Horváth Zsolt Benjámin • 2022. december 24. 06:44
2022-ben több évtizede nem látott infláció keserítette a magyarok életét. A legtöbbeknek még az elmúlt kettőnél is nehezebb év gyakorlatialg végig kiszámíthatatlan változások sorozata volt. Mindannyian a bőrünkön érezhettük a 40 százaléknál is magasabbra lévő általános élelmiszerdrágulást, aminek fokozatos elszállása az év első hónapjainak nagybevásárlásaitól kezdve egészen a karácsonyi menü összeállításaig számtalanszor hozott keserűséget a családoknak. A válságért persze minden politikai szereplő mást okolt, az EU Putyinra, a kormány pedig jórészt a brüsszeli szankciókra mutogatott. A lényegen azonban a felelősök keresése sem változat, a magyar nyugdíjak és fizetések vásáróértéke folyamatosan csökken és nem úgy tűnik, hogy az óév magunk mögött hagyásával kikerülnénk ebből a spirálból.
Újabb kemény év vége felé közelít Magyarország. Bár a pandémia idén szerencsére hazánkban nem vetette fel újabb hullámmal a fejét, 2022-ben a válság új módozatával ismerkedhettünk meg. Az év elején kirobban orosz-ukrán háború a teljes évünket meghatározta.
A hatásait még ma is érezzük, amit mi sem igazol jobban, mint az, hogy a tavaly beindult felívelés után az idei év második felétől újabb szabadesésnek indult a magyarok fizetőképessége. Már az Intrum és a GKI legújabb jelentése is lesújtó képet mutatott, amíg ugyanis fizetőképességi indexük az első negyedévben még 45 ponton állt, ami az egyik legmagasabb volt az utóbbi években. A friss negyedéves érték már a 12-t közelíti, ráadásul havonta folyamatos romlás figyelhető meg, szeptemberben már csak 6,98 ponton állt.
De a nyers számokon túl persze a bőrünkön is érezzük, hogy egyre nehezebb kijönni a pénzünkből és a Pénzcentrum számtalanszor jutott arra a megállapításra, hogy mind a bérek, mind a nyugdíjak képtelenek voltak tartani a lépést a több, mint 20 éve nem látott drágulással. Az ünnepek előtt utánajártunk, mik a magyarok életét jelenleg is érintő legfontosabb gazdasági fordulatok és pénzügyi kérdések ebben a rendkívüli esztendőben, amikor sokaknak még az év leginkább meghitt ünnepe is a spórolásról és az aggódásról szólt.
Szerényebb karácsonyra készülnek a magyarok
A legfrissebb felmérés szerint a magyarok 56 százaléka a korábbiaknál szerényebb ünnepre készül a gazdasági nehézségek miatt. A női válaszadók a kutatásban még ennél is borúlátóbbak voltak, alig harmaduk számított ugyanis arra, hogy ugyanolyan ünnep elé néznek, amilyet az utóbbi években megszoktak.
A pesszimizmus teljesen érthető. A szenteste közeledtével ugyanis a Pénzcentrum is többször írt arról, hogy a karácsony elengedhetetlen kellékeinek drágulásáról, rendre arra a tanulságra jutva, hogy a magyarok karácsonyát is felzabálta a horrorinfláció.
A dió kilója 1150, a máké 940, a pontyé pedig 1190 forinttal emelkedett és a szaloncukrot, illetve a csokimikulást is brutális áron vesztegetik. Előbbi esetében akár 30-40 százalékos is lehetett a drágulás mértéke, utóbbié pedig az egyik üzletlánc nyilatkozata szerint a 10 százalékot szintén meghaladó (és piaci körképünk alapján a többi diszkontláncnál sem alakult fényesebben a helyzet).
Jócskán lehagyta a béreket az árszínvonal
A drágulással persze az elsődleges probléma annak üteme. Az egészséges gazdaságok velejárója is lehet valamekkora mértékű infláció, a mostani viszont olyan mértékű, hogy azzal nagyon nehezen tudják tartani a lépést többek között a munkaadók is.
Nem meglepő, hogy egy friss nemzetközi felmérés eredményei szerint a magyarok legfőbb gondját a fizetéseknél nagyobb mértékben emelkedő árak jelentik, 86% tart-e jelenségtől (szemben a szintén nem alacsony 79%-os globális átlaggal), ami 9 százalékpontos növekedés az egy évvel ezelőtti méréshez képest.
Az Eurostat tavalyi adatai szerint az átlagos magyar órabér csupán 10,4 euró, vagyis 4 300 forint volt, ami csupán harmada az európai átlagnak és a legtöbb munkahelyen az inflációs krízist kísérő béremelések sem egyeztek maradéktalanul. A legtöbben, akik kiemelkedő bérnövekedést értek el, úgy tették mindezt, hogy sikerült munkahelyet váltaniuk. Azok a cégek pedig, amelyek nem tudnak legalább inflációkövető béremelést adni, a fluktuáció növekedésével nézhetnek szembe.
