Pénzcentrum • 2022. december 27. 11:30
Magyarország központi költségvetésének nem egészen 50 százalékát teszik adóbevételek. Ez a szám a vizsgált külföldi országokhoz képest alacsonyabb: Németországban ez az arány 83%, Írországban 78%, Lengyelországban pedig közel 90%. Norvégiában viszont hozzánk hasonlóan csak a költségvetés felét teszik ki az adóbevételek. Ami a legjelentősebb magyarországi adóbevételeket érinti, itt nincsen meglepetés a dobogós helyeken: első az ÁFA, azt követi az SZJA és a jövedéki adó.
Az eredetileg elfogadott költségvetés szerint - a korábbi évekhez hasonlóan – a legjelentősebb adóbevétel, mintegy 7 152 108,10 millió forint 2023-ban is az általános forgalmi adóból származna - tájékoztat Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója. Az infláció elszabadulásával (a költségvetés tervezésekor 5,2 %-os inflációval számoltak, míg 2022 novemberében az éves összevetésben számított infláció 22,5 százalék, tehát a tervezett infláció több, mint négyszerese volt) ez a bevétel akár még szignifikánsabb is lehet – véli a szakértő.
A központi költségvetés bevételei között a személyi jövedelemadó a maga 3 733 700 millió forintjával a második legjelentősebb bevételi forrás, és az összességében 4 095 521,7 millió forint lakosság általi befizetés soron megjelenő összegnek is jelentős részét teszi ki. Szintén kiemelkedő a harmadik legjelentősebbnek tervezett bevételforrás, a jövedéki adó, ami az eredeti tervek szerint is 1 468 900 millió forintot tett volna ki, de mivel a hatósági üzemanyagár 2022. december 6-ai megszüntetésével párhuzamosan a 95-ös benzin jövedékiadó-mértéke újra 120 forint/liter + áfa (152,4 forint), a gázolaj esetében pedig 110,35 forint/liter + áfa (140,1 forint), vagyis visszaállt a hatósági ár bevezetését megelőző állapot, ez a mintegy 25 %-os emelés a jövedéki adóbevétel további emelkedését eredményezheti. Ennek következtében a fogyasztáshoz kapcsolódó adók aránya tovább növekedhet az eredetileg tervezett megközelítőleg 8 671 308,1 millió forinthoz képest.
Ehhez képest valamivel alacsonyabb a vállalkozásoktól beszedni tervezett mintegy 1 711 000 millió forintnyi összeg, amelyből a legjelentősebb tétel az eredeti tervek szerint a társasági adó 792 000 millió forinttal. Ezt pedig a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) követné 226 800 millió forinttal. Kérdés, hogy a törvényváltozás miatt jelentősen megcsappant számú úgynevezett új-katások tudják-e majd produkálni a tervezett bevételt.
A központi költségvetés adóbevételeinek több mint felét fogyasztási típusú adók teszik ki
Antretter Erzsébet szerint összességében az állapítható meg, hogy a 31 073 683,2 millió forintos bevételi főösszegből 15 067 067,10 millió forintot, tehát megközelítőleg 49 %-ot tennének ki a központi költségvetést illető adóbevételek. Ebből 28 %-ot a fogyasztáshoz kapcsolódó adók és 13 %-ot a lakosság költségvetési befizetései adnak. A vállalkozások által befizetett összeg - köszönhetően elsősorban az alacsonynak mondható társasági adó kulcsnak és a vállalkozások számára rendelkezésre álló egyéb kedvező adózási lehetőségeknek, mindössze 6 %, míg 2 %-ot olyan egyéb bevételek tesznek ki, mint például az útdíj és a környezetvédelmi termékdíj.
Az említett számokból jól látszik, hogy a központi költségvetés adóbevételeinek több, mint fele (57,55 %-a) a fogyasztási típusú adókból származik. Köszönhetően annak, hogy az EU elfogadta, hogy a helyi iparűzési adó is figyelembevételre kerülhet a globális minimumadó számításakor Magyarországon, a jövedelemadók arányának jelentős növekedése a közeljövőben sem várható.
Mi a helyzet külföldön?
Lengyelországban a 2023-as költségvetésben az összes bevételből ennél jelentősebb részt, mintegy 87,18 %-ot tesznek ki az adóbevételek. Ebből 47,37 % az áfa és 14,66 % a jövedéki adó, ezen fogyasztási típusú adók tehát együtt 62,03 %-ot tesznek ki. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó 12,97 %-ot, míg a társasági adó 12,18 %-ot ad. A fogyasztási adók dominanciája tehát Magyarországhoz hasonlóan itt is megállapítható.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezzel szemben például Írországban, az adóbevételek a 2023-as költségvetésben az összes bevétel nagyjából 78,31 %-át teszik ki, és az a cél, hogy 2024-ben ez az arány 91,2 %-ra, míg 2025-ben 97 %-ra nőjön. Az is megfigyelhető, hogy a korábbi példákhoz képest itt alacsonyabb a fogyasztás utáni és magasabb a jövedelmek utáni adóbevételek aránya. Az áfa ugyanis 18,2 %-ot, a jövedéki adó 5,9%-ot, míg a személyi jövedelemadó 30,16 %-ot, a társasági adó pedig 21,37 %-ot képvisel a tervezett bevételekben. A maradék 3 %-ban többek között vámok és illetékek szerepelnek.
Németországban a 2023-as költségvetés alapján a bevételek (hitelfelvétel nélkül) számított összegében 83,15 %-ot képviselnek az adóbevételek. Ebből a gyártást és importot terhelő adók 22,07 %-ot, míg a jövedelem- és vagyonadók 25,67 %-ot tesznek ki. A legjelentősebb a szociális hozzájárulások 34,9 %-os aránya, míg a tőkeadók 0,51%-ot képviselnek.
Szintén érdekes példa Norvégia, ahol az állam 2023-re tervezett (kölcsönök nélkül számított) bevételeinek közel felét (49,15 %-át) az állam kőolajiparból származó bevételei teszik ki, a maradék származik adóbevételekből. Az összes bevételből 13,67 % az áfa, 6,26 % pedig a jövedéki adó. A vagyon és jövedelemadó aránya 14,19 %, míg a munkáltatói és társadalombiztosítási járulék 14,64 %-ot, a kamat és osztalékadó pedig 2,09 %-ot tesz ki