Pénzcentrum • 2022. november 7. 09:14
Sok tényező együttállásának eredménye, hogy Magyarországon jóval magasabb az infláció az uniós átlagnál: egyfelől a forint árfolyama sem tett jót a helyzetnek, de a legnagyobb probléma a munkaerőpiaci helyzet a szakember szerint. Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője rámutatott, hogy ha egy országban magas a betöltetlen álláshelyek száma, ellenben kevés a munkanélküli, az a béreket, és végső soron az inflációt nyomja felfelé.
Magyarországon a két fő inflációt hajtó tényező az élelmiszer, illetve a lakossági energia ára. Míg korábban az energiaárak növekedése közvetetten, más termékeken keresztül hatolt a hazai inflációra, addig augusztustól már közvetlenül is – mondta az InfoRádióban Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.
Mint kiemelte, az élelmiszerek drágulása hazánkban sokkal nagyobb ütemű, mint Európában: ialatt itthon egy év alatt az áremelkedés 39 százalékos volt szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, addig Európai Unió átlagában ugyanez 15,8 százalék volt. A szakértő szerint ennek hátterében elsősorban a rendkívüli aszályhelyzet, illetve a forint árfolyamának jelentős gyengülése áll.
A helyzet teljes értelmezéséhez a munkaerőpiaci helyzetet is át kell látni - mutatott rá. Ha magas a betöltetlen álláshelyek száma és alacsony a munkanélküliség, akkor nehezebb új munkaerőt találni, ami végső soron a béreket hajtja feljebb. Ez végső soron azt eredményezi, hogy több elkölthető pénze van az embereknek, pörög a gazdaság, ami a maginflációt is feljebb löki. Erdélyi Dóra arról beszélt, hogy mialatt 2008 és 2021 között több mint kétszeresére nőttek a bérek itthon, addig az eurózónában két százalék volt a béremelkedés. Emellett az olyan egyszeri kifizetések is megtolták az inflációt, mint az SZJA-visszatérítés, vagy a 13. havi nyugdíj.