Pénzcentrum • 2022. július 7. 10:16
Megtartotta a választások utáni első ülését az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), azonban a kormány, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői nem jutottak érdemi eredményre.
A találkozón a szakszervezetek emlékeztették a kormány képviselőit, hogy 12 éve nem nőtt a köztisztviselői illetményalap 38 650 forintos összege, az országban pedig több száz település van, ahol saját forrásból nem tudtak ezen emelni az önkormányzati alkalmazottak bérének megállapításakor.
A közszféra szakszervezetei szerint a több ágazatban beharangozott teljesítményarányos béremelést ígérő életpálya-rendszer megbukott. Ez leginkább a pedagógusokra igaz, de rosszul jártak a kormányhivatali dolgozók is. A Népszava kiemelte, hogy az érdekvédők szerint a közszolgálat több ágazatában lényegében megszűnt a munkatársak garantált előmenetele, sok helyen pedig elfogadott a megállapított alapbérnél kisebb összeg kifizetése is, miközben a parlamenti képviselők fizetése automatikusan emelkedik, ha nő az átlagbér.
Ezek alapján az OKÉT tagjai egyhangúlag támogatták a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elvárását, hogy a közszférában a kezdő bér legyen azonos a minimálbérrel és vezessék be a diplomás minimálbért. Erre választ nem kaptak, csak arra kaptak ígéretet, hogy a javaslatokat a kormány is látni fogja.
Az MKKSZ kezdeményezésére ezen felül azt kérik a dolgozók képviselői, hogy július 1-től az infláció miatt minden önkormányzati köztisztviselő, szociális, kulturális- és közgyűjteményi területen dolgozó, kormánytisztviselő, pedagógus, egészségügyi dolgozó, védőnő, rendvédelmi és honvédelmi alkalmazott tűzoltó kapjon 20 százalékos keresetnövelést, függetlenül az egyes ágazatok bérköveteléseitől.