Pénzcentrum • 2022. május 9. 20:02
Márciusban az export euróban számított értéke 8,7, az importé 22,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi egyenleg 1,354 milliárd euróval romlott és 503 millió euró deficitet mutatott - közölte hétfőn első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az első negyedévben az export 14,3 százalékkal, az import 28,4 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az egyenleg 3,446 milliárd euróval romlott a tavaly január-márciusi adathoz képest és 864 millió euró deficittel zárt.
Az előző hónaphoz viszonyítva az export 5,4, az import 8,7 százalékkal emelkedett márciusban. Márciusban mind az export, mind az import - 120, illetve 623 millió euróval - először lépte át a 12 milliárd eurós küszöböt, az egyenleg a múlt év közepe óta, kilencedik hónapja hiánnyal zárt. A kivitel 78, a behozatal 72 százaléka az EU tagállamaiba ment, illetve onnan érkezett. A külkereskedelmi áruforgalom márciusi részletes adatait június 2-án közli a KSH.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője külkereskedelmi elemzésében elmondta, hogy 503,4 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben márciusban a januári 117 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 8,7%-kal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt 22,6%-kal nőtt az import euróértéke.
Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 1354 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 851 millió euró többlethez képest. Az első negyedévben 14,3%-kal nőtt az export, míg 28,4%-kal az import euróértéke, ennek megfelelően 3446 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 864 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 2582 millió euró többlettel szemben. Az áruforgalmi egyenleg összességében érdemben ronthatta az első negyedéves GDP-t, amit csak részben ellensúlyozhatott a szolgáltatási egyenleg javulása, azonban a belső kereslet kifejezetten erős lehetett.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Tavaly összesen az export euróértéke 13,6%-kal, az importé 18,2%-kal nőtt, így az egyenleg 3722 millió euróval 1897 millió euróra romlott. A beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelmi egyenleg további romlására számítunk az idei év első felében is, azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már stabilizálódhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után. A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülhetnének külpiacaink, tavaly nyár elején az euró-övezeti és német konjunktúramutatók egy része történelmi, illetve több évtizedes csúcsokat ért el.
A német ipari vállalatok, és különösen az autógyártók exportkilátásai bíztatók lennének, amit a csúcson levő megrendelésállomány mellett a beszerzési menedzser indexek, az Ifo index és más bizalmi indexek is alátámasztottak, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A kivitel kilátásait ugyanakkor lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete.