Pénzcentrum • 2023. január 17. 16:03
A készpénzállomány 9 százalékát valutában tartjuk magunknál, évek óta nem vettek a magyarok annyi devizát, mint a tavalyi esztendő harmadik negyedévééig. Ennek biztosan nem csak az az oka, hogy a járványos évek után sokkal többen mentek el nyaralni: a Pénzcentrum által megkérdezett szakértők egybehangzóan állítják, hogy egyszerűen megrendült a saját pénzünkbe vetett bizalom.
Már többször is megírtuk, hogy gazdaságilag nem volt valami könnyű év a magyaroknak 2022. A háború kirobbanása, az emiatt bekövetkező energiaválság mellett még az egész évben száguldó inflációval is ádáz harcot kellett és kell vívni. Ebben a helyzetben egy olyan trend ütötte fel a fejét, ami ugyan már jelen van több éve a magyarok pénzügyi gondolkodásában, mégis most öltött komolyabb méreteket. Ez pedig az, hogy nagyon sokan például dollárba vagy euróba menekítik a pénzüket.
A jegybank legutóbbi, szeptember végi adatai alapján összesen 760 milliárd forint valuta van a nemzetgazdaság szereplőinél, ami 35 százalékkal magasabb a 2021-es aránynál. A készpénzállomány kilenc százaléka (!) immár valutában van ott a magyaroknál, ennél nagyibb mértéket utoljára csaknem egy évtizede, 2015-ben mérhettünk.
De mi okozza mindezt, miért ugrott meg hirtelen a magyarok valutavásárlási kedve? A háborútól félünk, vagy csak a saját pénzünkben nem bízunk? Szakértőket kérdeztünk a jelenség okairól, és arról is, hogy folytatódik-e a forint zuhanása 2023-ban.
Nem bízunk a forintban
A helyzet magyarázata érdekében megkérdeztünk szakértőket arról, miben látják a brutális valutafelhalmozás okait, és arról is, vajon tovább folytatódik-e a forint mélyrepülése ebben az esztendőben is?
Bizony ki lehet azt jelenteni, hogy az emberek bizalma megingott a forintban, és egyre többen választják a devizatartalékot otthonra is. Ugyanakkor jó hír, hogy a forint gyengülése az utóbbi hetekben megállt, és ha nem történik komolyabb baj a nemzetközi vagy a magyar gazdaságban, akkor az első negyedév végére akár a 380-as euró-árfolyam sem elképzelhetetlen. A gyengülés megálláshoz már így is kellett az, hogy decemberben pozitív hírek jöttek a Magyarország és az EU közötti tárgyalásokról, ez pedig alapot adhat a visszaerősödéshez
- fogalmazott a Pénzcentrumnak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Tőle függetlenül, de ugyanezt a helyzetet látja Virovácz Péter, az ING vezető elemzője is, aki hozzátette, hogy valutatartalékot képzeni egyáltalán nem oktalan gondolat, de persze nem kell túlzásba vinnünk.
A múlt év második felében folyamatosan romlott a forint, így ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a magyarok igyekeznek tartalékot képzeni így is - lehet, hogy a folyamatos gyengülés miatt már nem bízunk eléggé a saját pénzünkben. Azt szintén érdemes megjegyezni, hogy valutatartalékról gondoskodni sosem volt rossz ötlet akár otthonunkban gondoskodni, és most sem az - persze ha nagyon sokan váltanának át nagyon sok forintot dollárra vagy euróra, akkor az bankpánikot okozna, ami nyilvánvalóan már az extrém példa. 2023-ra előretekintve fontos lehet észben tartani, hogy a dollár erősödése valószínűleg véget ér, sokat fog gyengülni, ami jót tesz mind az eurónak, mind a feltörekvő piacú országok devizáinak, így pedig a magyar forintnak is
- fogalmazott Virovácz Péter.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Beke Károly, a Portfolio elemzője is hasonlóan látja a helyzetet: szerinte 2022 egészében megfigyelhető volt, hogy az emberek azért teszik át valutába a pénzüket, hogy a reálértéke ne csökkenjen.
Nem az utóbbi napokban alakult ki ez a roham, tavaly széles sávot járt be az euró-forint árfolyam 350 és 430 között. Emiatt sok ember számára kiszámíthatatlanná vált az árfolyam, vagyis mondhatjuk, hogy megjelentek annak az első jelei, hogy kezd megrendülni a magyar devizába vetett bizalom
- mondta kérdésünkre Beke Károly.
De miért épp ez a kettő?
Megfigyelhetjük azt a trendet is, hogy a valutatartalék kapcsán szinte kizárólag euróban vagy amerikai dollárban gondolkoznak a magyarok, és nem például abban a svájci frankban, mely a magyar forinthoz képest szintén brutális erősödést mutat az elmúlt években. A pénznem ráadásul széles körben ismert, ha más nem, a devizahitelek bedőlése alaposan megtanította arra a magyarokat, hogy ez a pénz is létezik. Az elemző szerint azonban teljesen logikus okai vannak, hogy hazánkban a két legismertebb valutát szeretjük magunknál tartani.
Tagjai vagyunk az EU-nak csaknem húsz éve, mostanra pedig már három szomszédunknál is az euró a hivatalos fizetőeszköz. Az amerikai dollár pedig már előtte is ismert volt, így teljesen a pénzügyi tudatosság számlájára lehet írni, hogy az emberek ezt a két konvertibilis valutát ismerik és használják is leginkább. Bár az Egyesült Államokba ritkábban nyaralni megyünk, a világ számos országában sokkal könnyebben intézhetünk el dollárral dolgokat, mint a sokszor harmatgyenge helyi pénzzel - tehát aki pihenni, nyaralni indul, vagy eurót, vagy dollárt vételez, és ez a gondolkodás a hétköznapokra is megmaradt
- véli Virovácz Péter.