G7 • 2023. január 10. 08:31
A termékenység a 2011-es mélypontot követően növekedni kezdett hazánkban, de még kevés adat gyűlt össze a pontos elemzések elvégzéséhez. Az mindenesetre nagy kérdés, hogy az anyagi ösztönzők és a támogatások valóban ösztönözhetik-e egy vagy több gyermek vállalását.
A családpolitika és a makrogazdasági körülmények hatásait részletesebben vizsgálva kiderül, hogy a rendszerváltás előtt és az azt követő „optimista” években magasabb volt a szülővé válás esélye, mint a Bokros-csomag bevezetése után. A kilencvenes évek közepétől másfél évtizeden keresztül stagnált a gyermekvállalási hajlandóság, majd 2010 után kismértékben erősödött.
Összességében nagyobb eséllyel születnek meg az első gyermekek az alacsonyabb inflációval, a magasabb foglalkoztatottsággal és az alacsonyabb munkanélküliséggel jellemezhető időszakokban - írja a G7.
A diplomás nők helyzete valamivel előnyösebb lehetett, sőt a 2010 és 2016 közötti időszakban a gyermekvállalási hajlandóság megnőtt ebben csoportban. A diplomás munkavállalók mellett a nem dolgozó nők is nagyobb eséllyel váltak szülővé a 2010-es években a közepes végzettségű dolgozók körében 1995 és 1998 között mért adathoz képest.