Pénzcentrum • 2023. február 22. 04:01
„Helyzeti előnyben vagyunk: egy évtizede folytatjuk az újraiparosítást, és továbbra is azon az eredményes úton kívánunk haladni, amely mentén hazánk új európai hadiipari és elektromobilitási csomóponttá vált.” – írta véleménycikkében a gazdaságfejlesztési miniszter. Érdemes áttekinteni, hogy a fenti állítást mennyire támasztják alá az adatok - közölte a GKI Gazdaságkutató.
Sikeres-e az újraiparosítás?
Ha a 2022-es III. negyedévi KSH adatokat tekintjük, akkor látható, hogy a feldolgozóipar súlya (az elmúlt évtized bőkezű támogatáspolitikájának ellenére) a GDP-ben 20,4%, a foglalkoztatásban pedig 20,8%. Eközben pl. a szolgáltatásoké rendre 69,1, illetve 61,8%, vagyis háromszor nagyobb. 2010-hez képest a feldolgozóipar súlya csökkent a GDP-ben (2010: 21,3%), miközben a foglalkoztatásban nem változott. Mindez nem éppen egy sikertörténet számai.
A GDP és a foglalkoztatottak megoszlása Magyarországon, 2022. III. negyedév (%)
Ha részleteiben vizsgáljuk az adatokat, akkor a változások erőteljesen jelzik, hogy az eddigi iparpolitika 2018-ig ért el több-kevesebb sikert, azóta azonban inkább sikertelen. A foglalkoztatásban pl. 2018-ig erőteljesen (28%-kal) nőtt a feldolgozóipar létszáma (226 ezer fővel), de eközben a szolgáltatások is 376 ezer fővel (+15,5%-kal) növelték a foglalkoztatottságot. De még a mezőgazdaságban és az építőiparban is összesen 101 ezer fővel nőtt a létszám (+22%). Ezzel a 2010-18 közötti 735 ezer fős növekmény 30,8%-át adta a feldolgozóipar, 51,1%-át a szolgáltatások.
Ugyanakkor 2018 után teljesen más kép rajzolódik ki! 2022. III. negyedévéig 109 ezer fővel gyarapodott a foglalkoztatott állomány. A szolgáltatások újabb 110 ezer munkavállalónak adtak megélhetést (úgy, hogy az állami alkalmazottak száma csökkent), miközben a feldolgozóipar 51 ezerrel kevesebb főt alkalmazott (az építőipar létszáma pedig 51 ezerrel nőtt).
Összességében 2010-22 között a 844 ezer fővel növekvő foglalkoztatottságból a feldolgozóipar közel 21%-ot, a szolgáltatási szektor 58%-ot tett ki. Vagyis a szolgáltatások adták a növekmény nagyobb részét, miközben a szektor támogatása az eltelt időszakban elenyésző volt a feldolgozóipari támogatásokhoz képest. Kérdés, hogy ha a támogatásokból nagyobb részt kaptak volna a szolgáltatásban működő cégek, vajon a foglalkoztatási és a GDP számok nem lennének-e sokkal jobbak?
A foglalkoztatottak számának változása 2010 és 2022 között Magyarországon (fő)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A feldolgozóiparon belül is vízválasztó a 2018-as év. Az addig a létszámát legjobban növelő járműgyártás (+94 ezer fő) 4 év alatt 30 ezer főt vesztett, de visszaesőben van a gépgyártás is. 2018 óta jelentősebb létszám-növekedést a gumi- és műanyagipar tudott felmutatni (+18 ezer fő). A 13 feldolgozóipari szakágazatból 10 létszámvesztő volt. Ez nem utal különösebb iparpolitikai sikerre!
A feldolgozóiparban foglalkoztatottak számának változása 2010 és 2022 között Magyarországon (fő)
Mindezek alapján megállapítható, hogy az adatok nem támasztják alá az iparpolitika sikerességét. A hazai gazdaságpolitika az autó összerelésben és a hozzá kapcsolódó iparágakban (gumigyártás, akkumulátor gyártás stb.) látja a jövőt, miközben a növekedést eddig is elsősorban a szolgáltatások adták (amit a GDP-ben és a foglalkoztatásban elfoglalt növekvő súlya is mutat). Nem kérdéses, hogy egy tőke-, nyersanyag- és energiahordozókban szegény országban nem a tőke-és energiaintenzív iparágak támogatása jelent kiutat a jövőben, hanem a tudásintenzív tevékenységek minél gyorsabb elterjedése. Ehhez pedig hatékony köz- és felsőoktatás, jó egészségügyi ellátás, hatékony közigazgatás, kisebb bürokrácia és rugalmas gazdaságpolitika kell.