Reichenberger Dániel • 2023. március 12. 06:43
Újabb kemény kritikákat fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikai lépéseiről Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az elnök a Parlamentben ostorozta hosszasan a kormány lépéseit, de megoldási javaslatokkal is előállt. Orbán Viktor erre reagálva többek között azt mondta: ha az infláció mögött valóban külső okok állnak, akkor a jegybanknak nem is kellene akkora szigorral reagálni. Megkértünk arra elemzőket, hogy próbálják meg elmondani: vajon mi állhat a háborúskodás mögött, illetve vajon vészharangot kongat-e Matolcsy, vagy komolyan oda kellene arra figyelni, amit mond?
Meglehetős vehemenciával támadja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György immár hónapok óta a kormány gazdaságpolitikáját. Ennek legújabb megnyilvánulása e hét szerdán volt, mikor Matolcsy az MNB 2021-es eredményeiről beszélt a Parlamentben.
E beszédében a jegybank elnöke beszélt a költségvetési folyamatokról, szerinte a 3,9%-os idei költségvetési hiánycél inflációt fog gerjeszteni, és arra kérte a kormányt, hogy segítse a jegybankot az infláció elleni harcban. Szerinte a kamatkiadások jövőre a GDP 4,6%-ára nőnek, amit a jegybankelnök csapdahelyzetnek nevezett.
Azt is hozzátette, hogy az élelmiszer-ársapkák rontották a helyzetet, 3-4 százalékpontot adtak az inflációhoz, az élelmiszeripar termelékenysége pedig a második legalacsonyabb az EU-ban - mondta. Egy ország sikerét pedig a termelékenység határozza meg. Szerinte lehet hitelt felvenni egy ideig, amíg adnak, de az már csapdaként működik. Lehet bevonni külső tőkét, kell is, megfelelő magas technológiával, de nem lehet arra építeni a felzárkózást - utalt az akkumulátorgyárakra Matolcsy György.
Nem feltétlen kell a szigor - válaszolta Orbán
Orbán Viktor csütörtökön, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján reagált a jegybankelnök szavaira.
Ha az infláció nagyrészt külső okokra, tehát az energiaárakra vezethető vissza, akkor arra nem kell feltétlen nagy szorításással reagálni és erről vitatkozni, beszélni kell. Az én kötelességem, hogy tető alá hozzam ezt az egységet és ez meg fog történni
- mondta a miniszterelnök, aki megköszönte Matolcsynak, hogy 2010 után csökkent a kamatteher, most viszont más helyzet van, magasak a kamatok, magas kamaton vátlja ki a régi adósságokat a magyar állam és ez kihívást jelent. Közvetlen veszély azonban egyelőre nincs, mivel a lejáratok kis arányban vannak jelen a 2023-as és 2024-es éven.
Kijelentette, az hogy 2012 óta nem voltak nagy gazdaságpolitikai viták a magyar gazdaságpolitika stablititását mutatta. Nem abnormális, hogy van vita a kormány és a jegybank között - tette hozzá. Orbán Viktor a beszédében új iparpolitikát hirdetett, és arról is beszélt a többi mellett, hogy Magyarországnak szüksége van még 500 ezer dolgozó emberre.
Oda kell figyelni Matolcsyra
A jegybankelnök szavaira elemzőket kértünk meg, hogy reagáljanak. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint Matolcsy György szavaira a gazdaság jelenlegi állapotában bizony érdemes is odafigyelni.
Részben valóban igaz, hogy inflációt fog gerjeszteni a költségvetési hiány, de a dolog azért távolról sem ennyire egyszerű. Amiket a jegybank elnöke elmondott a gazdaság jelenlegi állapotáról, többségében jogos megállapítások voltak, például az is, hogy az ársapkák megtartása is hozzáadott az infláció növekedéséhez – persze azon lehet vitatkozni, hogy pontosan mennyit. Ami azonban a legfontosabb: nem szabadna, hogy ekkora elvi különbség legyen a kormány fiskális és a jegybank monetáris politikája között, ez ugyanis egy idő után olyan folyamatokat gerjeszt, mint amilyenben a magyar gazdaság jelenleg is van
- mondta Trippon Mariann.
Hasonló véleményen van Virovácz Péter, az ING vezető elemzője is. Szerinte az most a legfontosabb, hogy a vita nem zárt ajtók mögött, zajlik, hanem a széles nyilvánosság előtt zajlik – márpedig jobb lenne, ha a fiskális és a monetáris politikát mihamarabb összehangolná a kormány és a Magyar Nemzeti Bank.
A befektetők keze nagyon hamar megremeg, amikor valami ehhez hasonlót látnak. A gazdaságtörténet eléggé régóta íródik és sajnos az a tapasztalat, hogy egy tartós szembenállás az egyes gazdaságpolitikai ágak között még soha nem vezetett jóra. Azzal nincs baj, hogy bizonyos helyzetekről, gazdasági folyamatokról és azok kezelési lehetőségeiről eltérőek a vélemények. A baj azzal van, ha ez a vita nem zárt ajtók mögött történik, hanem a befektetők, hitelminősítők szeme láttára. Ez bizalmatlanságot kelt és ahogy láthatjuk, nagyon gyorsan elijesztheti a befektetőket. Ami aztán a forint gyengülésében vagy az államadósságfinanszírozás megdrágulásában jelentkezik.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ki kell vezetni az árstopokat
Virovácz Péter abban is igazat adott Matolcsynak, hogy az árstopok hosszas fenntartása – ráadásul anélkül, hogy a kivezetésükről akár csak közelítő dátumot hallanánk – torzította a piacot.
A saját tapasztalataink és a jegybanki, illetve egyéb kutatóintézeti számítások azt mutatják, hogy az árstopok ilyen hosszú ideig történő fenntartása komoly torzulást hozott a piaci versenyben. Lehet, hogy önmagában az árstop még nem generált volna (ekkora) többletinflációt. De az összes többi sokkal karöltve (energia, ellátási láncok, extra adóterhek, bérnövekedés) már kimutatható volt a hatása. A kamatstop kérdése is tekinthető hitvitának. Kétségtelen, hogy ezáltal egy mélyebb recessziót el tudtunk kerülni, de cserébe a gazdaságban maradt többletkereslet extra inflációt okozott. Könnyen lehet, hogy ennek a hiányában hamarabb esett volna össze a gazdaság, hamarabb fékeződik az infláció belátható időtávon és ez így alacsonyabb kamatkörnyezetet is jelentett volna. De ez mind csak feltételezés. A jelenlegi helyzetből kell a legtöbbet kihozni, ehhez pedig a gazdaságpolitikai ágak együttműködése szükséges
- tette hozzá az ING vezető elemzője. Kitért arra is, amit a miniszterelnök mondott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki évnyitóján – ekkor Orbán az iparpolitika megújításáról beszélt, többek között megemlítve, hogy Magyarországnak szüksége van még 500 ezer emberre, valamint hogy piaci finanszírozás nélkül nem fogjuk tudni elérni a kitűzött célokat
Az akkumulátorgyárak – az eddig megismert tanulmányok alapján – három tényezőt kívánnak: vizet, energiát és munkaerőt. Mindhárom olyan erőforrás, amely közép-, de már rövidtávon is komoly korlátokba ütközik Magyarországon. A demográfiai deficit miatt már nincs hatalmas munkaerőtartalék, azt importálni kell. A megnövekedett energiaigény kielégítésére vagy import vagy hazai termelés kell, de utóbbi kiépítése is jelentős importigénnyel jár, ráadásul kétséges, hogy mennyire lesz mindez fenntartható és független. Az éghajlati változások pedig egyre kockázatosabbá teszik az olyan iparágak felfuttatását, amelyek rendkívül igénybe veszik az ország vízháztartását. A tőkéből történő gazdasági növekedésnek akkor lehet tartós többlethatása, ha az technológiai fejlődéssel és magasabb hozzáadott értékkel párosul
- mondta Virovácz Péter.
Árstopok: meddig még?
Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője még szerdán reagált Matolcsy György szavaira a Portfolio Checklist című podcastjában. Ő azon a véleményen van, hogy a jegybanki elemzőkre már jóval korábban oda kellett volna figyelni.
A jegybank elemzői már régóta igyekeznek figyelmeztetni az árstopok okozta gazdasági anomáliákra, mert igaz ugyan, hogy közvetlen árcsökkenést okoztak, de más termékek eközben megdrágultak. Az árstop kivezetése után az árak nem mindenhol fognak azonnal visszakúszni, és ezt éppen az okozza majd, hogy ilyen sokáig fenntartották az árstopokat. Az elemzők attól is tartanak, hogy az árstopok megtartásának inflációgerjesztő hatása lesz, és annyiban bizonyosan igazuk van, hogy erre már volt példa hazánkban. AMikor a hetvenes években kitört az első nagy olajválság, akkor a kormányzat szintén ehhez az eszközhöz nyúlt
- véli Madár István.
Címlapkép: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA