Pénzcentrum • 2022. november 29. 09:01
Riasztó képet festett a hazai népesség demográfiai jellemzőiről és jövőbeni alakulásáról az MTA hétfői statisztikai és jövőkutatási minikonferenciáján Tóth G. Csaba, a KSH Népességtudományi Intézetének volt főmunkatársa - írta meg a 444.
Tóth G. Csaba és kutatótársa, Obádovics Csilla különböző forgatókönyvek alapján kiszámolták, hogy hányan élhetnek majd Magyaroszágon 2050-ben, milyen lesz a korszerkezet, és hogyan alakulnak az egyes régiók adatai.
A teljes népesség 1990 és 2019 között hat százalékkal csökkent. A kutatók alapmodelljében a népességszám 2050-re 8,5 millióra csökken, ami 2020-hoz képest 13 százalékos csökkenést jelent, több mint kétszeresét az elmúlt 30 évének. A magas termékenységi forgatókönyv megvalósulása esetén szűk 30 év múlva 8,8 millióan leszünk, a népesség “csak” 10 százalékkal fogy. Migráció nélkül 8,2 millióra csökken a lélekszám, ami 16 százalékos csökkenést jelent.
Szerintük megállíthatatlan és egyre gyorsul a magyar népesség fogyása. Ennek alapvetően a korszerkezet az oka: a magyar öreg, régiós összevetésben pedig az egyik legidősebb társadalom, és ez alapvetően határozza meg a következő évtizedekben a népesség alakulását.
A népesség fenntartásához szükséges 110 ezres éves születésszám a lehetetlen kategória, mondta a kutató, hozzávéve: a realitás az, hogy 80 ezer alá csökken. A halálozások éves száma minden modell szerint évi 130 ezer fölött fog megállni valamikor 15 év múlva, aztán elkezd majd csökkenni.