Meglepő javaslat érkezett: le kell rövidíteni a GYEST-t, és kötelezővé tenni a férfiak számára

Pénzcentrum: Felmérések igazolják, hogy bár a női befektetők száma egyre nő, ugyanakkor a befektetések világára továbbra is a férfidominancia jellemző. Mit gondoltok, fontos lenne a hangsúlyosabb diverzitás a befektetői szférában is?

Verő Barbara: Szerintem azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy amikor diverzitásról beszélünk, akkor nem csak a nemek arányáról kell szót ejteni, hanem a kor, tudás, gondolkodás, tapasztalat, kulturális háttér szerepéről is. Bizonyított tény, hogy a diverz csapatok sokkal hatékonyabban működnek. Elég csak abba az egyszerű példába belegondolni, hogy egy belső megbeszélésen sokkal alaposabban körbe tudnak járni egy problémát, mielőtt az a fogyasztók elé kerülne. Igy lényegesen csökkenthető a hibás koncepciók piacra kerülése. Ugyanez igaz a befektetőkre is. Egy diverz angyalokból álló szindikátus sokkal szélesebb körű támogatást tud adni egy vállalkozó számára.

Tarczali Patrícia: Érdekes téma a nemek közötti teljesítménykülönbség az üzleti világ különböző területein és szerepeiben. Tapasztalatom és szakmai hátterem sokkal inkább mondatja azt velem, hogy az olyan egyéni adottságok, mint az érzelmi intelligencia, kulturális, társadalmi háttérből és neveltetésből fakadó értékrend, szakmai tapasztalat befolyásolja ezt a különbséget, mintsem a biológiai értelemben vett gender. Érdekes lenne egyszer elmélyedni egy olyan kutatásban, amely ezt a vélemény alapú sztereotípiát tudományosan fogja meg és adatalapon rávilágít a valódi gyökérokokra. Így én is a saját tapasztalataimra hagyatkozva, vélemény alapon, azt tudom mondani, hogy a többnyire a befektetőket és így a befektetéseket, illetve végeredményben a portfolió cégek életét is az határozza meg, hogy a befektető milyen tapasztalattal rendelkezik. Pénzügyi, banki, auditor háttérrel és szemlélettel rendelkező jelenlegi befektetői bázist - legyen az férfi vagy nő - mindenképpen gazdagítaná azok a többnyire jelenleg nőknek tulajdonított szemléletmód és hozzáállás, mint például a humán fókuszú, szociális és társadalmi érzékenység, együttműködési hajlandóság. Tehát olyan befektetők megjelenése, akik nem (csak) a pénzzel tudnak jól bánni, de minden szempontból a társaskapcsolódásban is erősek. Két mondás jut ide eszembe, a „befektetés igazából humán business”, illetve ha külső forrást vonsz be vállalkozóként fennáll a veszélye, hogy a saját eredeti víziód és céljaid helyett a befektető céljait és vízióját szolgálod. Ezért nem mindegy, hogy kik ülnek a befektetői székben és vállalkozóként kiket választunk befektetőnknek.

Kozma Andrea: Mostanában ez egy divatos téma, szinte alig múlik el nap, hogy ne lenne egy újabb felmérés, tanulmány arról, hogy a nagyobb diverzitású cégek jobban teljesítenek minden területen. Azonban hosszú az út a pozitiv diszkriminációtól – azaz amikor ugy próbáljuk ezt az egyensúlyt megteremteni, hogy quota alapon kooptálunk diverzitást megtestesitő szereplőket a különböző szervezetekbe - addig amig a nők, vagy különböző kulturából, nemi identitással, hitbeli meggyőződéssel, testi adottságokkal stb rendelkezők jelenléte már nem téma, nem a nőt, az LMBQT identitású, vagy más kulturából jövőt látjuk benne, hanem azt az embert aki a teljesítménye okán a legmegfelelőbb egy szervezetben.

Pénzcentrum: Mi lehet a magyarázat arra, hogy bár jóval kevesebben vannak a női befektetők a kockázatitőke-piacon, azonban több kutatás is azt jelzi, hogy a realizált hozamok tekintetében jobban teljesítenek a férfi társaiknál?

Verő Barbara: Egy női angyal (főleg korai fázisban) sokszor jobban figyel az emberi tényezőre  – bár ismerek nagyon jó férfi példákat is. Egy kezdő vállalkozónak szüksége van lelki támaszra is, ebben talán a nők erősebbek. Nálam többször előfordult már, hogy egy alapító azt kérte, ne is feltétlenül pénzzel támogassam, de legyek mellette a kezdeti nehéz időszakban. Egy nőnek könnyebben mesélnek a problémáikról, mint férfiaknak. Igy hamarabb felszínre jöhetnek a rejtett buktatók, nem várják meg, amíg nagy gond lesz belőle.

Tarczali Patrícia: Ide idézném egy 2021-2022-ben magyar VC-k körében végzett felmérésünk eredményét. Ha megkérdezzük a befektetőket, hogy mibe fektetnek első sorban, akkor a nagyrészük kapásból rávágja, hogy a csapatba. A gyakorlat sajnos azonban azt mutatja, hogy a jogi, pénzügyi, technológiai átvilágítás után – amelyekhez szofisztikált, számokkal alátámasztható, vagy jogszabályi keretrendszerük van, ergo mérhető – a csapat, alapítók felmérésénél maximum a megérzéseikre, úgynevezett emberismeretükre próbálnak hagyatkozni, mindenféle tudományos, szakmai háttér nélkül, ami a mérhetőséget összehasonlíthatóságot biztosíthatná. Pontosan ezért, amikor a befektetési döntésre kerül a sor, akkor a humánfaktort minden más érték, eredmény felül írja és valójában alig esik  latba a végső döntésnél. Itt jön a realizált hozammal az összefüggés, ha ugyanezeket a befektetőket a portfóliómenedzsment időszakban kérdezzük meg, hogy mi a legnagyobb kihívás a cégeikkel, akkor az biztosan hogy az elsők között szerepel a vezetői vagy csapat probléma, tehát az emberi tényező, amit az elején végül figyelmen kívül hagytak, vagy alábecsültek és amely kockázatai már előre jelezhetőek lettek volna. Én ebben gondolom a különbséget, a fent említett kutatás szereplőinek hozam eredménye között, akik nagyobb hozamot tudtak realizálni, azt gyanítom  a befektetési és portfóliómenedzsment időszakban is hatékonyabban tudták felmérni és kezelni is a humán tényezőt.

Kozma Andrea: Itt pontosan kellene érteni, hogy mit vizsgáltak pontosan ezek a felmérések és ez az eredmény miből adódik. Ami biztos, hogy a korai fázisú, nagy kockázatú befektetés sok szempontból inkább „művészet mint tudomány” azaz, nagy szerepe van a döntésekben a ráérzésnek. A fiúk szeretik ezt „tudománynak” csomagolni, de ettől még nem az. Ezért, minél többszinű az a csapat, amelyik a befektetési döntéseket hozza, annál több olyan szempont kerül a döntéshozatal folyamatába, amelyik rátalál a nagy potenciállal rendelkező csapatokra.

Pénzcentrum: Sztereotípiaként él a női befektetőkkel kapcsolatban, hogy kockázatkerülőbbek férfi társaiknál. Mennyire igaz rátok ez a "biztonsági játékos" szemlélet a befektetéseiteket illetően, illetve jelenthet-e előnyt ez a realizált hozamok tekintetében?

Verő Barbara: Mivel nagyon kevés itthon a női angyal, statisztikai adatokkal nem tudok szolgálni. Ahhoz, hogy én kockázatvállaló lettem, kellett egy nagyon stabil családi háttér, aki biztosítja a próbálkozás lehetőségét és bátorítja a próbálkozást. Alapvetően a magyarok egyértelműen kockázat kerülőek – nem siker orientáltak. Ezért is van az, hogy ha valaki kidugja a fejét a szürkeségből, azonnal nekitámadnak mások – mert felhívja a figyelmét a tömegnek, hogy ők is megpróbálhatnák.

Tarczali Patrícia: Jómagam nagyobb százalékban a tanácsadói/szolgáltatói szemüvegen keresztül látom a befektetők döntéshozási mechanizmusát és kihívásait a befektetési folyamat során nyújtott szakértői, humán due diligence munkám során, illetve a portfólió menedzsment időszakban. Ezalapján, hogy ki mennyire kockázatvállaló vagy kerülő, legfőképpen az befolyásolja, hogy mások pénzével vagy saját megtakarításával játszik e. Fogalmazzunk úgy, hogy az angyaloknak sokkal jobban fájhat egy esetlegesen rosszul meghozott döntés következménye, mint egy intézményi befektető esetében, ahol sok esetben a pénzforrás függvényében a fő mérőszáma a teljesítménynek a tőke kihelyezés mértéke és sebessége. Emellett azt tapasztalom, hogy nemtől függetlenül, minden befektetőnek - akár intézményi, akár angyal, akár közösségi finanszírozásban résztvevő egyén - megvan a saját befektetési hitvallása, stratégiája ha úgy tetszik, amely a már első kérdésnél említett tényezők összességéből áll.

Kozma Andrea: Ez tényleg szeterotipia. Nők kevésbé kerülnek olyan munkahelyzetbe ahol kockázatos üzleti döntéseket kell meghozni, ami a nőknek a saját családi szerepükről kialakított ön-elvárásaikból adódó, elég komplex téma.

Szerintem a nőknek kell a női családi szerepüket és a nőiességről alkotott képüket ujraértelmezniük - és a GYES-t leröviditeni és a férfiak számára kötelezővé tenni - ahhoz, hogy ez megváltozzon. De ha már egy nő befektetői szerepben van, pontosan ugyanúgy bevállalja az értelmes kockázatokat mint a férfiak.

Pénzcentrum: Amennyiben a kockázatitőke-piacon belül kizárólag a közösségi finanszírozásokra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a női alapítású startupok sokkal sikeresebbek, több tőkét tudnak bevonni a crowdfunding kampányokon keresztül. Mi lehet ennek az oka, miért teljesítenek a nők ennyire jól ezen a részpiacon?

Verő Barbara: Mivel a crowdfounding még nagyon gyerekcipőben jár itthon, az emberek még bizonytalanok. Szívesen kipróbálják, hogy miről is van szó, de nem nagy tételeket fektetnek be. A vállalkozóból is igen keveset látnak, és a néhány – főleg online találkozón – a nők kommunikációs készségei jobban kidomborodhatnak.

Tarczali Patrícia: Hmm, ez új információ számomra és érdekes statisztika, különösen a teljes finanszírozási piac tükrében. Nőként szeretnék abban hinni, hogy a női energiák, kompetenciák versenyképesebbek ilyen szempontból ezen a területen, ugyanakkor ha közösségi finanszírozáson túli tőkebevonási lehetőségeket vizsgáljuk, ennél prózaibb okokat gyanítok a háttérben. Többek között, hogy számos tőkealap stratégiájában megjelenik az esélyegyenlőség, sokszínű csapatok és női vállalkozók támogatása, amely alapján kimondott cél olyan cégekbe fektetni, ahol van női alapító is, az hogy ez mennyire teljesítmény és piaci alapú finanszírozást feltételez és hova vezet hosszú távon, már másik téma. A közösségi finanszírozásnál az lehetne egy izgalmas adat még, hogy vajon a befektetői oldalon is eltolodás látszik e pozitív irányban a nők aránya felé, amennyiben igen ez lehet egy indok erre. Illetve az érzékenység az olyan érték alapú, társadalmi célt is szolgáló platformok irányába, mint pl. a Brancs termékcélú közösségi finanszírozási platform, ahol nem csak pénzt fektetnek be a vásárlók, de egy ügy, vállalkozó mellé is állnak egyúttal.

Kozma Andrea: Itt megint jó lenne tudni, hogy mit hasonlítunk össze mivel, vagyis, hogy egy milyen választékban, milyen projektekkel lehet több pénzt bevonni crowdfunding keretében. Amit én ma látok, hogy a női vállalkozók által hozott projektek kevésbé technológiaiak, kisebb a bátorság a nagy és komplex álmokra. Sok még a jóga óra, mindfulness, bebiruha ötlet. Vagyis egyszerűbb a termék üzenete ami egy crowdfunding keretében előny. Én nagyon várom a bátor, nagy viziókat a nőktől, ez még várat magára.

Pénzcentrum: Mit gondoltok, van egyértelmű különbség a befektetői szempontrendszerekben attól függően, hogy nőkről vagy férfiakról beszélünk? Ha igen, melyek ezek az eltérési pontok, és milyen előnyt jelenthetnek?

Verő Barbara: A nők szerintem hajlamosabbak az érzelmeikre is hallgatni egy-egy befektetésnél. Főleg korai fázisban, ahol még a számok kevésbé relevánsak, az alapító személyisége, hozzáállása, kommunikációja a döntő szempont.

Tarczali Patrícia: Azokon a gondolatokon túl, amelyeket a korábbi kérdéseknél boncolgattam, talán még az együttműködés vagy versengés kérdését emelném ki. Amikor arról beszélünk, hogy nők és férfiak, mint vezetők, döntéshozók közötti különbség, akkor talán ha egyszer felmérésre kerülne a téma az mutatkozna, hogy a nők nagyobb arányban hajlandóak az együttműködésre, vagy legalábbis az un. co-opetitionre (versengve-együttműködni) üzleti szituációkban is. Ez azért lehet jelentős, mert a jelenleg individualizmus irányába eltolódott társadalomban – annak minden hátrányával - jövő kutatók, és szociológusok szerint a közösségben építkezés és együttműködés tudna pozitív  változást hozni, ennek a folyamatnak a felgyorsításában, pedig nagy szerepe lehetne az ilyen szemléletű akár női, akár férfi vezetők elterjedése.

Kozma Andrea: A férfiak nagyon el tudnak csábulni, ha valamiben technológia van és ez sokszor elvakitja őket, a projekt más, esetleg nem működő elemeivel szemben, például a csapatbeli hiányosságoktól, vagy az üzleti modell gyengeségeitől. Sokszor azt látom, hogy ezeket a hiányosságokat könnyebben pótólhatónak tartják, de ha izgalmas a technológia akkor ugorjunk. Én ha azt látom, hogy a csapat dinamika nem jó, vagy nem igazán értem ki fogja az üzleti részt és hogyan vinni biztos, hogy nem tudom támogatni a projektet.

Pénzcentrum: Amikor befektetéseket kerestek, mi az, ami szerintetek az ötleten/terméken túl a legfontosabb egy vállalkozásban vagy a magában a csapatban? Van olyan, amit nőként jobban észrevesztek, például a holisztikus megközelítés miatt?

Verő Barbara: Én mindig az alapítóba fektetek, illetve az ő vezetői potenciáljába. Nem feltétlenül a női mivoltom miatt, sokkal inkább a 20 éves HR-es tapasztalatom miatt azonnal észreveszem, ha valaki hazudik. Ez egy befektetési döntésnél igen hasznos lehet.

Tarczali Patrícia: Nem csak a szakmai hátterem, a korábban említett kutatásunk eredménye, de az elmúlt évek tapasztalata is egyértelműen azt mondatja velem, hogy az alapítók, a csapat és az ő fejlődési potenciáljuk határozza meg egy-egy projekt sikerességét. Hiába van egy piacképes ötlet, amely akár nemzetközi skálázási potenciállal bír papíron és emiatt vonzó lehet befektetési szempontból, ha nincs mögötte egy olyan gárda, aki ezt képes is véghez vinni és együtt fejlődni az üzleti növekedés okozta vezetői, csapatszintű és szervezeti elvárásokkal. Ugyanez igaz fordítva is, egy erős csapat egy kevésbé ígéretes ötletből is képes aranyat csinálni a tanulási agilitásuknak (learning agility) köszönhetően.

Kozma Andrea: Hagyjuk a holisztikát, ez megint egy nőkre ragadt sztereotipia. Szerintem egy rutinos befektető ugyanazt fogja nézni akár férfi akár nő. Milyen a csapat, mik a növekedési lehetőségek, mennyire hiszem el, van-e vizió és hogy meg is tudják azt valósítani.

Pénzcentrum: Melyek azok a trendek, akár Magyarországon, akár a nemzetközi piacon, melyekben befektetőként ti komoly növekedési potenciált láttok?

Verő Barbara: A fenntarthatóság, a shared economy, agrár megoldások, medtech, AI területek egyértelműen vezetik a trendeket.

Tarczali Patrícia: Minden, ami az együttműködésre, közösségre épít: lehet ez egy platform, mint a korábban említett Brancs, vagy egy energiaközösség, automatizált erőforrás megosztó rendszerek, illetve ami MedTech vagy környezettudatos megoldás.

Kozma Andrea: Nemzetközileg most minden az AI-ról szól, és szaladunk az ESG megoldásokhoz, mert tudjuk, hogy a szabályozási keretek miatt ebbe a trendbe mindenkinek bele kell szállnia. Magyarországon nem látom, hogy az alapitóknak leestek a nagy trend tantuszok, van egy jó nagy time-lag.

Pénzcentrum: Van-e olyan terület, ami bár jól prosperál, női befektetőként ti mégis inkább távol maradtok tőle? Melyek ezek a kizáró okok?

Verő Barbara: Sosem fektetnék olyan cégbe, amely csak a rövid távú profitot célozza és nincsen pozitív társadalmi hatása. Akkor is kizárt lenne, ha mások megkárosítása a cél.

Tarczali Patrícia: Ha azt látom, hogy nincs meg a potenciál vagy a már bizonyított tudás, tapasztalat az adott ötlet, üzlet sikerre viteléhez az alapító(k)ban, vagy a nyitottság, hogy adott esetben az ehhez szükséges humán típusú változásokat eszközölje, bármilyen területről jöhet, biztos nem fogom befektetésre javasolni.

Kozma Andrea: Nincs ilyen, ez butaság. Ha egy projekttől távol tartom magam, az azért van mert nem hiszek benne, nem azért mert nő vagyok, közép-európai és fehér.

Pénzcentrum: A férfi döntéshozók gyakran úgy gondolják, hogy az üzleti életben nincs helye az érzelmeknek és a szenvedélynek. Mit gondoltok, tényleg csak hideg fejjel lehet befektetési kérdésekről dönteni?

Verő Barbara: Érdemes alaposan végiggondolni a befektetési stratégiáját az embernek. Mekkora összeget szán erre a befektetési típusra, milyen cégeket keres, stb. Utána viszont szerintem hazudik az, aki azt vallja, hogy érzelemmentesen fektet be. Egyértelműen szerepet kap a szimpátia, az egymásra hangolódás. Későbbi fázisban már természetesen alaposabb elemzéseket is lehet végezni, de a nagyon korai fázisban ez egy humán döntés.

Tarczali Patrícia: Lehet érzelmektől fűtve is, csak nem biztos, hogy az ügylet végén kifizetődő lesz.;) Ebben az esetben érzelmi döntésként én az értékrendünkhöz, személyes missziónkhoz való hűséget látom csak relevánsnak és értelmezhető szempontnak, minden egyéb más az ítélőképességünket befolyásolja csak.

Kozma Andrea: Huh, milyen érzelmesek és szenvedélyesek tudnak a pasik is lenni! A cognitive bias (megerősítési torzítás) az egyik legnagyobb csapdája minden döntésnek: alapítói, befektetői helyzetekben és a magánéletben is. Erről sokat beszélek a vállalkozás fejlesztések során. A mások elfogultságait, fehér foltjait olyan jól látjuk a magunkéra pedig teljesen vakok vagyunk. Ezért is kellenek azok a rendszeres szituációk, ahol visszajelzéseket adunk és kapunk.