Pénzcentrum • 2023. augusztus 29. 15:01
Az elmúlt években tapasztalható áremelkedési periódusnak számos oka van: a nemzetközi szállítási láncokon tapasztalható zavarok, az energiaválság, az aszály és az orosz-ukrán háború is többek között. Az infláció hatására a fogyasztók vásárlási kedve pedig egyre inkább alábbhagyott a korrigáló reálbérek ellenére is. Az áremelés elkerülésére a vállalatok kreatív eszközökhöz nyúlnak emiatt.
Zsugorflációnak, azaz shrinkflationnek azt a módszert, amikor a vállalatok nem a termékeik drágításával érnek el nagyobb haszonrátát, hanem a kínált árucikk mennyiségének csökkentésével, mérsékelve így az előállítási vagy beszerzési költséget. Ez egy relatíve új kifejezés, amit először 1970-ben használtak, akkor még makrogazdasági értelemben, szinonimaként a korszak stagflációjára. Ekkor a gazdasági teljesítmény zsugorodását az árak emelkedése kísérte.
Az Oeconomus cikke szerint az eszköz azon a logikán alapszik, hogy a fogyasztók vásárlási kedve az áremeléssel összehasonlítva kevésbé érzékeny a termékméret változására, mivel a fizetett összeggel a kasszánál mindenki szembesül, míg mérleget vagy mérőedényt viszonylag kevesen hordanak maguknál. Magyarországon a módszer ellen szabályozási szinten is küzdenek, például ilyen a cigaretták esetében a dobozonkénti darabszám előírása.
A jelenség legismertebb példája egyébként a Toblerone formájának megváltoztatása. A csokoládéra jellemző fogazatos alak ritkításával az eredeti, 200 grammos kiszerelését 2010-ben csökkentették 170 grammra, majd 2016-ban tovább gyérítéssel 150 grammra.
A zsugorflációhoz hasonló jelenség még a silányulás, angolul skimpflation, amikor a rejtett áremelést nem a mennyiség, hanem a minőség kárára hajtják végre.