A kormány is érezheti, hogy baj van
December 15-én született meg a megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről. Ennek értelmében 2023. január elsejétől a minimálbér 16%-kal emelkedik és bruttó 232 ezer forint lesz. A garantált bérminimum eközben 14%-kal bruttó 296 400 forintra emelkedik.
Sok ember helyzetén enyhíthet a változás, jelenleg ugyanis a garantált bérminimum 730 ezer embert érint, a minimálbér pedig 200 ezer embert, de ezek az emelések az ennél többet keresők bérét is fel fogja tornázni, sőt ez a jelentős, közel 16 százalékos emelkedés sok szempontból változást hozhat a magyar családok életébe. (hozzátesszük ezek az emelések azért jócskán elmaradnak a novemberben a KSH által közölt 22,5 százalékos általános inflációtól).
Orbán Viktor aztán december 20.-i évértékelőjén komoly kedvezményt jelentett be. A kormány szokása szerint az általa stratégiailag hasznosnak vélt néprétegeket támogatva szja-mentességet adna jövőre a 25 és 30 év közötti, gyermeket vállaló nőknek, ezzel is megpróbálva fenntartani az előttünk álló nehéz időszak alatt a gyermekvállalási kedvet. A kedvezmény számítások szerint 60 ezer magyart is érinthet.
A nyugdíjasok élete is egyre nehezebb
Az idősek helyzete talán még ennél is nehezebb volt. Költési/fogyasztási szokásaik és az átlagos bérekhez viszonyítva igen alacsony juttatásuk miatt ugyanis a mostani drágulás talán őket sújtotta a leginkább drasztikus mértékben.
A nyugdíjasok ugyanis csekély (jelenleg átlag 177 forint körüli) havi jussuk jelentős részét élelmiszerre költik, utóbbi termékkör esetében pedig az áremelkedés novemberben már 43,8 százalékos volt. Ez pedig csak a jéghegy csúcsa, számos termék ugyanis ennél is jóval drasztikusabb ütemben drágult, az egyik csúcsdráguló, a félbarna kenyér átlagára például 101,9 százalékkal emelkedett. Idén emiatt több nyugdíjkorrekció is történt, ennek ellenére égetően szükségesnek tűnik a jövő év elején esedékes újabb, ezúttal 15 százalékos mértékű emelés.
Felütötte fejét a "rezsidémon"
Az egész Európát sújtó energiaválság az egekbe repítette a gáz és a villamosenergia beszerzési árait is, ami hazánkban az "általános és mindenki számára elérhető alacsony rezsire" épülő kormányzati stratégia végét is jelentette. Az augusztustól bevezetett új rezsiszabályok szerint:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- A villamosenergia tekintetében 2523 kilowattóra/év fogyasztásig 36 forint/kWh, a limit átlépése után pedig 70,1 forint/kilowattóra. Az éjszakai áram tekintetében a kedvezményes ár 23 forint, a fölött pedig 62,9 forint, míg a versenypiaci ár 268,9 forint.
- A földgáz esetében a kedvezményes tarifa 1729 köbméterig áll, itt a köbméterenkénti ár 102 forint, a limiten túli fogyasztás esetében 747 forint/köbméter, a piaci ár ezzel szemben 1020 forint.
Egy októberben publikált 1000 fős reprezentatív mintán zajló közvéleménykutatás eredményei szerint a magyarok 70 százaléka érezte úgy, hogy a módosult rezsicsökkentési szabályok érintették családját. A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem közös felmérésének eredményei szerint a legtöbben már a rezsiemelés bejelentése előtt tettek azért, hogy otthonuk kevesebb áramot, gázt használjon fel. Ugyanakkor a többség a legolcsóbb megoldást választotta: a világítást cserélték energiahatékonyabbra.
Mi fán terem a szankciós infláció?
Bár az infláció szárnyalása már Oroszország Ukrajna ellen február 24.-én indított inváziója előtt elindult, a szomszédunkban zajló konfliktus eszkalálódása volt az, ami igazán felborította hazánk és a világ gazdasági klímáját. Mivel Ukrajnát túlzás nélkül tekinthetjük Európa egyik éléskamrájának, az energiaellátásunk pedig nagyban függ az oroszoktól, gyakorlatilag azonnal ellátási problémákkal kellett szembenéznünk, a helyzeten pediga kormány álláspontja szerint sokat rontottak az EU által az agresszor ellen bevezetett szankciók is.
