Pénzcentrum • 2022. szeptember 17. 16:02
Tavaly hazánk itthon közel 2 millió ember volt kitéve a szegénységnek, amivel a 13. helyet foglaltuk el a 27 EU tagország közül. Ugyan idén sokaknak emelkedett a jöveelme, múlt hónapban viszont már 15,6% volt az infláció, ami még a nagyobb fizetésemelések értékét is könnyen elviszi. Ráadásul a rezsicsökkentés korlátozása komoly terhet ró a háztartásokra, amit a legalacsonyabb jövedelműeknek lesz a legnehezebb kifizetni. Most megnéztük, hogy bírja a magyar lakosság ezeket a terheket, és hogy európai szinten nálunk hányan vannak kitéve a szegénységnek.
Nem csak a bérek lőttek ki
Már tavaly jól lehetett látni, hogy az infláció fokozatos emelkedésnek indult. A drágulás felgyorsulása egyrészt a Covid-utáni gazdasági visszapattanásnak volt köszönhető, de az év eleji béremelésekés tetemes kifizetések, majd az energiakrízis és az Ukrajnában zajló háború csak tovább rontottak ezen. Idán augusztusban átlagosan 15,6%-kal került többe minden 2021. azonos időszakához képest, az élelmiszerek esetében pedig 30% volt az általános drágulás mértéke.
A 25 éve nem tapasztalt infláció mellett pedig lényegében felfalja az év eleji béremeléseket: a 15,6%-os drágulásnál legalább ekkora fizetésnövekedésre lenne szükség, hogy a fizetések reálértéke megmaradjon, ráadásul egyelőre nem látni, hogy lassulna a drágulás mértéke. Akinek idén nem, vagy csak pár százalékkal emelkedett a fizetése, az emiatt komolyan veszíthet a bére értékéből, de aki 10% körüli vagy afeletti korrekciók kapott, az is elveszik a rekordmagas infláció mellett.
Ez a fajta reálbér-csökkenés az alacsonyabb bérű munkavállalóknál komoly megélhetési problémákat eredményezhet, nem is beszélve a nyugdíjasokról, akik ugyan már két emelést is kaptak idén, ezek együttesen nem közelítik meg az éves szinten várható kétjegyű infláció mértékét. Ilyen gazdasági környezetben pedig biztosan lesznek olyanok, akiknek emiatt annyira csökken a keresetük, illetve a bevételeik értéke, hogy a szegénységi küszöb alá csúsznak.
Erősen a középmezőnyben vagyunk
Az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan a 21,7% volt azoknak az aránya a népességből, akik a legkitettebbek volt a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek. – ez számszerűsítve 94,4 millió embert jelent. Náluk teljesült a három szegénységi és kirekesztési rizikófaktorok közül legalább egy: a szegénység kockázata, a komoly anyagi és szociális hiány, illetve a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élés. Ez egyébként egy év alatt 2020-hoz képest enyhén nőtt az EU-n belül.
Magyarország a szegénységi listán
Hazánk az EU 27 tagállama közül a 13. helyet foglalta el 2021-ben el a listán, nálunk a lakosság 19,4%-át veszélyezteti a szegénység: ez 1,8 millió embert jelent. Ugyan ez az EU átlag 21,7%-nál némileg jobb arány, azonban akárhogy is nézzük, a lakosság közel egyötöde nagyon közel volt tavaly ahhoz, hogy rendkívül nehéz körülmények között éljen. Ugyan idénről még nincsenek friss adatok ezzel kapcsolatban, a statisztikák alapján 2020-ban is ugyanekkora volt az a szám, így, ha javulás nem is volt ezen téren, de nem is romlott a helyzet.
A listán tavaly a legjobb helyet Csehország foglalta el, itt csupán a lakosság 10,7% állt fenn a szegénység veszélye. Csehországot Szlovénia követte 13,2%-kal, a harmadik helyen pedig Finnország állt 14,2%-kal. Ugyan azt gondolhatnánk elsőre, hogy a hagyományos erős szociális rendszerrel rendelkező skandináv államok a lista élén lesznek, azonban meglepő módon a 27 uniós országból Svédország (17,2%) csak a 7. helyen állt, míg Dánia (17,3%) a 8. volt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A lista sereghajtója nem túl nagy meglepetéssel Románia, itt tavaly a népesség 34,4%-a volt a szegénység szélén. Romániánál eggyel jobban teljesített Bulgária, de itt is bőven 30% felet volt ez az arány. Szintén sokan a szegénységnek kitéve Görögországban (28,3%), Spanyolországban (27,7%) és Olaszországban (25,2%), de a balti államokban is.
Régiós összehasonlításban nagyon vegyesek az eredmények: míg Romániában volt tavaly a legmagasabb a szegénységnek kitett emberek aránya, addig a szomszédos Szlovéniában az egyik legalacsonyabb volt ez a szám, Csehországban pedig a legalacsonyabb. Szlovákia a 4. helyet foglalta el 15,6%-kal, Ausztria pedig 17,3%-a 10. volt
Ezt összevetve hazánk nem teljesített túl jól, ugyanis a térségben Románia után nálunk vannak a legtöbben az elszegényedés szélén.
Borús jövőkép
Ugyan Magyarország eredményei ezen a téren nem romlottak 2020-ról 2021-re, de nem is javultak. Idén pedig nem csak a drágulás jelenthet óriási problémát itthon rengeteg embernek, hanem a rezsicsökkentés vége is. Habár a fűtési szezon még nem kezdődött el, a megnövekedett energia költségek komoly pluszterheket fognak jelenteni a magyar háztartásoknak, ráadásul pont azoknak lesz a legnehezebb ezt kifizetni, akiket már eddig is fenyegetett a szegénység. Emiatt nincsenek túl jó kilátásaink arra, hogy idén kevesebben álljanak a szegénység küszöbén, még úgy is, hogy év elején jelentős bér- és nyugdíjemelések voltak.