G7 • 2023. szeptember 8. 09:19
Sokáig reménykedett a kormány, hogy a gazdaság visszapattan a második félévben, ez azonban nem tükröződik egyelőre az adatokban. A friss adatok a kiskereskedelem 8 százalékos júliusi visszaeséséről plusz nyomatékot ad azoknak a nyilatkozatoknak az elmúlt időszakból, amelyek alapján már a kormány is belátja, hogy a vártnál gyengébb lehet az idei gazdasági teljesítmény, ami egyben az idei költségvetés teljesülését is veszélyezteti - írja a G7. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy Magyarország jövőre visszakerül az uniós túlzottdeficit-eljárás alá.
A kormány kommunikációjában is visszavett az optimizmusból a lap szerint. Nagyjából két hete egy kormányinfón Gulyás Gergely az idei évre vonatkozó 1,5 százalékos kormányzati növekedési célszám teljesüléséről azt mondta, annak esélye „csekély”. Akkor azt mondta, a kormány még kivárja a harmadik negyedévi GDP-növekedési adatot, és csak ennek ismeretében módosítja az idei növekedési célszámot, ahogy a költségvetési hiánycélt is. Utóbbihoz hozzátette, „nem látnak nagy bajt a költségvetéssel, de a legnehezebb a hiány tartása lesz”.
A kommunikáció változására egy másik példa Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 25-ei interjúja a Kossuth Rádióban - írják. Ebben az interjúban Orbán Viktor ugyan nem tért ki a 1,5 százalékos növekedési célszámra, de megjegyezte, hogy ugyan a „gazdaság motorjának meglódulásából” a harmadik és negyedik negyedévben „már látunk egy szép előéneket”, de az „igazi belendülés” 2024-ben várható.
Viszont nem csak nyilatkozatok alapján következtethetünk arra, hogy a következő hónapokban aktuális lehet majd a hiánycél felülvizsgálata. Ez lehet az egyik lehetséges magyarázata annak is, hogy kedden az Államadósságkezelő Központ bejelentette, hogy 700 milliárd forinttal – a GDP 0,9 százalékával – 4113 milliárd forintra nőtt az állam nettó finanszírozási igénye - írják. De nem csak a vártnál gyengébb növekedési adatok tükrében látszik bizonytalannak az idei költségvetés teljesülése, hanem hónapok óta rendre ez olvasható ki a Pénzügyminisztérium közleményeiből is, amelyek az államháztartás aktuális helyzetéről szólnak. Ezek közül a legutóbbi, az augusztusban közzétett, júliusra vonatkozó szerint az év első 7 hónapjában 2940 milliárd forintnyi hiány jött össze, ami az éves tervezett hiánycél 86,5 százalékát jelenti.
Leegyszerűsítve, a hiány elszállását az okozza, hogy az állam legfontosabb bevételei összeomlottak, miközben a kiadásai elszálltak. A legnagyobb probléma az áfabevételek összezuhanása. A kormányt cserbenhagyó fontosabb bevételi források közül a jövedéki adót érdemes még kiemelni. A kiadások közül pedig az idén jelentősen megugró kamatkiadásokat érdemes számon tartani, amelyek csak júliusban csaknem 16 százalékkal ugrottak meg, az év január és július közti időszakában pedig durván kétharmaddal nőttek a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az elszálló kiadások közül említésre méltó még a csaknem duplájára növekedő állami vagyonnal kapcsolatos kiadások: az ilyen célból elköltött nagyjából 850 milliárd forint jelentős részét adta ki annak a költsége, hogy a magyar állam a 4iG-vel együtt 660 milliárd forintért megvette a Vodafone-t.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Szintén kiadási oldali kockázat az uniós pénzekről szóló vita elhúzódása, mivel a programok előfinanszírozása érdekében a kormány többlet hitelfelvételre kényszerülhet, amely növeli az adósságot és a költségvetés kamatterheit is.
A költségvetési hiánycél elengedésének három jelentősebb következménye lenne. Ezek közül a legfontosabb, hogy az idei hiánycél elengedése miatt a 2024-es, 2,9 százalékos hiánycél elérése is problémássá válna. Emellett az ország maastrichti kritériumok pandémia miatti felfüggesztésének jövő évi lejártával újra az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alá kerülne, másrészt pedig leminősítenék az ország hitelbesorolását, ami a kamatkiadások további növekedését, és a költségvetési mozgástér csökkenését vonná maga után - írják.