Horváth Zsolt Benjámin • 2023. június 14. 05:51
A koronavírus járvány időszakának a kiskereskedelem szintjén a legnagyobb nyertese az online kereskedelem volt. Az orosz-ukrán háború hatásait persze utána ez a szektor sem tudta teljesen megkerülne, ennek ellenére viszont az utóbbi az online jelenlét a hazai kereskedők számára is szinte megkerülhetetlenné vált. A logisztikai szolgáltatásokat kínáló DODO kereskedelmi igazgatója, Peter Menky szerint, bár a 2020-as boomhoz hasonló fordulat a belátható jövőben már nem várható, hazánkban és a komplett régióban is folytatódni fog az e-kereskedelem, és azon belül is különösen az online piacterek növekedése. A Pénzcentrumnak adott interjújában ezen kívül a szakértő azt is elárulta, minimum mekkora költséggel kell számolnia egy hazai KKV-nak, ha be szeretne törni az online térbe.
Pénzcentrum: Az e-kereskedelem a pandémiás időszak kevés nyertese közül egyértelműen az egyik legnagyobb volt, mint hazánkban, mind nemzetközi szinten. A számokban ez pontosan mit jelent? Hány százalékkal nőttek ennek a szektornak a bevételei?Országos szinten nagyságrendileg hány új szereplő lépett be a piacra?
Peter Menky: A járvány hatására a magyarországi online vásárlók száma éves szinten 11 százalékponttal, 54,5 százalékról 65,7 százalékra nőtt. Összehasonlításképp a COVID előtt 2-4 százalékpont közötti emelkedés volt megfigyelhető. A teljes e-kereskedelmi szektor bevétele 2020-ban 1,3 milliárd dollárról 1,8 milliárd dollárra nőtt, 2021-ben pedig 2,4 milliárd dollárt hozott. A tavalyi évben az Ukrajnában zajló háború hatására lelassult a gazdaság, ezzel az e-kereskedelem növekedése is az azt megelőző évhez képest 12,5 százalékkal mérséklődött. A legnagyobb hazai szereplő továbbra is az eMAG maradt.
Mi pörgeti a járványhelyzet lecsengése óta továbbra is az online kereskedelmet? A vásárlók megszokták a kényelmet, vagy valami más (is) áll a háttérben?
Az e-kereskedelem mozgatórugója az online webáruházak vásárlóközpontú szemlélete: minél szélesebb a kínálat és jobb a szolgáltatás minősége, annál szívesebben vásárolnak az emberek online. A múltban a vásárlás egyfajta mindennapos szokás volt. A járvány azonban többeket arra késztetett, hogy online kezdjenek vásárolni. A fogyasztók szépen lassan rájöttek, hogy a webshopok használata nem nehéz, hozzászoktak és alkalmazkodtak, s ez a vevői bázis növekedésén is megfigyelhető. Ráadásul az emberek olyan termékeket is elkezdtek online megrendelni, amelyeket korábban csak személyesen vásároltak meg, ez pedig tovább fokozta a keresletet.
Mi a logisztikai szolgáltatók szerepe a cégek, az online kereskedelembe való betörésében, átállásában?
A házhoz szállítás az e-kereskedelem egyik kulcsfontosságú eleme a vásárlók szempontjából, amelyben kiemelt szerepet játszanak a logisztikai szolgáltatók. Bizonyított tény, hogy az érdeklődők elhagyják a webáruházat, ha nincs gyors kiszállítást garantáló opció, illetve ha nem választhatják ki a kiszállítás pontos időpontját. A vásárlók közvetlenül a logisztikai vállalat munkatársával találkoznak a rendelés átvételekor, ő képviseli a webáruházat a megrendelő számára, ezért különösen fontos minőségi, gyors, pontos és kényelmes szolgáltatást nyújtani számukra. A klasszikus futárcégek ezt nem tudják biztosítani. Ezért is tartjuk a DODO-t inkább technológiai, mintsem hagyományos logisztikai vállalatnak. Az utolsó kilométeres kiszállítás a szakterületünk, és arra törekszünk, hogy a webáruházak vásárlóinak gyors, pontos, fenntartható és kényelmes aznapi kiszállítást nyújtsunk.
Nagyságrendileg mekkora költségvonzattal kell, hogy számoljon egy KKV, illetőleg egy nagyobb, mondjuk a COOP-hoz, vagy a Reál-hoz hasonló méretű FMCG, ha 2023-ban szeretne betörni az online kereskedelembe is?
Egy webáruház költségeit több tényező, elsősorban a kereskedő elvárásai határozzák meg. Egy alapszintű online bolt bérlésének költségei kis- és középvállalkozások esetén 700 eurótól indulnak havonta, ám lehetőségük van akár felkérni egy erre szakosodott vállalkozót, aki nulláról felépíti a webáruházat. A nagyobb vállalatok általában saját webshopot fejlesztenek, amelynek költségei nagyon egyediek, de egy professzionális, első osztályú felület több tíz- vagy akár százezer euróba is kerülhet.
Lassan elérheti az e-kereskedelemben lévő potenciál a csúcsértéket? Hova lehet ezen a területen még fejlődni egy olyan cégnek, aki jelenleg is fontos szereplő a piacon?
Az e-kereskedelem térnyerése folyamatos. Jelenleg a trend azt mutatja, hogy az online piacterek fejlődési üteme túlszárnyalja az e-kereskedelem egészének növekedését. Ázsiában már nagy népszerűségnek örvend a „közösségi vásárlás”, vagyis a közösségi oldalakon történő vásárlás – ez az irány várhatóan Európában is megjelenik a következő években, természetesen nem ugyanakkora mértékben, de számolhatunk vele. A nagyobb e-kereskedelmi szereplőknek érdemes az egyesült államokbeli vagy ázsiai trendeket tanulmányoznia, és olyan új kereskedelmi csatornákat keresnie, mint a piacterek vagy a közösségi vásárlás. Bevételeiket új források bevonásával is növelhetik, többek közt olyan hozzáadott szolgáltatásokkal, mint a kiterjesztett garancia, a nulla százalékos hitel, vagy az indoklás nélküli visszaküldés lehetősége. Azzal nem lehet melléfogni, ha a kereskedő a vásárlókra összpontosít, és őket célozza a szolgáltatásban eszközölt fejlesztésekkel. A vevő az ilyen plusz élmények miatt marad hűséges, és nem pártol át egyszeri akciók miatt a konkurenciához.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Hogy áll most a magyar online kereskedelem fejlettsége a régió, illetve a kontinens más országaihoz képest?
Magyarországon hasonló trendek figyelhetők meg az e-kereskedelem terén, mint a régió más országaiban, Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában. A mintázat ugyanaz – a járvány fellendülést, a 2022-es év pedig kétszámjegyű visszaesést hozott. A GDP-ben látható arányokat tekintve Magyarországon az e-kereskedelem 3,5 százalék körüli részesedéssel bír, amely átlagosnak tekinthető. A legfejlettebb európai országoknál ez az arány 7-11 százalék közötti, a legrosszabb érték pedig 1 százalék alatt van.
Hozhat valami a közeljövőben a járvány alattihoz hasonló boomot ezen a területen?
Amennyiben nem történik valamilyen váratlan esemény, akkor nem számíthatunk hasonlóra. Személy szerint egyenletes fejlődést várok, amelynek ütemét a makrogazdaság alakulása befolyásolja. Az infláció mérséklődésével és a gazdaság stabilizálódásával az emberek egyre kevésbé aggódnak majd, a háztartások költései ösztönözni fogják a keresletet, mindez pedig garantáltan pozitív hatással lesz az e-kereskedelemre.