Pénzcentrum • 2022. november 9. 18:02
Közzétette a KSH ma reggel az októberi inflációs adatokat. A tényadat 21,1 százalékos lett, ami nagyjából a konszenzusnak megfelelő érték. Az árdinamika alapfolyamatait jobban megragadó maginflációs mutató 22,3 százalékra gyorsult. Mindkét indikátor 1996 óta nem látott magas szintre ugrott az idei év tizedik hónapjában.
Ma reggel tette közzé a KSH az októberi inflációs adatokat, amelyből kiderült, hogy az élelmiszerárak éves szinten 40 százalékkal emelkedtek, míg a háztartási energia 64,4 százalékkal drágult. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint, ami a kilátásokat illeti, nem számíthatunk rövidtávon javulásra.
A szakértő szerint ezzel újabb termékek, főként élelmiszerek kerülhetnek a limitált árú körbe, ami egyrészt fékezi a headline adat további emelkedését, másrészt az inflációs periódus időbeli elnyúlását eredményezi. A globális élelmiszerárak a FAO mérvadó indexe alapján márciusi csúcsuk óta folyamatosan csökkennek, viszont e hatásnak a hazai árakba való begyűrűzése késik a forint gyengélkedése és kevésbé hatékony hazai feldolgozás következtében.
Az elkövetkező hónapokban 20 százalék felett maradó éves inflációs rátával számolunk, ami a jövő év második negyedévétől indulhat csökkenésnek részben a kínálati árnyomás enyhülésének, részben a kereslet számottevő mérséklődésének betudhatóan. A rendkívül szigorú monetáris kondíciók, az energiaimport devizaigényének piacon kívüli kielégítése, valamint az uniós megállapodás mielőbbi bejelentése lehetőséget teremthet, hogy az árfolyam végre proinflációsból dezinflációs tényezővé váljon. Összességében a jövő évi átlagos drágulás mértéke vélhetően meghaladja majd az ideit és egyszámjegyű éves értéket jövő év őszén láthatunk ismét.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője se látja fényesen a jövőt: szerinte a vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 14%-os, valamint a jövő évi 13,6%-os várakozásunkat.
Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek.
Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően
- mondta el a vezető elemző.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a további áremelkedésekhez. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozza. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.
Folytatódhat az áremelés
Suppan Gergely szerint a következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25%-ot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre. Az év végéig 23% közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. Ráadáusl a faárak elszállása is érezteti hatását a bútorárakban. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.
Mindezek mellett a búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt a következő hónapokban folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódhat. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelenik meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülnek.