Seregély Orsolya • 2022. szeptember 7. 13:02
Hiába a sok tipp és trükk azzal kapcsolatban, hogy ekkora infláció alatt hogyan spóroljunk, sokan még mindig az üres pénztárcánkhoz kapkodunk. Korábban Tóth Dávid, a Szabadságra mentem egy év múlva találkozunk könyv szerzője, pénzügyi tanácsadója beszélt nekünk arról, hogy milyen a magyarok viszonya a pénzhez. A sikeres Brancs kampány után most arról kérdeztük a pénzügyi szakértőt, hogy hogyan tudunk ebben az időszakban spórolni. Interjú.
Pénzcentrum: Tavaly a magyarok ötöde nem tudta volna kifizetni, ha hirtelen kiadása támad. Hogy állhat most ez az arány?
Tóth Dávid: A statisztikák alapján ez az arány nagyjából öt éve változatlan, a családok egyharmada továbbra is nagy veszélyben van, nem tudnának kifizetni egy váratlan kiadást. A családok többsége azzal a lendülettel el is költötte azt a pénzt, amit visszakapott, mint SZJA visszatérítés, ráadásul a legszegényebbeknek meg nincs is akkora jövedelmük, hogy olyan mértékben visszakaphattak volna az adót. A 800 ezer forintos adó-visszatérítést azok tudták igénybe venni, akik minimum 430 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkeznek. A legnagyobb veszélyben egy minimálbéres vagy egy közmunkás van, ők erről az összegről csak álmodhattak.
Az átlag magyar háztartás hogyan tud reagálni egy ekkora változásra, mint a rezsiemelés?
A rezsiemelés az átlagon felül fogyasztókat érinti elsősorban. A lakótelepeken élők nagy része szerintem bele fog férni az átlagfogyasztásba, inkább a hatalmas villákban lakó gazdagabb réteg az, akinek megemelkedhet a rezsije, de ők meg ezen nem izgulnak, hiszen van rá pénzük, amiből ki tudják majd ezt fizetni, esetleg eleve jó energiahatékonysággal rendelkezik az épület. Itt azok vannak veszélyben, akik nagyobb alapterületű, régebbi családi házakban élnek. A könyvemben írok is arról, hogy a valódi rezsicsökkentés az, amikor energetikai szempontból modernizáljuk a házunkat vagy lakásunkat.
Ameddig alacsonyak a rezsiszámlák, addig sokan nem gondolkoznak azon, hogy leszigeteljék az épületet vagy ablakot cseréljenek, esetleg lecseréljék a régi, nagy fogyasztású hűtőjüket, mosógépüket egy gazdaságosabbra.
Ez most meg fog szűnni, mert minél magasabbak az energiaárak, annál többen fognak lépni az energiatakarékosság irányába. Eddig is minden évben dönteni kellett arról, hogy ami megmaradt pénzünk, abból külföldön nyaraljunk, vagy inkább a házra fordítsuk. Amíg volt egy fix rezsiár, sokan inkább a nyaralást választották, most ez a prioritás meg fog változni, lehet, hogy többen fognak inkább az ablakcserére szavazni.
A meglévő tartalékokat meg fogja tépázni a rezsiemelés?
Úgy gondolom, hogy csökkenteni fogja, ha másért nem, azért, mert elkezdik megvalósítani azokat az energetikai korszerűsítéseket, amik az elmúlt években elmaradtak. Ezt sokan a tartalékokból fogják fedezni.
Hogyan lehet átvészelni ezt az inflációs időszakot? Hogyan érdemes átalakítani a személyes költségvetésünket?
Időnként érdemes beiktatni az életünkbe olyan 2-3 hónapos időszakokat, amikor vezetjük a kiadásainkat. Pusztán ettől, hogy ezeket vezetjük, elkezdődik egy változás a költési szokásainkban. Amikor felkérnek háziasszonyokat arra, hogy vezessék a kiadásaikat, statisztikai felmérésekhez, 3-6 hónap után szoktak új embereket felkérni. Ennek az az oka, hogy ennyi idő után már sokkal tudatosabb fogyasztókkal állnak szemben a statisztikusok, emiatt ők már nem az átlagot képviselik. Nagyon jó dolog, ha valaki néhány hónapon keresztül elkezdni leírni a kiadásait, és odafigyel arra, hogy mire költ.
Ebben a válságos időszakban javulhat a magyarok pénzügyi tudatossága?
A legtöbb ember csak akkor képes változtatni a szokásain, amikor egy negatív változás rákényszeríti erre.
Itt a negatív szón van a hangsúly. Szerintem sokan lesznek, akiket jobban fog foglalkoztatni, hogy hogyan tud spórolni pl. a rezsin az energetikai korszerűsítéssel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Milyen hatással van a magyarok életére az euró/forint árfolyam?
