Pénzcentrum • 2023. augusztus 8. 17:46
2023 júliusában tovább csökkent, éves összehasonlításban 23 százalék körülire mérséklődött az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon, júniushoz képest pedig összességében csaknem 1 százalékkal olcsóbbak lettek az élelmiszerek. A tendenciáról a KSH reggeli közleménye után a nap folyamány az elmezők is megszólaltak.
A várakozásoknak megfelelően 17,6%-ra mérséklődött az infláció júliusban a júniusi 20,1%ról, amihez a háztartási energia és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az infláció mérséklődéséhez érdemben hozzájárult, hogy kikerült a bázisból a neta (chipsadó) és a jövedéki adók tavalyi emelése, valamint az élelmiszerárak esetében bevezetett árfigyelő rendszer felerősítette a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt, ami egyre nagyobb mértékű és szélesebb körű akciókhoz, árcsökkentésekhez vezetett. Az élelmiszerárak a várakozásoknak megfelelően csökkentek, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek, valamint ruházati termékek árai. Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentések hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 17,5%-ra mérséklődött az előző havi 20,8%-ról. A folyamattal kapcsolatban a pénzintézetek vezető elemzői is megszólaltak.
Kilátások a 17,6%-ra mérséklődött infláció tükrében
Az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk - árulta el Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető. Szeptemberben a háztartási energiaárak tavalyi megugrása esik ki a bázisból, ami az infláció további meredek csökkenéséhez vezet. Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok árainak ősszel tervezett emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban októbertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6% közelébe mérséklődhet. Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt fenntartjuk a 17,5%-os idei átlagos inflációs várakozásunkat, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet - véli a szakértő.
Az inflációs folyamatok megerősítik év végi kamatvárakozásainkat is, ennek megfelelően az év végére 10,5%-ra süllyedhet az alapkamat, miután várhatóan szeptemberben az egynapos gyorstender kamata összezárul az alapkamattal.
Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. A tavalyi év végétől azonban meredeken csökkentek az energiaárak, amelyek a 2021-es szintekre estek vissza, lényegesen csökkentve a termelési költségeket - részletezte Suppan Gergely.
A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtt, 2021-es szintekre. A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon, így a liszt átadásai árai is elkezdtek visszaesni. A nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyre több tejtermékek esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiestek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban a csökkenő beszerzési árak miatt az árkorlátozásokon elszenvedett veszteség mérséklődhet. Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon kivezetése a tapasztalatok szerint nem befolyásolta számottevően az infláció alakulását. A bevezetetett akciók, az egyes termékpályákon megfigyelhető elkezdődött, és várhatóan folytadódó árcsökkenések kioltották ennek hatását, sőt egyes termékek árai csökkentek az árplafon kivezetését követően. Ezenkívül a kiskereskedők csökkenthetik azon termékek árrését, amelyekbe beépítették az árplafonon elszenvedett veszteséget, ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja - mondta el az elemző.
A tartós fogyasztási cikkek árait tavaly jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek árai a harmadik hónapja csökkennek - állapította meg Suppan Gergely.
Év végére akár 5-8 százalékra csökkenhet az élelmiszer-infláció
Az élelmiszerek 2023 júliusában 23,1 százalékkal kerültek többe, mint 2022 azonos időszakában. A mostani az éves ráta legnagyobb mértékű csökkenése idén, júniusban még 29,3 százalékos volt a drágulás éves üteme. „A vártnak megfelelően havi alapon is csökkentek az árak, szintén az idei eddigi legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal. Ez a fogyasztók számára kedvező folyamat, hiszen azt jelenti, hogy a bevásárlás olcsóbb lett, mint júniusban volt” – véli Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. Hozzátette, 2019 januárja óta nem volt példa arra, hogy az előző hónaphoz mérten ilyen mértékben csökkenjenek a bolti élelmiszerárak.
Ez a pozitív tendencia továbbra is azt vetíti előre a bank agrár-élelmiszeripari szakértői szerint, hogy év végére szinte biztosan egyszámjegyű lesz az élelmiszer-infláció 2022 végéhez képest, amikor tetőzött az inflációs mutató. „Tavaly év végéhez viszonyítva ugyan 4,4 százalékkal drágábbak voltak az élelmiszerek, de az árak alakulása most a legkedvezőbb az elmúlt három évben a fogyasztók szempontjából. Amennyiben folytatódik a jelenlegi tendencia, decemberre akár 5-8 százalék lehet az az infláció egy évvel korábbihoz viszonyított értéke” – fejtette ki Héjja Csaba.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) által készített élelmiszerár-index ugyan mutat némi – csaknem 1,5 százalékos – emelkedést az előző hónaphoz képest, a mért termékcsoportok közül azonban csak az olajos növények drágultak, ami a szójabab árában bekövetkezett emelkedés eredménye. A gabona, a tej, a hús, a cukor árában nemzetközi szinten is enyhül a nyomás – hívták fel a figyelmet a szakértők. „Tavalyhoz képest lényegesen olcsóbb élelmiszert előállítani, mind a gázárak, mind a nyersanyagárak jelentősen csökkentek” – mutattak rá. Az élelmiszeripar és a kiskereskedelem oldaláról vizsgálva viszont kedvezőtlen, hogy mind a bolti forgalom, mind az élelmiszeripari gyártási volumen kétszámjegyű mértékben csökkent 2022 azonos időszakához képest, ami a vásárlőerő átmeneti csökkenését mutatja – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a bolti kereslet a reálbérek növekedésével helyre fog állni.
Az egyes élelmiszer főcsoportok közül a zsiradékok már csak 10 százalékkal drágultak egy év alatt, és 20 százalék alatti éves inflációs mutatója van a húsféléknek is. A tejtermékek ára pedig jelentősen csökkent. „Az árstopok augusztus elsején megszűntek. Ez normális esetben az infláció gyorsulásához vezetett volna, hiszen ezen termékek ára 2021. október 15-i szinten volt maximálva, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, valamint a piaci folyamatok miatt azonban ez nem így lett.”
Az élelmiszer-infláció további lassulását vetíti előre az is a bank szakértői szerint, hogy csak egyetlen termékcsoport, a gyümölcs- és zöldséglevek drágultak 1 százalék feletti mértékben júniushoz képest, a többi termék esetében elenyésző volt a drágulás. „Ez főként a keresletcsökkenés és az ebből eredő folyamatos akciózás eredménye, amellett, hogy az előállítási költségek jelentősen csökkentek az élelmiszeriparban, ezáltal a beszerzési árak is a kiskereskedelemben. Ennek eredményét még a következő hónapokban is látni fogjuk” – magyarázta Héjja Csaba. Legnagyobb mértékben havi alapon szintén a tejtermékek ára csökkent, 3,5 százalékkal, és hasonló mértékben, 2 százalékkal mérséklődött az alapélelmiszerek közül a kenyér, továbbá a száraztészta ára.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Héjja Csaba kitért arra is, hogy a környezetvédelmi termékdíj (EPR) mértékének emelése piaci becslések szerint az élelmiszeripari szektornak mintegy 120 milliárd forint költségnövekedést eredményezhet. Ez nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amit az árstopokon a lakosság a bank agrár- és élelmiszeripari elemzőinek számításai szerint megspórolhatott.
Jelen piaci körülmények között azonban nem várható a költségek áthárítása, ugyanis jelenleg kisebb az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, így a fogyasztók aligha fogadnák el a magasabb árakat.
A nagy kép nem változott?
Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 23,1 százalékos volt. A költségoldal alakulásának viszonylatában ismét negatív tartományba került a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudta a normalizációs folyamatot. A járműüzemanyag-árak drágultak, 1,1 százalékkal. Továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 1,7 százalékos hó/hó drágulására, ami számottevően meghaladta az átlagot - véli Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
A júliusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását. A nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt vártunk, ami eddig beigazolódni látszik. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év hátralevő részében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében. A folyamatot lassíthatja az elmúlt hetekben megmutatkozó és tartósnak mutatkozó olajár-emelkedés, ami kiegészülve a forint gyengülésével ismét pro-inflációs tényezővé teszi az üzemanyag szegmenst - állapítja meg a szakértő.
Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren. A hamarosan újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret adhat az átárazásoknak. Fontos faktor lehet a januári jövedékiadó-emelés is. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban ismét emelkedhet a főindex éves értéke. Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és ezzel masszívan a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban - zárta elemzését Nagy János.
Izgalmas lehet az augusztus az infláció szempontjából
Júliusban 17,6 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig 0,3 százalékos emelkedés következett be. “Az adatok lényegében megfelelnek a várakozásoknak. A havi szintű adatokból az látszik, hogy bár az olcsóbb élelmiszerek negatív irányba terelték az inflációt, az üzemanyagok, a háztartási energia mellett a szolgáltatások felfelé húzták a mutatót. A KSH által mért szolgáltatásoknál 1,7 százalékos drágulás következett be júniushoz képest. Az Magyar Nemzeti Bank által figyelt piaci szolgáltatások ára pedig 0,8 százalékkal ment feljebb. Utóbbiak a 15 éves átlag feletti drágulást jelentenek. Összességében a piaci szolgáltatásoknál még mindig látható az inflációs nyomás” – kommentálta a kedden megjelent inflációs adatokat Németh Dávid, a K&H vezető szakértője.
A szakember szerint kifejezetten izgalmas lesz az augusztus az infláció szempontjából. Egyrészt a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árstop kivezetése, valamint a kötelező akciózás bővítése miatt. Emellett a hónap elején jelentősen nőttek az üzemanyagárak, ha pedig a mostani szinten maradnak a következő másfél hétben, az 9-10 százalékos drágulás jelentene havi összevetésben. Ráadásul, ha az olajárak tartósan magasban maradnak, az felfelé mutató kockázatot jelent a jövőben, mivel a másodkörös hatások ősszel megjelenhetnek az árakban.
A következő hónapokban az éves inflációs mutató lassulása várható. Ha az augusztusi infláció 16,5 százalékos lesz, akkor akár már októberben az egy számjegyű tartományba kerülhet a mutató, decemberben pedig 7 százalékra lehet számítani. A mostani kilátások szerint az idén 17,8 százalékos lehet az éves átlagos infláció, ami jövőre 5,5 százalékra lassulhat.