Pénzcentrum • 2023. május 24. 18:07
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik a globális energiaáraknak és -ellátásnak - írja Portfolion Bod Péter Ákos.
Most, hogy a nemzetközi és hazai kamatok magas szintre emelkedtek, az államadósság terhe még nagyobb lesz a következő években, amint a korábbi alacsonyabb kamatozású források helyébe drágább hitelek lépnek be. A magyar kormány konvergenciaprogramjában felvázolt – elég optimista – deficit- és adósságpálya mellett is a mi államadósságrátánk a legnagyobb az új tagállamok között (talán a horvátokkal együtt, ők azonban az euróövezet tagjaként és jobb osztályzat birtokában sokkal előnyösebb feltételek mellett jutnak finanszírozáshoz) - állapítja meg Bod Péter Ákos.
Amint azonban az uniós intézmények a Covid-járványra hivatkozva felfüggesztették a hiányszabály alkalmazását, és a tagállamokra bízták az éves költségvetési egyensúly mértékét, a magyar államháztartásban rögtön hatalmas deficitek keletkeztek. Nemcsak 2020-ban, a járvánnyal indokolva, hanem 2021-ben is, az országgyűlési választás előtti évben, sőt a választási kiköltekezés pénzügyi következményei áthúzódtak 2022-re is. Így állt elő az utóbbi három év átlagában a csaknem hét százalék GDP-arányos államháztartási hiány.
Ez az EU-ban az egyik legmagasabb hiányszám - esetünkben különösen kedvezőtlen finanszírozási körülmények között
- állapítja meg a közgazdász, aki szerint a késedelmes alkalmazkodás és politikai célú konjunktúraösztönzés költségei nemcsak az államháztartási egyenlegben, hanem a külső egyensúlyi mutatókban is megnyilvánultak. Bár tavaly is 3 milliárd eurót meghaladó EU-pénzek érkeztek az országba, mégis elsősorban a külkereskedelmi egyenleg rendkívüli romlása miatt Magyarország külső finanszírozási szükséglete 10 milliárd euró lett.
A nettó export romlása sem magyar ügy. Azonban a mértéke és annak oka összefüggésbe hozható olyan gazdaságszerkezeti és gazdaságpolitikai ügyekkel, amelyek hozzátesznek a magyar fejlődési pálya kockázataihoz, viszonyaink törékenységéhez. Az egyenleg 2022-es hirtelen romlása mögött ugyanis legfőképpen az importált energia számlájának óriási emelkedése áll: a gazdaságélénkítés és az üzemanyagárak befagyasztása miatti többletkereslet egybeesett a behozott energiahordozók árának radikális emelkedésével.
A magyar energiafüggőség minden referenciacsoporthoz képest túl nagy. Ez a függőség ráadásul a háborúzó Oroszországra való ráutaltságot jelenti, és még akkor is jó darabig fennmarad, ha határozott politikai szándék és elégséges költségvetési forrás állna az érdemi energetikai leválás mögött. A balti országok, Csehország, Lengyelország példája mutatja, hogy a feladat elvégezhető – de nagy ráfordításokkal jár - írja Bod Péter Ákos.
Ami azonban még nagyobb, mivel tartósabb gond: az maga a gazdasági szerkezet. Amiatt ilyen jelentős a magyar gazdaság energiaigénye, amely azután a hazai energiaforrások szűkössége miatt hatalmas behozatali igényben nyilvánul meg. Amikor tehát a mai kor által megkövetelt gazdasági-technológiai-geopolitikai átmenetek folyamatait elemezzük, beleütközünk abba, hogy eleve túlságosan energia- és anyagigényes a magyar gazdaságszerkezet - állapítja meg aszakember.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kockázat azonban változatlanul nagy, mert az elküldött számlákat majd csak akkor fizetheti ki a Bizottság, ha a jogállamisági ügyben vállalt nagyszámú jogi feltétel mindegyikét teljesíti a kormány. A négy igazságszolgáltatási reformvállalás vitán felüli teljesítése egyébként a mintegy 22 milliárd euró keretösszegű kohéziós alapok zöméhez való hozzáférésnek is előfeltétele.
Baljós jövőkép
A 2010 után kiépülő sajátos magyar intézményi rendszerről jó ideje tudható volt, hogy számos lényegi ponton ütközik az EU közösen elfogadott jogi-intézményi rendjével. Az ütközések idővel sokasodtak. Mára valóban a magyar gazdasági pálya elsőrendű kockázati tényezőjévé az uniós viszonyrendszer vált. Az inkongruenciák feloldása roppant nehéz feladat, hiszen hosszú évek alatt formálódott a mostani magyar politikai-intézményi-jogi rend. Még érzékeny, diplomatikus kormánypolitika esetén sem látszik rövidtávon feloldhatónak a jogállamisági vita – a napi politikai valóság ráadásul egészen más.
Lehetséges-e a konvergenciaprogramban vázolt, de legalább ahhoz közeli puha átmenettel túljutni a most fennálló gondokon és a folyamatosan keletkező veszélyeken?
Reményeink szerint talán igen. A józan kockázatelemzés azonban sokféle merevséget, aggasztó örökséget és külső-belső rizikókat azonosít. Sérülékeny szakaszban vagyunk, miközben alkalmazkodási, cselekvési kényszer érvényesül, a maga hibázási veszélyeivel - zárja elemzését a a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke.