Pénzcentrum • 2023. július 19. 19:03
Egész Európa kilábalóban van már inflációból - derült ki az Eurostat által szerda délután publikált legfrissebb adatokból. A statisztikai hivatal kutatásának eredményei szerint néhány közép-európai országot leszámítva már mindenhol sikerült egyszámjegyűre mérsékelni az éves szinten mért drágulás ütemét. Magyarország eközben a friss számok szerint továbbra is a legrosszabb mutatóval bír. A hazánkban jelentett 20 százalék körüli általános drágulás az egész kontinensen a legnagyobb ütemű volt.
Júniusban is folytatódott az infláció mérséklődése az Európai Unióban. Az összes tagállamot tekintve az ötödik hónapban jelentett 7,1-ről 6,4 százalékosra lassult az általános drágulás üteme a harmonizált fogyasztói árindexet vizsgálva. Az egyes tagállamok által szolgáltatott adatokból összeállított összehasonlítható fogyasztói árindex egyébként Horvátországot leszámítva (ahol az index 8,3 százalékon stagnált) az összes vizsgált országban pozitív képet, azaz hol konszolidáltabb, hol nagyobb mértékű esést mutatott - derült ki az Eurostat által szerda délután publikált adatokból.
Az elszálló infláció ennek ellenére még mindig számos ország lakosságát terheli az utóbbi évtizedekben megszokottakat jócskán meghaladó mértékben. Az igazán rossz hír, hogy továbbra is Kelet-Közép-Európában, de azon belül is a Kárpát-Medencében a legnagyobb baj.
Ahogy azt fenti grafikonunkon is ábrázoltuk, hazánkban nem csak a KSH által publikált inflációs számok, de a harmonizált fogyasztói árindexek alapján is egészen extrém a drágulás üteme. A 19.9 százalékos általános emelkedés a második legrosszabb helyzetben lévő Szlovákiában tapasztaltnál is 8,6 százalékponttal magasabb. Sokat mondó az is, hogy összesen 4 európai uniós országban maradt továbbra is kétszámjegyű az infláció, és ezek közül is egyedül a hazánkban jelentett volt közelebb a 20, mint a 10 százalékos lélektani határhoz.
Mindeközben számos országban gyakorlatilag véget ért a kiemelkedő mértékű nfláció által fémjelzett válságos időszak. Luxemburgban volt a legjobb a helyzet, ahol a drágulás üteme mostanra 1 százalékosra mérséklődött, de a belga és a spanyol árszínvonal emelkedése is csak 1,6 százalékos volt már éves összehasonlításban. Defláció ugyan még a kontinens egyik országában sem volt, de ezek a tagállamok már igen közel járnak hozzá.
Nincs új a nap alatt
Továbbra is az unió szégyenpadján ücsörög tehát Magyarország és az áhított egyszámjegyű infláció elérése is egyre távolodó célnak tűnik (mialatt az európai országok túlnyomó részében ezt a mérföldkövet már rég átlépték). A még régiónkban is egészen kiemelkedő mértékű ütemű drágulás pedig az életünk minden területére kihat a szolgáltatásoktól az ingatlanárakig. A legfájóbb mégis az élelmiszereket sújtó drágulás, mely hiába lassul a hatodik hónapja, a KSH szerint még júniusban is közel 30 (29,3%) százalékos volt.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ezen belül is az édesipari lisztesáru (53,0%), a kenyér (48,6%), a tejtermékek (41,4%), a tojás (40,1%), a vaj és vajkrém (35,6%), a péksütemények (33,3%), a száraztészta (30,4%), a tej (26,7%), valamint a sajt (23,3%) ára szállt el a legnagyobb mértékben tavalyhoz viszonyítva, tehát kijelenthető, hogy a legalapvetőbb élelmiszereket sújtotta a legdrasztikusabb mértékű drágulás.
A Pénzcentrum nemrégiben megnézte, hogy mely élelmiszerek drágulásának üteme maradt mégis az általános, 20 százalékos mérték alatt. Ilyen termékeket is találni ugyanis. A kristálycukor, az étolaj vagy éppen a csirkemellfilé például majdnem ugyanannyiba kerül, mint tavaly. De igaz ez persze az összes többi árstopos termékre, így a sertéscombra, a 2,8 százalékos UHT tejre, illetve a lisztre is (utóbbi esetében például mindössze 8,9 százalékos volt a drágulás). Ezen kívül találni még más alig dráguló termékeket, mint a citrom, vagy a tisztított dió is, de általánosságban kijelenthető, hogy a legtöbb ilyen áru árszínvonalát az árstopok tartották fent. Ezért is külön aggasztó belegondolni, hogy vajon milyen mértékű drágulással kell szembenéznünk az üzletekben a kormányzati szükségmegoldás augusztusi kivezetése után.
Feltéve persze, ha lesz hova mennünk. Mindeközben ugyanis a boltok is megsínylik a válságot. Egy év alatt közel 4600 kiskereskedelmi üzlet ment ugyanis tönkre a KSH friss adatai szerint. Ez összesen négy százalékos visszaesést jelent az ilyen vállalkozások számát tekintve. Ráadásul ezek az adatok még 2022-re vonatkoznak, a gazdasági krízis pedig az idei év elején tetőzött, vagyis nem lenne meglepő, ha a 2023-as számok még ennél is drámaibbak lennének.