Pénzcentrum • 2023. március 12. 17:00
A földi élet természetes velejárója a klímaváltozás, avagy az éghajlatváltozás - azonban a kutatók már évtizedekkel ez előtt felhívták a figyelmet arra, hogy az emberi tevékenységeknek köszönhetően felgyorsult a klímaváltozás, nem győzik hangsúlyozni a globális felmelegedés veszélyeit társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontokból egyaránt. Tudd meg, mi a globális felmelegedés lényege, miért veszélyes a klímaváltozás és hogy mit tehetünk mi a klímaváltozás ellen!
Cikkünkben eláruljuk, hol tart ma a klímaváltozás Magyarországon és a nagyvilágban: mi a klímaváltozás lényege, miért veszélyes a globális felmelegedés, mi idézi elő mindezt és mik lehetnek a globális felmelegedés következményei? Hogyan ront az emberiség a földi éghajlatváltozás természetes folyamatán, mi a globális felmelegedés elsődleges oka? A klímaváltozás a mi világháborúnk: tudd meg, hogyan csökkenthetők az éghajlatváltozás veszélyei, mit tehetünk mi a klímaváltozás ellen, befolyásolják-e az éghajlatváltozást az egyszerű ember hétköznapi törekvései?
A klímaváltozás a mi világháborúnk?
Az emberiség a bolygónkon élő más fajokhoz képest robbanásszerű ütemben fejlődik: habár mint életforma régóta jelen vagyunk a bolygónkon, az első fejlett civilizációink mindössze körülbelül 8000 évvel ez előtt jelentek meg, azonban az ipari forradalom (1769-1850) óta egyre jelentősebb hatást gyakorlunk a környezetünkre. Habár a technológiai felfedezéseink nélkül nem tartana ma ilyen fejlettségi szinten az emberiség, mindenképpen fontos kiemelnünk, hogy a társadalmi, ipari fejlődésért súlyos árat fizetünk.
Az intenzív ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenységeknek köszönhetően egyre több üvegházhatású gázt bocsájtunk a Föld légkörébe (az egyéb szennyező tevékenységeinkről, az erdőirtásról és a műanyaghulladék felhalmozásáról nem beszélve), amelyek bizonyítottan a globális felmelegedés okaiként vannak számontartva. A klímaváltozás egyre gyorsul, a földi viszonyok pedig mindössze néhány évtized alatt jelentősen megváltozhatnak – azonban még nincs késő, hogy a változást mérsékeljük.
Amit a klímaváltozásról tudni érdemes
Mielőtt bővebben belemennénk, hogy hogyan nyilvánul meg a globális felmelegedés Magyarországon és általánosságban a bolygónkon, célszerű tisztáznunk néhány alapvető fogalmat, ugyanis a klímaváltozás (éghajlatváltozás) nem egyenlő a globális felmelegedéssel, a bolygó klímáját számos külső és belső hatás befolyásolja. Legelőször válaszoljuk meg legfontosabb kérdéseinket: mi a klímaváltozás jelentése, mi a globális felmelegedés?
Mi a klímaváltozás?
A klímaváltozás (= éghajlatváltozás) a Föld éghajlatának tartós és jelentős mértékű, helyi vagy globális szintű változását jelenti, mindez hatással van a hőmérsékletre, a széljárásra, a csapadékra, ezzel együtt a bolygónk élővilágára – beleértve az embert is. A klímaváltozás alapvetően egy természetes folyamat, amit külső és belső hatások is eredményezhetnek, így akár néhány évtized alatt jelentősen megváltozhat a bolygó klímája és az életterünk. A klímaváltozás okai közé olyan külső tényezők tartoznak, mint a Nap sugárzásában végbemenő változások és a bolygópálya változásai, de az éghajlatváltozás befolyásoló tényezői közé tartozik a Föld vulkanikus működése, a lemeztektonika, az óceánok áramlásaiban bekövetkező változások és az emberi tevékenység is.
Mi a globális felmelegedés?
A természetes klímaváltozás alapvetően egy lassú folyamat, akár évezredekig is elhúzódhat egy globális felmelegedés vagy lehűlés, azonban az emberi ipari tevékenység mindössze kb. 150 éve vált jelentőssé, és már ezalatt a rövid idő alatt is kimutatható, hogy a természetes éghajlatváltozást meggyorsítják az általunk kibocsájtott üvegházhatású gázok. Hivatalosan globális felmelegedésnek nevezzük a klímaváltozásnak az 1960-as években megkezdődött korszakát (ekkortájt kezdtek ténylegesen foglalkozni a jelenséggel), a földi éghajlat - ha nem is feltétlenül az ember által előidézett, de légszennyező tevékenységünknek köszönhetően gyorsuló – felmelegedési folyamatát.
