át. Ám ha minden jól megy, akkor jövőre a mostani mélyrepülés a múlté lehet, és 1,4 százalékpontos javulást követően a német GDP növekedésének a mértéke újra megközelíti majd az 1 százalékot.
A németekhez hasonlóan szintén csak szerény eredményt képes felmutatni Franciaország, mely a többi gigászhoz hasonlóan csak bottal ütheti 2022-es teljesítménye nyomát. Ráadásul az idei 1,5 százalékpontos zuhanást követő eredményén nem is nagyon tud majd javítani, a 2024-es teljesítménye az IMF szerint csak 0,2 százalékponttal haladhatja meg az ideit. Mint ahogyan a jövő évtől az olaszok sem várhatnak túl sok jót, őket azonban a recesszió sújthatja. Vagyis amíg 2022-ben még közel 4 százalékos intenzitásbővülést tudtak felmutatni, addig idéntől már ennek csak az ötödével számolhatnak.
A legdrasztikusabb eredményt ugyanakkor az IMF prognózisa szerint mégsem ők, hanem a spanyol gazdaság érte el. Az ország gazdasági teljesítménye ugyanis idénre 3,3 százalékpontot esett, míg jövőre újabb 0,8 százalékpontos csökkenést érhet el. Jó hír a spanyoloknak, hogy még így is bőven az EU-átlag fölötti GDP bővülési intenzitással számolhatnak, és az Unió top-gazdaságai közül ők növelik majd a legnagyobb mértékben a gazdaságukat.
Címlapkép: Faludi Imre, MTI/MTVA