Pénzcentrum • 2022. szeptember 21. 18:06
2022-ben 4,4 százalékos, 2023-ban 1,1 százalékos növekedés várható Magyarországon az Egyensúly Intézet szerint. Előrejelzéseik alapján az infláció jövőre is magas marad, de az előrejelzéshez kapcsolt kockázatok így is a még magasabb infláció és a lassabb növekedés irányába mutat.
Az idei év második felében jelentősen lassul a gazdaság növekedése, elsősorban a növekvő energiaárak nyomán jelentkező infláció következtében - írja értékelésében az Egyensúly Intézet. Az idei növekedésben fontos tényező a lakosság előrehozott fogyasztása és beruházása (például az energiatakarékos készülékek területén), amit a megnövekedett energiaárak magyaráznak. A második félévben ugyanakkor már ezen a téren is erősödni fog az óvatosság.
Ennek következtében ugyan nem várható érdemi recesszió Magyarországon, ám nem zárható ki, hogy 2022 végén és 2023 év elején érdemi lassulás, sőt akár technikai recesszió (két egymás követő negyedévben mért zsugorodás) is kialakulhat.
A háztartások és a vállalatok összességében erősebb háttérrel néznek szembe a következő hónapok fejleményeivel, mint 2009-ben. A háztartási nettó megtakarítások jóval magasabb szinten tartózkodnak, mint 2009-ben, emellett eltűnt a devizaadósságból fakadó kockázat is. A vállalatok is jellemzően jobb állapotban vannak, mint 2009-ben, míg az állam mozgástere is több szempontból erősebb (első sorban az önfinanszírozásnak köszönhetően).
Hosszabb távon arra lehet számítani, hogy a következő években továbbra is jelentős részben a háztartások fogyasztása fogja meghatározni a GDP növekedési ütemét. Ugyanakkor a gazdasági kihívások következtében a COVID előtti néhány évben látott 4–5 százalékos GDP-növekedés helyett évi 2–3 százalék körüli növekedési pályán haladhat tovább a gazdaság.
Az infláció 2022-ben várhatóan 14,4, 2023-ban pedig ennél alig kisebb, 13,3 százalék lesz. A növekedéshez mindkét évben az élelmiszerek inflációja járul hozzá a legnagyobb mértékben, illetve a módosított rezsipolitika következtében az energiaszámlák is felfelé módosítják a fogyasztóiár-indexet. Az élelmiszerek árának idei átlagos növekedése megközelítheti a 30 százalékot.
A magyar foglalkoztatás 2022-es bővülése kiemelkedő lesz, ám hosszabb távon a munkaerő-tartalék alacsony szintje és minősége, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, valamint a vendégmunkások alacsony száma a bővülés korlátja lesz. A vendégmunkások száma elmarad a járvány előtti csúcsoktól, illetve kihívást okoz a vállalatoknak, hogy egyre messzebbről kell a munkaerőt behozni. A koronavírus-járvány előtt Csehországban is jellemző teljes foglalkoztatás itthon is elérhető lehet, de a kedvezőtlenebb tartalék összetétel és a lassuló növekedés következtében csak jóval lassabban, 2025-re érhetjük el a teljes foglalkoztatást - vélik a kutatók.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az euró árfolyama 2022-ben átlagosan 384, míg 2023-ban átlagosan 391 forintos szinten alakul. Abban az esetben, ha a gázárak tovább emelkednek, illetve ha lazul a költségvetési fegyelem, a forint tovább gyengülhet. Ha nem születik megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós forrásokról, a forintot intenzív eladási hullám érheti, ami határozott beavatkozásra fogja késztetni a jegybankot, ez pedig recessziót idézhet elő a gazdaságban. Hosszabb távon a jegybank a gazdasági növekedést kamatcsökkentéssel támogathaja, ami a forint további gyengülését vonzhatja magával.
2022-ben átlagosan 16,8 százalékkal, 2023-ban átlagosan 10,9 százalékkal fognak emelkedni a bérek Magyarországon. A versenyszférán belüli béremelkedést elsősorban a munkaerőhiány, az infláció és az év eleji minimálbér-emelések hajtják. Amennyiben a lakossági inflációs várakozások tovább emelkednek, az ár-bér spirál megfékezése érdekében a kormányzat és a jegybank lépéskényszerbe fog kerülni.
Az Egyensúly intézet megjegyzi, hogy előrejelzésüket számos nehezen kiszámítható kockázat övezi. A kockázatok szinte mindegyike a gyengébb növekedés és magasabb infláció irányába mutat. A legfontosabb módosító tényező a gázárak, illetve tágabban az energiapiaci helyzet alakulása, de csaknem ekkora súllyal változtathatja az ország gazdasági kilátásait az uniós források körüli megegyezés elmaradása vagy jelentős elhúzódása. További fontos tényező egy esetleges európai recesszió, amely az exporton keresztül rontaná a növekedési kilátásokat.
Összességében a magyar gazdaság egyensúlyi növekedését egyre jobban a külső tényezők határozzák meg, amihez a magyar gazdaság szereplői csak gondos tervezés, rugalmas reakcióképesség és az ezek által lehetővé tett hatékony kockázatkezelés segítségével alkalmazkodhatnak megfelelően - összegzik észrevételeiket.