A klímakutatók azon az állásponton vannak, hogy ha az ember ilyen rövid idő alatt fel tudta gyorsítani a klímaváltozást, akkor intenzív klímavédelmi tevékenységével le is lassíthatja azt – azonban a globális felmelegedés „meggyógyítása” nem ilyen egyszerű, gyökeres változásokat kellene eszközölnünk az ipar, a mezőgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok terén.
Miért van klímaváltozás VS miért van globális felmelegedés?
Mi a különbség a klímaváltozás és a globális felmelegedés között? Nos, a klímaváltozás, mint hosszútávú, tartós folyamat (az okoktól függetlenül - amelyek lehetnek természetes külső és belső okok, illetve ebbe a tág halmazba soroljuk az emberi tevékenységet is) fogalma magában foglalja a globális felmelegedést és annak hatásait (ugyanígy a lehűléseket, jégkorszakokat), ám a globális felmelegedés jelentésének szigorú értelemben véve a bolygó felszíni hőmérsékletének emberi eredetű hatások miatti globális emelkedését tekintjük.
A közéleti és politikai viták során a klímaváltozást és a globális felmelegedést gyakran használják szinonimaként, ám tudományos szempontból a globális felmelegedés jelentése alatt a hőmérsékleti változást értjük, a klímaváltozás jelentése alatt a globális felmelegedés következményeit (beleértve az üvegházhatású gázok egyéb következményeit is). Nézzük, mik a globális felmelegedés okai, milyen hatással van a globális felmelegedés a földi időjárásra!
Mi a globális felmelegedés elsődleges oka?
A fentiekben megválaszoltuk a kérdést, hogy miért van globális felmelegedés (a globális felmelegedés az emberi tevékenység okozta hőmérsékletemelkedés), azonban a helyzet ennél jóval árnyaltabb. A globális felmelegedés elsődleges okaként az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsájtását tekintik (fosszilis energiahasználatból származó, a légkörbe jutó szén-dioxid és egyéb gázok), azonban a kutatók jelentős része úgy gondolja, hogy ehhez hozzájárul az erdőirtás, a túlzott mezőgazdasági földhasználat, de az állattenyésztés is túlterheli a környezetünket.
Milyen hatással van a globális felmelegedés a földi időjárásra?
A globális felmelegedés indikátoraként tartjuk számon a gleccserek változását, amelyeknek mérete az olvadás és a friss hó közötti egyensúlyt mutatja – éppen ezért kimondottan érzékenyek az éghajlatváltozásra, mérhető az állapotukkal a globális felmelegedés mértéke. A kutatók szerint a gleccserek területe világszerte jelentős mértékben csökken, emellett a globális felmelegedés következtében elvékonyodnak a sarki jégsapkák és emelkedik a tengerszint, megváltozhat a csapadékeloszlás, ráadásul elvékonyodik az élőlényekre káros UV-sugárzást elnyelő ózonréteg is.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A földi átlaghőmérséklet 1905 és 2005 között 0,74 +/- 0,18°C-kal nőtt, becslések szerint 2100-ig az átlaghőmérséklet további 1,1-6,4°C-kal emelkedhet meg (a szárazföldek hőmérsékletnövekedése jelentősebb, mint a tengereké). Az éghajlatváltozás összefügg a földi növényzet változásával is: a felmelegedés következményeképp a bolygó bizonyos részein az elsivatagosodás jelenségével találkozhatunk – mindez jelentős problémát okoz Afrikában, a Szahara peremvidékén -, ahol a növényzet pusztulása, az édesvizek elapadása veszélyezteti a helyi emberi közösségek és az állatvilág fennmaradását.
A globális felmelegedés következményei közé soroljuk továbbá a jégolvadás következtében az Atlanti-óceánba kerülő hatalmas tömegű édesvizet, ami a Golf-áramlat megváltozásához, akár megszűnéséhez vezethet - emiatt akár 10°C-ot is csökkenhet az európai téli középhőmérséklet, szintén megváltozhat a sarkvidéki tél. Az emelkedő tengerszint (2080-ra akár 40 cm-rel magasabban állhat a tengerszint) veszélyeztetheti az alacsonyabban fekvő országokat (pl. Hollandiát), emellett további problémát okoz – számos más, az éghajlatváltozás miatt létrejövő tényező mellett – az El Niño is, ami alatt olyan időjárási jelenségek összességét értjük, amelyek az amerikai kontinenseken viharokat, áradásokat, Délkelet-Ázsiában pedig aszályokat idéznek elő.
Klímaváltozás Magyarországon – mit érzékelhetünk itthon?
