Pénzcentrum • 2022. szeptember 8. 15:01
Az infláció tovább gyorsult augusztusban: a fogyasztói árak 1,8 százalékkal nőttek havi szinten, míg az éves infláció 15,6 százalékra emelkedett a júliusban közzétett 13,7 százalékról. Bár a növekedés megfelel a várakozásoknak, de a magáninfláció az elemzőket is sokkolta: augusztusban 19 százalékon állt. A szakértők szerint pedig még messze van a folyamatos drágulás vége: legkorábban is jövő év elején kaphatunk egy lélegzetvételnyi szünetet.
Az infláció augusztusban tovább gyorsult. A fogyasztói árak 1,8%-kal nőttek havi szinten, így az éves infláció 15,6%-ra emelkedett a júliusban közzétett 13,7%-ról. A tényadat megfelelt a várakozásunknak, és minimálisan alacsonyabbnak bizonyult a piaci konszenzusánál. Az éves maginfláció rendkívül magas szintre nőtt: augusztusban 19%-on állt. Az Eurostat módszertana szerint számolt harmonizált fogyasztói árindex pedig 18,6%-os volt, ami azt mutatja, hogy a háztartási rezsiárak támogatásának augusztusi részleges kivezetése 3 százalékponttal növeli majd a teljes inflációs rátát.
Augusztusban is az élelmiszerárak jelentették az infláció hajtóerejét, ebben a főcsoportban 3,3%-os havi és 30,9%-os éves növekedést számolt el a KSH. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások esetében is meglehetősen magasnak bizonyult a havi infláció, 1,2%-os, illetve 1,3%-os volt a drágulás. Csak a ruházati termékek árai csökkentek havi szinten, 0,6%-kal a nyári szezonalitás miatt. Az üzemanyagárak 0,3%-kal emelkedtek havi szinten, miután a hatósági ár kedvezményezetti köréből kikerültek a céges tulajdonú személygépjárművek. Októberben valószínűleg megszűnik a teljes üzemanyagár-stop, ami újabb egyszeri nagyobb ugrást okozhat majd az inflációban.
Az inflációs kilátások továbbra is meglehetősen borúsak. A különböző árplafonok fokozatos megszüntetése a következő hónapokban esedékes. Emellett a cégeket terhelő többletadók, az aszálykárok és a forint gyengesége és erős volatilitása további inflációnövekedést eredményezhet. A teljes inflációs index már szeptemberben elérheti majd a 20%-ot, és valószínűleg 2023 második negyedévéig e szint felett marad. Várakozásunk szerint először 2023 szeptemberében fogunk ismét egyszámjegyű inflációt látni a bázishatás alakulása miatt. Hozzá kell azonban tenni, hogy az inflációs előrejelzéseket övező bizonytalanságok rendkívül nagyok a most élt időszakban
– mondta el Nyertes Orsolya, vezető makrogazdasági elemző. De Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint is meglehetősen borús a helyzet. A szakember elmondta, hogy a következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási eergiaárak befagyasztásának részletes kivezetése miatt jelentős mértékben tovább fog emelkedni az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérheti a 22 százalékot is, míg az energiaárak átlagos fogyasztás alatti befagyasztása nélkül a 25 százalékot. Az elemző szerint könnyedén 19 százalék közelébe emelkedhet az infláció az ősszel, de jövő év elejétől már mérséklődésre lehet számítani.
Ezen a véleményen van Németh Dávid vezető makrogazdasági elemző is, aki elmondta, hogy a változékony energia-, élelmiszer-, valamint hatósági árak nélkül számolt maginfláció 19 százalékos volt augusztusban, ez pedig azt mutatja, hogy továbbra is erős infláció nyomás.
Hasonlóan magas maginflációra egyébként több mint 25 évvel ezelőtt volt példa, 1996-ban ugyanis 20 százalék felett volt ez a mutató.
A következő időszakban tovább gyorsulhat az infláció. Az uniós statisztikában használt, úgynevezett harmonizált inflációs mutató 18,6 százalékos volt augusztusban, ez pedig azt mutatja, hogy a rezsidíjak emelkedése 3 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz, de a magyar módszertan szerint ez az emelkedés csak a szeptemberi adatokban fog megjelenni.
Erre jönnek még további áremelések, például drágább lesz az internet- és telefonszolgáltatás, de az iskolai étkeztetésért, valamint a budapesti parkolásért is többet kell fizetni. Ráadásul az augusztus adatok szerint a fűtésre használt tűzifa és a szén árának emelkedése a hivatalos adatok szerint visszafogott volt, ezeknek a drágulása szintén felfelé húzza majd az inflációt. Összességében elképzelhető, hogy szeptemberben eléri a 20 százalékos szintet az árindex. Az azt követő hónapokban pedig kérdés, hogy mi lesz az üzemanyagoknál és bizonyos élelmiszereknél érvényben lévő ársapkákkal. Ezek esetleges kivezetése ugyanis szintén több százalékponttal növelné az inflációt
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- fűzte hozzá Németh Dávid. Hosszabb távon pedig várhatóan csak 2023 őszén kerülhet a 10 százalékos szint alá az éves infláció. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy nem lesz érdemi csökkenés az idei éves átlagos 14 százalékos szinthez képest.
Suppan Gergely szerint a vártnál jóval magasabb inflációnak az oka a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt meredeken, 13,4%-ra emeljük az idei, valamint 11,9%-ra a jövő évi átlagos inflációs várakozásunkat.
Az inflációt további 4-5 százalékponttal emelheti, ha teljesen eltörlik az egyes élelmiszereket, valamint üzemanyagokat érintő árkorlátozásokat, ami idén 14,3%-os, jövőre pedig 14%-os átlagos inflációt eredményezhetne. Az árkorlátozások eltörlése ugyanakkor az infláció gyorsabb csökkenéséhez is vezethetne (igaz, jóval magasabb szintről), amennyiben az érintett termékek ára csökken.
Az elemző elmondta, hogy az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése.
A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése ellensúlyozza. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.
Mondd el, hogy élsz!
Régóta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022. augusztusában: 2021 azonos időszakához képest ugyanis az árak átlagosan több mint 15,6 százalékkal voltak magasabbak. Nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné a saját bőrén a rohanó infláció okozta hatásokat. Mostani kérdőívünkben a magyar háztartások anyagi helyzetéről szeretnénk képet kapni, mennyire viselte meg őket a gyorsuló infláció, az energiaárak emelkedése, és hogy hatnak ezek a megtakarításaikra. Köszönjük, ha segítesz a kitöltéssel.