G7 • 2022. augusztus 24. 10:15
Kulturális és közintézmények kerültek nehéz helyzetbe egyik napról a másikra, mert kiestek a kedvezményes gáz- és áramárra jogosultak köréből. Több százmilliós plusz költség is adódhat a tágas belső terek fűtéséből - mint az előadóterek, aulák, dísztermek, művelődési házak, kultúrházak, könyvtári olvasótermek, tornatermek stb. - miközben a költségvetés eddig is szűkös volt. Iskolák már most a szülőktől kérnek segítséget,
Egy óbudai gimnázium egyszeri százezres hozzájárulást kérne a szülőktől a fűtésre; a 42 Waldorf iskola és az óvodák rezsije 300 millióról 2,3 milliárd forintra nőhet, a működtető állami támogatásban és külsős szponzorokban reménykedik - írja a G7. Az önkormányzatok is kikerültek a rezsitámogatásból, költségeik duplázódnak-négyszereződnek a jövőben és a lap által megkérdezett kulturális intézmények is általában a rezsiköltségek minimum négyszereződésével számolnak.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum rezsiköltsége 100 millió forintról 520 millió forintra nőtt, így segítségre szorul. A Magyar Állami Operaház „a közüzemi költségek növekedése”, a „valutaárfolyam-mozgásoknak való kiszolgáltatottsága”, valamint „a minisztérium 600 milliós elvonása” miatt lefújták az Eiffel Műhelyház nagytermébe szánt idei összes felnőtt előadást, négy közelgő premiert és fesztiválprogramokat is töröltek.
Bajban lehetnek a könyvtárak is: a több hatalmas raktárszinttel és olvasóteremmel központi költségvetési szervként működő Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) pénzügyi beszámolóiból az derül ki, hogy a közüzemi díjak tavaly 111 millió forintot – több mint 300 milliós jövőbeli kötelezettség mellett – tettek ki a durván öt (jövőre csak három) milliárdos teljes költségvetési kiadásból. A főváros által fenntartott, központi könyvtárból és több tucat fiókkönyvtárból álló Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár helyzetét nehezíti, hogy az épület- és ingatlanállományban nem egységesek a fűtési megoldások. A Fészek nyilvános költségvetési beszámolójából látszik, hogy 130 millió forintot fizettek ki közüzemi díjakra 2021-ben – 451 milliós jövőbeli kötelezettségvállalás mellett –, az összkiadásuk pedig mintegy 3,5 milliárd forint volt.
A fővárosi Katona József Színházban a helyzetre való tekintettel a próbákat „szinte a bemutatóig munkafényben”, tehát reflektoros megtervezett színpadi világítás nélkül kell megtartani. A rezsiköltségeik durván négyszereződésével számolnak, melyet maguknak kell kigazdálkodniuk. A színházak egyébként sincsenek rózsás helyzetben: a Trafó a Sberbank-csőd során elveszített több száz milliós tartaléka miatt várja a főváros többlettámogatását, az Átriumot pedig a taotámogatás eltörlése óta hagyta magára a kultúráért felelős minisztérium, hogy aztán a nézők megkíséreljék a megmentését.