MTI • 2022. november 22. 20:54
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) 6,0 százalékra emelte Magyarország idei gazdasági növekedési prognózisát az előző, júniusi jelentésben szereplő 4 százalékról; a 2023-ast azonban 2,5 százalékról 1,5 százalékra csökkentette a kedden megjelent, legfrissebb gazdasági előrejelzésében.
A 2023-as növekedés lassulását az orosz-ukrán háború gazdasági következményeivel, a mérséklődő külső kereslettel, valamint a szűkülő reálbérek miatt lassabban bővülő lakossági fogyasztással magyarázták.
Az OECD rontotta 2022-es és 2023-as inflációs előrejelzését is: a júniusi 10,3 illetve 7 százalékról, 13,5 és 12,7 százalékra. A maginfláció idén és jövőre is 10,1 százalékot érhet el, míg öt hónapja 9,3 és 6,1 százalékot vártak. A munkanélküliségi ráta a nyári 3,8 százalékos előrejelzéshez képest alacsonyabb lehet idén, 3,5 százalék, a felülvizsgált adatok szerint jövőre azonban 4,7 százalékra emelkedhet, 1 százalékponttal magasabbra, mint az előző jelentésben.
Júniusi előrejelzésében az OECD azzal számolt, hogy a költségvetés GDP-arányos hiánya 5,5 százalékról 5,4 százalékra csökkenhet 2022-ről 2023-ra, a keddi prognózisban már 6,2 százalékos illetve 5,6 százalékos hiányt jeleznek előre. A folyó fizetési mérleg hiánya az idei, a GDP 5,6 százalékát elérő mértékről 4,6 százalékára mérséklődhet jövőre, ami 0,6, illetve 1,2 százalékponttal magasabb a júniusi előrejelzésnél.
A gazdasági növekedés világszerte lassul az infláció miatt
Bár jövőre nem várható világméretű recesszió, a gazdasági növekedés világszerte lassul a magas infláció miatt; a globális bruttó hazai termék (GDP) növekedése idén 3,1 százalékra, jövőre 2,2 százalékra csökken a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keddi, legfrissebb előrejelzése szerint. Tavaly az 5,9 százalékos globális GDP-növekedési ütem csaknem kétszerese volt az ideinek.
A válság leküzdése érdekében az OECD a monetáris politika szigorítását javasolja, hangsúlyozva, hogy a költségvetési támogatásoknak jóval célzottabbá kellene válniuk, a legkiszolgáltatottabb háztartásokra és vállalkozásokra kell koncentrálni, és fenn kell tartani az energiafogyasztás csökkentésének ösztönzését. Az OECD kedden közzétett előrejelzése szerint a gazdasági bővülés a 2023-as 2,2 százalékról 2024-re 2,7 százalékra gyorsul.
Az ukrajnai háborúval a háttérben "a növekedés félgőzzel halad, a magas infláció tartósan fennáll, a bizalom megingott, és a bizonytalanság nagy" - összegezte az OECD. Az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága az idei 3,3 százalékos növekedési ütemről jövőre 0,5 százalékra lassul.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Németországban 2023-ra 0,3 százalékos visszaesést jósol a szervezet, amelynek iparvezérelt gazdasága rendkívüli mértékben függ az orosz energiaexporttól, a csökkenés azonban alacsonyabb a szeptemberben várt 0,7 százaléknál. Európában eltérőek az egyes államok kilátásai: a francia gazdaság, amely sokkal kevésbé függ az orosz energiától, 0,6 százalékkal bővülhet jövőre, az olasz gazdaság pedig 0,2 százalékkal nőhet. Az euróövezeten kívül az Egyesült Királyság gazdasága 0,4 százalékkal zsugorodik 2023-ban az emelkedő kamatok és árak, valamint a gyengülő bizalom miatt.
Az Egyesült Államok gazdasága a várakozások szerint az idei 1,8 százalékos bővülés után 0,5 százalékkal nő 2023-ban. A világgazdaság az 1970-es évek óta a legsúlyosabb energiaválságot éli át - írta Alvaro Santos Pereira, az OECD megbízott vezető közgazdásza. "Az energiasokk évtizedek óta nem látott szintre emelte az inflációt, és világszerte lenyomja a növekedést" - mondta.
A világ legnagyobb gazdaságait magában foglaló G20-országokban az áremelkedés az idei negyedik negyedévben várhatóan eléri a 8 százalékot, majd 2023-ban és 2024-ben 5,5 százalékra esik vissza. A szervezet figyelmeztet: a kilenc hónapja kitört ukrajnai háború továbbra is veszélyezteti a világ élelmiszerbiztonságát, amit súlyosbít a szélsőséges időjárás és klímaváltozás is.