Pénzcentrum • 2023. június 5. 21:02
Hiába terjedtek el az alternatív vitarendezési megoldások Magyarországon, a peres ügyekhez viszonyított arányuk messze elmarad az angolszász vagy a nyugati-európai átlagtól. Pedig a mediáció nyomán kötött egyezség időigénye és költsége negyede-ötöde, mint a pereskedésé, és a közvetítői eljárások több mint fele megállapodással zárul – derült ki a mediáció jelenét és jövőjét vizsgáló konferencián.
Magyarországon egyedülálló módon nemcsak bíróság, hanem közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni, amely a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú. Visszafogott becsléssel csak a hazai vállalkozások peresített jogvitái több mint százmilliárd forintba kerülnek évente a feleknek és az államnak. Pedig az alternatív vitarendezés elterjedésével jelentősen csökkenteni lehetne ezt a költséget. Egy mediáció, vagyis közvetítői eljárás segítségével lezárt vita közvetlen költsége a legtöbb esetben negyede-ötöde a bírósági eljárásnak, és ebben még nincs is benne az elhúzódó perre fordított idő, valamint, hogy gazdasági ügyekben a per idejére a vita tárgyát képező vagyon, például egy ingatlan, nem hajt hasznot – hangzott el a Mediáció, a XXI. század békepipája – a mediáció 20 éve itthon című hétvégi budapesti konferencián, amelyet a Közjegyzők Házában tartottak.
Legtöbbször csalájogi ügyeknél hasznos
„A mediátorok a békés vitarendezés kultúrájának hírnökei, akiknek fontos szerepük van a bíróságok tehermentesítésében. Az Igazságügyi Minisztérium dolgozik a hatósági ügyintézés megkönnyítésén és a mediációs eljárások támogatásán. Azt szeretnénk, hogy a közvetítői eljárások száma növekedjen, és komolyabb sérelmek, bűncselekmények, szabálysértések esetén is meghonosodjon. Hazánkban büntetőügyekben 2007 óta 65 ezer, szabálysértési eljárásokban 2014 óta 15 ezer közvetítői eljárás zajlott le. A mediátorok évente öt–hatezer büntetőügyben járnak közre, melyek 80 százaléka, a szabálysértési eljárásoknak pedig 70 százaléka zárul megállapodással” – mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a konferenciát megnyitó beszédében.
Magyarországon a legtöbb közvetítői eljárás családjogi ügyekben – például házasság felbontása, szülői felügyeleti jog gyakorlása, kapcsolattartás rendezése, vagyonmegosztás esetén – zajlik, ahol mind a bíró, mind a gyámhivatal kötelezheti a feleket arra, hogy a konfliktust próbálják meg mediátor segítségével rendezni. Ugyanakkor más jogi területeken is jó megoldás lehet az alternatív vitarendezés, például munkaügyi kapcsolatokban, cégek közötti vagy a társasházi vitákban, illetve bármely szerződéses vitában.
Mindig a gyermek érdekeinek kell érvényesülnie
Szeibert Orsolya egyetemi docens arról beszélt, a családjogi kérdésekben mindig a gyermek érdekeinek kell érvényesülnie. „A mediáció lényege, hogy hogyan tudjuk összehangolni az érdekeket. A szülők érdekei pedig gyakran nem azonosak a gyermek érdekeivel, például egy elhelyezés kapcsán” – mondta. Hozzátette, hogy sokszor találkozik azzal a hozzáállással, miszerint úgy lehet legjobban megvédeni a gyereket, ha távol tartják minden vitától, ezáltal a megoldás keresésétől is. „Ez óriási tévedés, hiszen a gyerek érzi, tudja, hogy probléma van. Ha teljesen kizárjuk az egész folyamatból, sérül a részvételhez való joga. A gyerek bevonása ugyanakkor meg is tudja erősíteni a szülőket abban, hogy valójában mit szeretne” – fejtette ki Szeibert Orsolya.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nemcsak az elkövetőnek, hanem a sértettnek is kedvezőbb a közvetítői eljárás
„A büntetőügyekben is fontos szerepet tölthet be a mediáció, amely egyes vélekedésekkel ellentétben nemcsak az elkövető számára lehet kedvezőbb kimenetelű, mint egy büntetőeljárás, hanem a sértett számára is” – mondta Parti Mónika bíró, a Bírók A Mediációért Egyesület alelnöke. „A közvetítői eljárásban a bűncselekmény sértettje nemcsak elmondhatja sérelmeit, mint a bíróságon, hanem aktívan részt vehet a konfliktus feloldásában. Egy szakember, a mediátor segítségével a terhelttel együtt a sértett maga határozza meg a jóvátétel módját és mértékét, amelyet egy eredményes mediációt követően meg is kap. Emellett pedig az elkövető megbánásával és bocsánatkérésével erkölcsi jóvátételben is részesül” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a mediáció a jog jóindulata.
Európában egyedülálló lehetőség a közjegyző előtti egyezség
2018 óta már nemcsak bíróságon, hanem közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni, amelyet gyakran mediáció előz meg. Ez lehetőség Európában kuriózumnak számít. „Ha a felekben megvan a szándék a probléma megoldásra, akkor a közjegyzőknél megvan az eszköz arra, hogy akár a hagyatéki vagyonnal kapcsolatban, akár más vagyoni kérdésben egyezségre jussanak a felek. A közjegyző előtt kötött egyezség pedig egyenértékű egy jogerős bírósági határozattal, ami garanciát jelent, hogy biztosan teljesülni fog a felek megállapodása” – mondta Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.