Van, aki azt mondja, hogy nem érinti a benzinárváltozás, mert ő mindig 3000 forintért tankol. Az elmúlt tíz évben a dollár árfolyama megduplázódott. Tisztában kell lenni azzal, hogy forintban fizetünk azért, amit a kereskedő behoz dollárért vagy euróért. A legtöbb műszaki cikket is importáljuk, és a cégekre nem érvényesek a hatóságilag szabályozott üzemanyagárak sem, ők drágábban tudnak tankolni, emiatt a szállítási költség is magasabb. Mindez meg fog jelenni a fogyasztói árakban is, és mivel emelkedni fog a termékek ára, ez is az inflációt fogja gerjeszteni.
Mit tanácsolsz azoknak, akiknek adósságuk van? Mit tegyen, aki most szeretne lakáshitelt felvenni?
Akinek adóssága van, azt szoktam tanácsolni, hogy amennyiben van rá lehetősége, próbálja meg minél hamarabb kifizetni azt. Ha nincs megtakarítása, amiből ezt tudná fedezni, és bajba kerül, mert nem tudja fizetni a törlesztőrészletet sem, akkor érdemes felvenni egy adósságrendező hitelt. Ez általában jelzálogalapú, alacsonyabb kamatú, ezzel esetleg el tudja érni, hogy a törlesztőrészlete csökkenjen. Bár most olyan kamatkörnyezet felé megyünk, hogy egyre drágábbak lesznek az új hitelek. Azt tanácsolom, hogy aki fogyasztási, vagy személyi hitelt akar felvenni, próbáljon meg inkább előtakarékoskodni, elhalasztani a vásárlást, amíg összegyűlik a pénze a kinézett eszközre. A fogyasztási hitel a legtöbb esetben nem egy létszükséglet, lehet rá előtakarékoskodni. Ha valaki nem tud előre takarékoskodni, akkor gondolja végig, hogy a lakáshitelt tudja-e majd fizetni. A lakáshitel más helyzet, hiszen a legtöbben nem tudunk saját erőből ingatlant venni, így a nagyobb összeg miatt szükség lehet hitelre. Szintén nagyon fontos a mértékletességet szem előtt tartani.10 évnél hosszabb futamidőt nem érdemes választani, mert ott már nagyon sok lesz a kamat, akkor is, ha alacsonyabb kamatozású hitelt sikerül felvenni. Érdemes ezen kívül egy kisebb lakást megvenni.
Annak idején nagyon sokan estek abba a hibába, még a devizahitelek idején, hogy tudták, mekkora törlesztőrészletet tudnak fizetni, és mikor választani kellett, hogy forint- vagy devizahitel legyen a formátum, felvették a devizahitelt, de nem kevesebbet, mert annak alacsonyabb volt a törlesztőrészlete, hanem úgy döntöttek, hogy így inkább egy nagyobb lakást vesznek.
Később amikor az árfolyamok miatt dőltek a devizahitelek, akkor kerültek bajba. Sokan, ha megmaradtak volna az eredeti tervnél, és a kisebb lakást veszik meg, annak a törlesztése alacsonyabb lett volna, és lehet, hogy nem kerülnek akkora bajba. Azt tanácsolom, hogy ha mindenképpen hitelt akar felvenni valaki, inkább kisebb házat vagy lakást válasszon. Aztán ha bővül a család, 10-15 év múlva lehet költözni nagyobba.
Mi legyen a megtakarításokkal? Mennyi vésztartalékot érdemes likviden tartani?
A szakma azt szokta mondani, hogy legyen legalább hat hónap megélhetésre elegendő összeg félretéve. Én ezt azzal szoktam kiegészíteni, hogy mindenki gondolja át, mekkora összeg elérhető reálisan számára, amit félre tud tenni, illetve mekkora az az összeg, ami mellett ő nyugodtan tud aludni. Ha valakinek nagyon biztos a munkája, ha esetleg megszűnik az állása, akkor is könnyen tud újat találni, mert nagyon keresett szakmája van, nála ez lehet kicsit alacsonyabb. Akik viszont nehezen találnának munkát, ha elveszítenék az állásukat, nekik nagyobb összegre van szükségük, hiszen lehet, hogy meg kell tanulniuk egy új szakmát, és csak utána tudnak újra elhelyezkedni.
Hova érdemes a félretett pénzt elmenekíteni az infláció elől?
A vésztartalékot állampapírban érdemes tartani. Az újonnan megjelenő állampapírok kamata követi az inflációt. A diszkontkincstárjegy is már 8-10 százalékos induló kamattal érhető el, illetve vannak államkötvények is, amik 10-12 százalékos kamattal indulnak, bár ott lehet árfolyamkockázat, hiszen az intézményi papír. A prémium magyar állampapír inflációkövető, és mivel az lakossági papír, ott nincs árfolyamkockázat. A vésztartalékot érdemes ebben tartani, mert így bármikor hozzá lehet férni. Az ezen felüli összegnél lehet elgondolkozni azon, hogy kockázatosabb eszközökbe is befektetik, akár részvényekbe. Ez már egyéni preferencia kérdése, az egyének kockázatvállalási hajlandóságától függ, hiszen nem mindenki szereti, ha a megtakarításának az értéke lefelé megy.