Az éghajlatváltozás nem csak a jégsapkákat, gleccsereket érinti, a bolygó bármely pontján felfedezhetjük annak jeleit. A klímaváltozás Magyarországon az átlaghőmérséklet emelkedésével járt, a globális felmelegedés következtében az ország nagyrészén érzékelhetően mediterrán típusúvá válik az éghajlatunk. A globális felmelegedés legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy a régen természetesnek vett zord, hideg, havas telek száma lecsökkent, jellemzően rövidebb, enyhébb telek váltakoznak hosszú, forró nyarakkal, az átmeneti évszakok (tavasz, ősz) érzékelhető hossza lecsökkent. A globális felmelegedés magyarországi bizonyítékai közé soroljuk az elmúlt években egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló aszályos időszakokat (különösen az Alföldön) és a ritkán hulló, ám annál intenzívebb csapadékot, ami árvizekhez is vezethet.
Jégkorszak - hogyan formálta a földet a klímaváltozás?
A klímaváltozás nem csak a globális felmelegedés jelenségét foglalja magában – számos hidegebb vagy éppen melegebb földtörténeti korszakot különböztetünk meg, amelyek közé soroljuk a glaciálist, hétköznapi nevén a „jégkorszakot” is. A földtörténeti hidegebb és melegebb korszakok periodikus váltakozása természetes folyamat, az utolsó igazi jégkorszakunk körülbelül 10.000 évvel ez előtt zárult le (ekkoriban az emberiség még a vadászó-gyűjtögető korszakát élte).
A jégkorszak okai közé soroljuk a vulkáni tevékenységeket, a kontinensek elhelyezkedésében bekövetkezett változást és a bolygó pályaváltozását, melyeknek következtében globális lehűlés jött létre. A hűvösebb klíma miatt a hó könnyebben alakult ki és maradt meg, ami megnövelte a Föld fényvisszaverő képességét (mintha a bolygó fehér kabátot húzott volna), ami további lehűlést vont maga után, a bolygó pólusain elhelyezkedő szárazföldek pedig akadályozták a tengerálamlatok hőkiegyenlítő munkáját.
A jégkorszakok és jégkorszakközi korok között is vannak átmeneti hidegebb és melegebb időszakok – ide soroljuk például az ún. „kis-jégkorszakot”, ami már az emberiség mérhető történelmében volt. A legutóbbi tartós lehűlés a 14-19. század között következett be (nehéz meghatározni, hogy pontosan mettől-meddig tartott), csúcspontja az 1600-as években lehetett. A kis-jégkorszak előtt volt a „középkori meleg időszak” (Észak-Atlanti térség, kb. 950-1250), egy olyan éghajlati rendellenesség, melynek következtében az északi klíma enyhe volt – ekkorra tehető például a viking hódítások időszaka is.
Mit tehetünk MI a klímaváltozás ellen?
Ahogy a fentiekben is írtuk, a tudomány jelenlegi állása szerint igen is lehetséges a globális felmelegedés lelassítása, amennyiben nemzetközi szinten – fejlett és fejlődő országok közös összefogó tevékenysége révén – fellépünk a globális felmelegedés ellen. A globális felmelegedés tényét a ’70-es évek óta kísérjük aktív figyelemmel – a világháborúk lezárulta utáni nyugalmi időszakban, a fokozódó ipari tevékenységgel párhuzamosan az emberiségnek lehetősége nyílt nagyobb figyelmet fordítania a környezetére. Ekkoriban alakultak meg az első, jelentősebb környezetvédelmi szervezetek és jöttek létre az első nemzetközi egyezmények, a figyelem középpontjába került többek között a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a hulladékprobléma és az óceánok túlhalászása.
Tehát: hogyan csökkenthetők az éghajlatváltozás veszélyei? Nos, olyan radikális szintű nemzetközi intézkedésekre lenne szükség, melyeknek célja első sorban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, továbbá a globális felmelegedés már meglévő hatásaihoz történő alkalmazkodás. Az éghajlatváltozás mérsékléséhez, megállításához csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát, helyette a megújuló energiaforrások használatát kell előtérbe helyezni, át kellene szervezni az üvegházgáz-forrásként funkcionáló mezőgazdasági tevékenységeket, illetve mérsékelni az erdőirtást – majd újraerdősíteni a pusztuló részeket.
Fontos, hogy a globális felmelegedés tényére egy ok-okozati háló részeként tekintsünk, hiszen az éghajlatváltozás együtt jár az emberiség fejlődésével, múltjával, tevékenységeinek összességével. Egy bolygó állapotát nem lehet pusztán technikai megoldásokkal rendbe hozni, egyes kutatók szerint a globális felmelegedés problémájának megoldása a társadalmi értékrend megváltoztatásában rejlik. Mi magunk is hozzájárulhatunk a klímaváltozás mérsékléséhez – mint a társadalom részei -, ha a környezettudatos értékrendet képviseljük, mérsékelt szinten tartjuk a fogyasztásunkat és arra törekszünk, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk.