Pénzcentrum • 2022. szeptember 18. 09:00
Az államcsőd az állam részleges vagy teljes fizetésképtelenségét jelenti. Államcsőd általában hosszabb gazdasági folyamat eredményeként következik be, mely során az állami valuta elértéktelenedik, az adósság, hiány pedig megnő. A fizetésképtelenséget okozhatja tehát, hogy az államnak nem áll rendelkezésére elég pénz gazdasági okok eredményeképpen vagy egy hirtelen bekövetkező válsághelyzet (pl. háború) miatt. Államcsőd akkor is bekövetkezhet, ha egy ország politikai okokból tagadja meg a kifizetést, vagy esetleg technikai okokból képtelen kifizetést teljesíteni. Mennyi az esély 2022-ben Magyarországon államcsődre? Mi történik államcsőd esetén a megtakarításokkal? Mutatjuk.
Az államcsőd egyes eseteire a közelmúltban is több példát láthattunk a világban. Európában az utóbbi két évtizedben több országban is bekövetkezett különféle okoból államcsőd. Izlandon 2008-ban egy állami bankfelvásárlási manőver vezetett fizetésképteleséghez, Görögországban pedig egy hosszabb fiskális válság okozott csődöt 2015-ben, amelyet nem tudtak megfelelően kezelni. Ukrajna szintén csődöt jelentett 2015-ben. Oroszországban pedig 2022-ben technikai államcsőd következett be, hiszen bár pénzük volt és fizetni is szándékoztak, a háborús szankciók miatt technikailag voltak erre képtelenek. Az elszabadult infláció, a forint gyengülése és az energiaválság hatása miatt ismét felmerült a kérdés, lehet-e Magyarországon államcsődre számítani.
2022 júliusában a Bloomberg 50 országot rangsorolt aszerint, mekkora az államcsőd kockázata. A lista szerint szerint El Salvador, Ghana, Egyiptom, Tunézia, Pakisztán, Ukrajna, Kenya és Argentína van a legközelebb az államcsődhöz. A listára Magyarország is felkerült a 28. helyen - ebben tehát megelőzzük Romániát, amely a 30. ország, amely leginkább közel áll a fizetésképtelenséghez. A rangsort az országok GDP-arányos államadósságának és az aktuális költségvetési hiánynak, valamint a már meglévő államadósság finanszírozásának költségei tükrében állították össze.
Államcsőd Magyarország 2022: van esélye?
A Központi Statisztikai Hivatal friss közlése szerint a fogyasztói árak átlagosan 15,6%-kal meghaladták az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára 30,9%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a margarin (66,9%), a kenyér (64,3%), a sajt (61,0%), a száraztészta (57,9%), a tejtermékek (54,7%), a vaj és vajkrém (54,5%), a péksütemények (45,4%), a tojás (42,0%), a rizs (40,9%), a baromfihús (40,4%) drágult.
A forint gyengülése és az euróárfolyam-ingadozás következtében 2022 júliusában elérte a 400-as szintet az EUR/HUF árfolyam. A jegybanki alapkamat folyamatos emelése egyelőre nem tudta megállítani az árfolyamingadozást, illetve stabilizálni az inflációs kilátásokat. Az MNB ígérete szerint folytatja a kamatemelést.
2022. július végéig az államháztartás központi alrendszere 2636,5 milliárd forintos hiánnyal zárt - derült ki a Pénzügyminisztérium utolsó jelentéséből. Ezen belül a központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintos hiányt értek el. Júliusban a központi alrendszer 255,7 milliárd forint többletet ért el.
Államcsőd akkor következhet be, hogyha az állam kiadásai jóval magasabbak a bevételeinél, a hiányt hitelekből (állampapírokon keresztül) finanszírozza, viszont azokat visszafizetni már nem képes.
Ez a helyzet lehet rossz fiskális poltika eredménye. Jelenleg azt láthatjuk, hogy a költségvetési politika 2022 júliusa óta fordulatot vett a Portfolio elemzése szerint. Míg az év első felében a lakosság részére történtek kifizetések (szja-visszatérítés, teljes 13. havi nyugdíj, szjamentesség, stb.), jelenleg más célok finanszírozása került előtérbe (pl. rendkívüli gázbeszerzés), és a lakosságra nézve hátrányos intézkedések is születtek (rezsiemelés, kata-szigorítás, stb.). Ezek az intézkedések nem sokat enyhítenek a válsághelyzeten, az energiaválság pedig akkor fogja csak éreztetni hatását az államháztartásban, amikor év vége közeledtével ki kell egyenlítenie a rezsicsökkentés mérlegét. Az elemzők a gazdasági növekedés lassulását vetítik előre.
Az S&P már figyelmeztette is Magyarországot a fiskális politika következetességének gyengülésére, mely kedvezőtlen a magyar adósbesorolás szempontjából is. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy Az S&P Global Ratings a nemzetközi hitelminősítők közül egyedüliként tartja számon negatív kilátással a magyar államadósság-besorolást, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings egyaránt stabil kilátást tart érvényben a magyar szuverén osztályzatokra.
Az infláció, a gyenge forint, az államháztartási hiány magas szintje azonban önmagában nem feltétlen vezet államcsődhöz. Az azért érzékelhető, hogy már nem nyomja a gázt az állam a lejtőn, és vannak még lehetőségek további fékezésre is (főként megszorítások), hogy elkerüljük a szerencsétlenséget.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Előrejelezheti még az államcsőd közeledtét, ha az állampapírok iránt jelentősen csökken a kereslet. Az utolsó friss adatok szerint látványosan és gyorsan áramlik ki a MÁP+-ban lévő megtakarítás a Portfolio elemzése szerint, amivel párhuzamosan erősödik a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) állománya. Azonban a PMÁP nem tudja felszívni a MÁP+-ból kiáramló összes megtakarítást, így a június végén még 10 ezermilliárd forint felett lévő lakossági állampapír állomány augusztus végére 9500 milliárd alá esett vissza.
Ebben a folyamatban azonban fordulatot hozhat az új, Bónusz Magyar Állampapír bevezetése, melyről egyelőre csak annyit tudunk, hogy az induló kamata 11% körül alakul és a kamatbázist a régi bónusz papírokhoz hasonlóan megint csak a 12 hónapos DKJ-aukciók átlaga adja. Ezenkívül a statisztikákból az is látszik, hogy a lakosság nem általánosságban az állampapíroktól fordult el, hanem csak a MÁP+-tól, illetve a lakossági papíroktól. A Diszkont Kincstárjegy népszerűségének növekedése is ezt támasztja alá.
Mi történik államcsőd esetén?
Amikor egy állam fizetésképtelenné válik, annak közvetlen negatív gazdaságai hatásai vannak mind a lakosságra, mind a befektetőkre. Jellemző az állami valuta elértéktelenedése, az infláció növekedése és a munkanélküliség emelkedése. A recesszióból jellemzően megszorító intézkedések sorozatával lehet csak kilábalni, tehát az életszínvonal is csökken. Azonban ahány állam, annyiféle államcsőd következhet be, nincs egy általános forgatókönyv.
A megtakarítások általában megtartják nominális értéküket, vagyis 1 millió forint ugyanúgy 1 millió forintot fog érni, azonban reálértéken sokat veszíthetnek az infláció következtében. Előfordulhat, hogy a megtakarításokhoz egy ideig nem lehet hozzáférni, ahogy az is, hogy az állam nem tud fizetni a közszolgáltatásokért - mivel azonban az ilyen esetek pánikot generálnának, egy csőd esetén is egy felelős állam először más eszközökhöz nyúl.
Ilyen eszköz lehet például az adósságok átstrukturálása a hitelezők felé: ahogy a bankkal is lehet egyezkedni, ha az ember nem tudja fizetni a hitelét, az állam is ugyanúgy megteheti ezt. Igaz, ez szinte mindig kedvezőtlenebb feltételeket eredményez.
A recesszió és az életszínvonal esés és a csőd kezelésére meghozott megszorító intézkedések következménye lehet az is, hogy a lakosság elégedetlensége nő, tüntetések, sztrájkok következhetnek, az állam politikailag instabillá válhat. Viszont ahogy az elmúlt évek példáiból kiderült: az államcsőd nem a világvége. Izland, Görögország és Ukraja is az elmúlt két évtizedben vált fizetésképtelenné, és átvészelték a válságot.
Milyen megtakarítás véd az államcsődtől?
Mivel az államcsőd sokféleképpen lecsapódhat a gazdaságban, ezért nehéz megmondani, mi az a befektetés, ami biztos védelmet jelent. Ebben az esetben is érvényes az általános szabály: ne egyféle befektetésben tartsuk a pénzünket, álljunk több lábon, úgy lehetünk válságállóbbak. Attól is függ, hogy csak a megtakarítás értékét szeretné valaki megőrizni, vagy hajlandó kockázatot vállalni egy későbbi magas hozam érdekében, hogy mibe érdemes fektetnie. Hiperinfláció esetén szintén más-más befektetések előnyösek, nincs biztos recept.