Pénzcentrum • 2023. augusztus 28. 09:55
Ha minden a kormány szándékai szerint alakul, akkor Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz, amiből viszont az is következik, hogy hazánk lesz a világ egyik legnagyobb akkuszemét-termelője is. Így jogosan merül fel a kérdés, hogy kinek a feladata kezelni, begyűjteni, ártalmatlanítani és újrahasznosítani az akkuhulladékot?
A kormány nem titkolt szándéka, hogy Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá tegye. Azonban az akkuk gyártásával együtt adódik a gyártás során/után keletkező hulladék kezelésének a feladata is. A kérdéskörrel kapcsolatban a 24.hu cikke az alábbiakra kereste a választ:
- A hulladékkoncesszió alá tartozik-e az akkuhulladék?
- A gyártói felelősségi rendszer (EPR) lefedi-e az akkuhulladékot?
- Kiknek a feladata a gyártás során keletkezett selejt és hulladék újrahasznosítása?
- Kiknek kell a Magyarországon gyártott és hulladékká vált akkumulátorokat begyűjteni és újrahasznosítani?
Az elem és az akkumulátor körforgásos terméknek minősülnek, így az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) hatálya alá tartoznak, ami azt jelenti, hogy a környezetszennyező termékek gyártóinak díjat kell fizetniük az általuk gyártott termékek után keletkező hulladék kezeléséért. Jelentősen eltér azonban a gyártás során keletkező hulladék, valamint a használat után hulladékká vált akkumulátor esete.
Akkugyártási hlladék
A gyártás közben keletkező termelési hulladék nem a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termék hulladéka, és nem tartozik a koncessziós rendszer hatálya alá, így ezek gyűjtésére és kezelésére vonatkozólag a hulladéktörvény az irányadó. A törvény szerint a koncesszió alá nem tartozó hulladékot vagy saját üzemeltetés hulladékkezelőben kell hasznosítani, ártalmatlanítani, vagy át kell adni más hulladékkezelőnek. A lap által megkérdezett Energiaügyi Minisztérium (EM) arra nem tért ki válaszában, hogy ezek után mi lesz az akkugyártás során keletkezett hulladékkal.
Hulladékká vált használt akkumulátor
A legyártott elemek és akksik tehát körforgásos termékeknek minősülnek, így az első magyarországi forgalomba hozatallal keletkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség. Az ilyen termékekből keletkező hulladékok átvételét, gyűjtését, szállítását és további kezelésre történő átadását 2023. július 1. óta a MOHU Mol koncessziós társaság végzi. Tehát maga a hasznosítási, ártalmatlanítási és újrahasznosítási tevékenység már nem a társaság kötelessége. A lap arra nem kapott választ a minisztériumtól, hogyan kell eljárniuk azoknak a hulladékkezelőknek, akik a MOHU-tól átvették a használt akksikat.
Külföldre került akkumulátorok
Külföldre való értékesítés esetén nem valósul meg magyarországi forgalomba hozatal, így nem keletkezik sem kiterjesztett gyártói felelősség, sem EPR-díjfizetési kötelezettség. Az EM szerint a másik uniós tagállamban forgalomba hozott és ott hulladékká váló akkumulátorokért a másik tagállambeli forgalomba hozó lesz a felelős. Arra azonban nem válaszolt a minisztérium, hogy mi számít forgalomba hozatalnak egy akkumulátor esetében – az, ha azt beszerelik az autóba, vagy az, ha az akksival felszerelt autót forgalomba helyezik?
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A Klímapolitikai Intézet 24.hu által idézett cikke szerint a jogszabályi előírásból nem következik, hogy minden Magyarországon legyártott, ugyanakkor másik országban forgalomba hozott akksit kötelezően itthon kellene újrahaszonosítani, bár léteznek ezzel ellentétes vélemények is. A lap ezzel kapcsolatban kereste a zöld szervezeteket, tanácsadó cégeket, de nem jártak sikerrel.
Az Energiaügyi Minisztérium kitért arra, hogy a hulladék kezelésére sor kerülhet a forgalomba hozó tagállamban (tehát ott, ahol a hulladék keletkezett), de egy másik tagállamban, vagy akár az EU-n kívül is, amennyiben adottak az uniós előírásokkal egyenértékű technológiai feltételek.