Kommunikációjukban ezért a háború első heteiben használt "háborús" jelzőt gyorsan felváltotta a "szankciós infláció" kifejezés. Ezzel részben azt sugallták, hogy az infláció nem elsősorban az Oroszország által indított háború, hanem az EU politikai döntéseinek következménye, de emellett saját szerepüket is kisebbíteni próbálták, az általuk egyébként gyakran opponált közös európai döntésekre "kenve" a válságot.
A Pénzcentrum és Miskolci Egyetem már említett kutatásának résztvevői utóbbi kérdésben nem osztották a kormányzat álláspontját. A válaszadók ugyanis egy egytől tízig terjedő skálán a magyar államot okolták az energiaválság miatt (8,4-es értékkel), az Európai Unió pedig csak a harmadik helyre fért fel, 7,01-re skálázva.
Jó megoldás mindent államilag szabályozni?
A kormánynak pedig megvan a maga stratégiája a válság ellen, igaz azt egyre gyakrabban érik kritikák a független és ellenzéki szakértők általi bírálatok után az MNB részéről is.
A válság"kezelés" csapásiránya hazánkban tulajdonképpen a pandémia alatti gazdasági visszaesés óta változatlan. Miközben a jegybank sorozatosan emelte a jelenleg (a tavaly decemberi 2,4 százalékkal szemben már 13 százalékon álló) alapkamatot, a kormány mindenféle ársapkák kivetésével próbálta fékezni az inflációt (és a kamatstoppal gyakorlatilag az MNB ilyenkor evidensnek tűnő szigorításainak hatásait is).
A 2021 ősze óta tartó "átmeneti" élelmiszár-stop még ma is érvényben van, sőt novembertől még ki is bővült, a 13 hónapon át tartó benzinárstopot viszont decemberben váratlanul elengedte a kormány ( jól bejáratott szokás szerint a brüsszeli szankciókra hivatkozva). Az állami árplafon kivezetése pedig (a korábban az elemzők által jósoltaknak megfelelően) robbanásszerű drágulást eredményezett a kutakon, hosszú távon az óvatos becslések szerint is 2,5 százalékot lökve az infláción.
Matolcsy Görgy a közelmúltban parlamenti beszámolójában arról beszélt, hogy az árstopok nem csökkentik, hanem emelik az inflációt, ezzel nyíltan szembemenve a kormány kommunikációjával, ami az ellenkezőjét állítja.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárai a jegybanki megállapításokra tett reakciójukban arra a megállapításra jutottak, a külső tényezők és "felerészben" tehetőek felelőssé a mostani szintű élelmiszerdrágulásért.
A kamatstopot talán még ennél is élesebb kritikák érték. Csányi Sándor nemrégiben egyenesen arról beszélt, hogy érthetetlen, hogy néhány külföldi banknak miért éri meg még mindig Magyarországon működni. Az OTP- vezér szerint a kamatstopnak csak az idei év végén bejelentett meghosszabbítása körülbelül 85 milliárd forintos extra terhet jelent majd ugyanis a pénzintézeteknek.. A kamatstop, és a moratóriumok intézménye pedig a banki hiteleseknél bár lassította a nemteljesítő ügyfelek számának növekedését, ha az előbbi is kivezetésre kerül, ezen a területen is komoly problémák jöhetnek.
A jövőbe tekintve sem bizakodunk
Egy a héten publikált, a McKinsey által végzett nemzetközi kutatás eredményei szerint a magyar fogyasztók az átlagosnál pesszimistábbak a gazdasági kilábalás kilátásait illetően, nem csak európai, de regionális összehasonlításban is. Idehaza csupán a megkérdezettek 8%-a számít a gazdasági helyzet gyors javulására, illetve arra, hogy a növekedés a következő 2-3 hónapban visszaáll a krízis előtti szintre, miközben Németországban és Franciaországban 13%, Romániában 12%, Lengyelországban pedig 15% ugyanez az arány. A Magyarországon mért érték a várt fellendüléssel kapcsolatban a teljes mezőnyben a legalacsonyabbak közé tartozik.
A kutatásban megkérdezett emberek közel harmada emellett bizonyos élelmiszerekből és háztartási termékekből tartalékokat kezdett képezni, felkészülve ezzel akár az esetleges ellátási problémákra is.
A jegybank friss elemzése pedig nem sokakat fog megnyugtatni. A csütörtökön kiadott Inflációs jelentésé szerint ugyanis is jövőre is velünk marad a tomboló infláció. Az előrejelzés szerint jövőre átlagosan akár 42 százalékkal lesznek drágábbak az élelmiszerek*, mint idén, míg az energia 39, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal lehetnek drágábbak jövőre. Egyedül az ipar és a szolgáltató szektor drágulásában várható lassulás. az éves infláció 2023-ban 15 és 19,5 százalék között lesz szerintük, a reáljövedelem pedig 0,6 és 1,6 százalék között fog esni. Érdemes tehát készülni rá, hogy fellélegezni 2023-ban sem lesz okunk.