Pénzcentrum • 2022. június 30. 11:35
Nincs még vége az inflációnak: a globális folyamatok továbbra is begyűrűznek, és még nem is tetőzött a helyzet. A bérek emelkedtek, több pénz volt a családoknál, de a béremelésbe már nagyon gyakran beleveszik azt is, hogy lépést tartson a száguldó árakkal. A jegybank jelentéséből kiderül, hogy a jelenlegi , kétszámjegyű áremelkedés még sokáig velünk marad.
Még mindig tart az a költségoldali inflációs nyomás, amely a brutális drágulást okozza nem csak az élelmiszerekben, de minden más szegmens áraiban is – ez volt a fő tanulsága a Magyar Nemzeti Bank által tartott mai sajtótájékoztatónak. A jegybank ügyvezető igazgatója kétszámjegyű inflációra számít, és még legalább másfél év, mire eléri a jegybanki célt, a 3 százalékot – ehhez azonban sok feltételnek teljesülnie kell.
Ez még nem a vég
Nem csak hazánkban, de globálisan is folytatódik az áremelkedés, és a vágtató infláció – hangzott el a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján, melyen a negyedéves inflációs jelentést ismertette Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója. Elmondta, hogy a jegybanknak is módosítania kellett az inflációs várakozást: jelen pillanatban biztosak benne, hogy megmarad a kétszámjegyű infláció, és körülbelül 12-13 százalékos szinten marad. A tetőzés ősszel várható, aztán a jövő év elejéig lassan ugyan, de elindul lefelé: a jegybank által kívánatosnak tartott 3%-os célhoz viszont még kell másfél év, a jelenlegi előrejelzés szerint azt csak 2024 januárjában éri majd el. Baksay Gergely kitért arra, mi okozza pontosan a globális inflációt.
Jelentős hatással van az inflációra két tényező: egyrészt a kormányzati intézkedések, például az élelmiszerekre és az üzemanyagra kivetett árstopok, másrészt a jegybank szigorú monetáris politikája, az árszabályozó intézkedések is megakadályozzák, hogy még nagyobb legyen az infláció mértéke. Az okokról talán annyit elég mondani, hogy szerte a világon drágul az élelmiszeripar feldolgozási szegmense, illetve a vágtató nyersanyagárak sem – ilyen az olaj is – tesznek jót.
Nem jó hír az sem, hogysem a termelői árak, sem a nyersanyagok árai nem érték még el a csúcsot, a tetőzést csak későbbre várják a globális szakértők és maga a jegybank is. Az elhúzódó háború miatt a fogyasztói árakba való begyűrűzés még mindig tart. A véget viszont pontosan lehet majd érezni: előbb a költségek árának a növekedése, végül a termelői árak növekedése fog megállni (bár ekkor sem csökken majd azonnal), ez pedig szintén begyűrűzik majd az árakba, tehát lesz egy pont, ahonnan már további drágulásra nem kell számítani.
Miért magas az infláció?
A globális folyamatok, legelső helyen említve az elhúzódó háborút, szerte a világon az élelmiszerek drágulását eredményezték. Mindenhol évtizedes csúcsok dőlnek meg az inflációban, a nyersanyagárak folyamatos emelkedése pedig összefügg a feldolgozóiparral és így az élelmiszerekkel – ezt pedig mi, fogyasztók érezzük a legjobban.
Fontos hangsúlyozni, hogy az infláció a régióban nálunk a legalacsonyabb, ennek pedig a már említett kormányzati és jegybanki intézkedések az okai. Kormázytai oldalon a rezsicsökkentést lehet itt említeni, és azt eredményezi, hogy a száguldó energiaárak hazánkba nem gyűrűznek be. Arra számítunk, hogy a tavaly bevezetett élelmiszerárstopot nem egyszerre, hirtelen vezetik majd ki a jelenleg érvényesnek tekinthető október eleji dátummal, hanem kilenc hónap alatt fokozatosan: jövő év közepére tűnhet el teljesen az árstop
– fogalmazott Baksay Gergely.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Csökkennek majd a beruházások
Jelentős fontosságú ugyan, de ennek ellenére is csökkenni fognak a beruházások számai a következő évben. Ennek oka egyrészt az, hogy az állami beruházások le fognak lassulni, vagy el sem kezdődnek a gazdasági kiigazítás miatt, a vállalatoknak pedig olyan terheket jelent majd a különadó már ebben az évben, hogy nem állnak neki azonnal a tervezett fejlesztéseknek és beruházásoknak.
A jegybank szerint az idei évben 3,7 és 4,8% közötti lesz a beruházások növekedése, jövőre azonban csökkenni fog: a prognózis szerint -0,9 és -1,8% közötti lesz a visszaesés. Ennek ellenére is magas lesz azonban a beruházási ráta, amely 25 százalék felett marad, ez pedig egybevág az elmúlt évek ezirányú növekedési tempójával.
Több pénz a családoknál
A családok az év első felében nagyon komoly mértékben költekeztek, elsősorban persze élelmiszerre és szolgáltatásokra. Kevésbé meglepő, ha visszaemlékszünk: a fegyverpénz kifizetésével, az szja-visszatérítéssel és a 13. havi nyugdíjjal jelentős összeget kaptak a háztartások, ráadásul a covid-helyzet miatt meghozott intézkedések is eltűntek, vagyis a pénzt volt is hol elkölteni.
A munkaerőhiány elérte a covid-válság előtti szintet, szinte kiürültek a betöltetlen álláshelyek, és ez is okozta, hogy a bérek nagy mértékben tudtak növekedni az év eleje óta. Nem csak a minimálbér és a szakmunkás bérminimum nőtt azonban, hanem a reálbérek is: erről Baksay Gergely azt mondta, hogy átgyűrűző folyamatról van szó, vagyis a lassabb termelékenységű helyek még rosszabb bért fizetnek, ha azonban ezek a munkahelyek, munkaadók is átkerülnek a gyorsabb termelékenységű helyek közé, akkor a bérek itt is növekedni fognak.