Pénzcentrum • 2022. augusztus 26. 15:41
A héten a súlyos európai aszály, az emiatt visszafogott francia és egyéb atomerőművi termelés, a norvég és amerikai gázexport tervektől való elmaradása, valamint az Északi áramlat 1 körüli komoly huzavona nagy lendületet adott a gázáraknak.
Mindezek miatt pénteken délután a holland gáztőzsdén a következő hónapok kontraktusainak ára 320-330 euró/MWh óra körül ragadt, ami extrém magasságot jelent, noha a csaknem tele lévő orosz tárolók alapot adhatnának azon várakozásnak, hogy akkor majd elkezdi ősztől megnövelt ütemben Európába pumpálni Oroszország a gázszállításokat.
Ehhez képest inkább az ellenkezőjére tett utalást múlt héten a Gazprom, majd bejelentette az Északi Áramlat 1-en a háromnaposra ígért karbantartást, most pedig arról érkezett hír, hogy nagy mennyiségben fáklyázza el a feltehetően Németországba szánt gázt az említett vezetékpár orosz betáplálási pontján a cég.
A gázkínálati oldal szűkössége és az áramhálózat stabilizálási igénye tehát együtt hajtja felfelé a gázárakat, illetve velük együtt az áramárakat is, amire jó példa, hogy ma a jövő első negyedévi német zsinóráram ára 11%-kal kerek 1000 euróra szárnyalt, az egész éves terméké pedig 2%-kal 795 euróra, míg a francia második negyedévi zsinóráram ára 15,5%-kal 635 euróra ugrott, ami ennek a kontraktusnak az eddigi történelmi csúcsát jelenti.
A fentiek kapcsán lényeges, hogy ma Emmanuel Macron francia elnök Algériában járva azt hangsúlyozta, a velük között gázmegállapodás nem alapvető fontosságú, amivel azt igyekezett üzenni, hogy a téli francia energiaellátási helyzet egyébként is biztosított. Közben a lengyel és a szlovák miniszterelnök ma egy közös sajtótájékoztatón hivatalosan átadta az elkészült a lengyel-szlovák gázvezetéket és így a norvég cseppfolyósított gáz (LNG) Lengyelországon keresztül Szlovákiába is el tud jutni, onnan pedig további országokba, így ez európai szinten is jelentős lépés.
Az európai gáztárolók 78,3%-os összesített töltöttsége egyébként az orosznál alacsonyabb, de közben már majdnem eléri a kötelező gáztároló feltöltési rendeletben október 1-re minimálisan meghatározott 80%-os rátát. Ez tehát elvileg bizakodásra adna okot, de az elmúlt években folyamatos és magas kapacitású orosz szállítások mellett esett le az európai tárolók együttes töltöttségi szintje a tavasz végére 30-35%-ig, míg erre idén nem sok esély mutatkozik az oroszok hozzáállása miatt, éppen ezért bizonytalan, hogy a tél második felét egyes országok hogyan tudják majd kihúzni. Ezt üzente a német gáztárolói kilátásokat elemző cikkünk is, illetve erre mutatott rá a Fitch tegnap kiadott nyugat-európai gázpiaci jelentése is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Nem véletlen, hogy például Németországban minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy novemberre 95%-ra felt tuják tölteni a gáztárolókat és míg a múlt héten ezt nem tartotta lehetségesnek a hálózati szövetség elnöke, egy minapi interjúban már inkább azt sugallta Klaus Müller, hogy ez a cél is összejöhet. A német Spiegelnek pedig tegnap már azt mondta:
A gázfogyasztás csökkenése az iparban azt mutatja, hogy sikerül elhárítani a gázvészhelyzetet. Bármilyen fájdalmasak is a rendkívül magas árak és a gázmegtakarítás, a valódi gázhiány még nehezebb lenne.
Magyarul: a német ipar olyan durván fogja vissza a fogyasztását az elképesztően magas árak mellett (állnak le az üzemek/fogják vissza a termelést), hogy ezzel sikerülhet az ősz során magasabbra tornászni a tárolói tartalékokat és így nagyobb eséllyel ki lehet húzni kényszerű gázkorlátozások nélkül a telet. Ennek viszont súlyos ára van, ahogy Müller is utalt rá, mégpedig a recesszió kibontakozása, írta a Portfolio.