Tömeges kútbezárások jöhetnek Magyarországon: az embargó betehet a hatósági árnak is

Tény, hogy a mostani, 480 forintos üzemanyag-árbefagyasztás, a jelenlegi piacszabályozás az extrán olcsó csővezetéki orosz olaj nélkül nem lenne fenttartható – vázolta a Pénzcentrumnak Grád Ottó. A legnagyobb hazai kúthálózatokat, köztük a Mol-t, az OMV-t, és a Shellt is tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára kifejtette, hogy ha korábban az Ural típusú kőolajnak néhány dolláros leára volt a Brenthez képest, az már egy szerencsés helyzetnek volt tekinthető, most viszont 30-35 dolláros a különbség a hordónkénti ár tekintetben.

Ezért is lenne fájó egy esetleges uniós olajembargó, hiszen enélkül az extra helyzet nélkül, amit jelen pillanatban az orosz kőolaj beszerzése jelent a finomítónak, nem lehetne fenntartani a hatósági árszabályozást. De még így is folyamatosan veszteséget kell elkönyvelnie mindenkinek: a kisbenzinkutak közül többen is bejelentették, hogy bíróságra mennek, illetve a Független Benzinkutak Szövetségének vezetői is jelezték, hogy tömeges kútbezárások várhatóak a közeljövőben

- húzta alá a főtitkár, aki szerint a veszteség minden kútnál megvan, a különbség az, hogy valaki képes még finanszírozni őket, mások pedig nem.

A korábban bevezetett literenkénti 20 forintos kormányzati támogatásról, a kedvező kamatozású hitelről, és a Magyar Falu Program bevonásáról Grád Ottó úgy vélekedett, hogy azok segítő intézkedések, de nem minden szereplőt érintenek és ma már nem elégségesek.

A fél éve tartó, a piaci szinttől közben teljes mértékben elszakadt szabályozási körülmények között a kiskereskedelmi tevékenység hosszú távon nem fenntartható. Lehet arról beszélni, hogy minimalizálni kell a profitot, de gondolom nem kell senkinek elmagyarázni, hogy a 700 forintos piaci árú gázolaj és a 480 forintos közötti különbség az már nem a profit, és az már a működési költségeken is régen túlmutat

- mondta a szakember, aki arról is beszélt, hiába lett bevezetve a nagykereskedelmi árstop, most már az sem javít a töltőállomások helyzetén.

A kiskutak tulajdonosai azt mondják, hogy bár nekik elméletileg 20 forint literenként a támogatás, de ez már kapásból csak a fele vagy a kétharmada, hiszen az üzemanyagot valahogy el kell juttatni a finomítóból a töltőállomásra. A szabályozó ugyanis nem írta elő, hogy a 480 forintos nagykereskedelmi ár milyen paritáson értendő, így erre ráterhelődik még a szállítás költsége. Ami ezután megmarad a támogatásból, az nem elégség a bérekre és a rezsire sem, főképp, hogy a benzinkutakra nem vonatkozik a rezsicsökkentés, piaci áron veszik az áramot, vizet, gázt. Márpedig a töltő berendezések, a hűtők, vagy akár egy autómosó is rengeteg energiát fogyaszt

- foglalta össze a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, aki kérdésünkre kifejtette: április végén ők is nagyobb esélyét látták annak, hogy meghosszabbításra kerül az üzemanyag árstop a piaci folyamatok miatt. A szövetségnél ugyan tisztában voltak vele, hogy egyik napról a másikra nem lehet a piacra rászabadítani a szabadáras üzemanyagokat, de abban reménykedtek, hogy a döntéshozók legalább egyeztetnek velük a hosszabbítás előtt.

Személy szerint engem is meglepett a megoldás, nem számítottam rá, hogy a csirkefarháttal egy kalap alá kerül az üzemanyag is, hiszen a minket érintő jogszabály eredetileg május 15-ig érvényben volt. Ez alatt a két hét alatt lehetett volna arról egyeztetni, hogy melyek azok a jogelemek amelyek finomíthatók, pontosíthatók, könnyítenék a kutak működését, anélkül, hogy az alapelvek, vagy a hatósági ár szintje változott volna

- mondta Grád Ottó, aki szerint több problémára is megoldást kell találni.

Teljesen egyértelmű, hogy az utóbbi hónapok 20 százalékos forgalomnövekedése elsősorban a benzinturizmusnak köszönhető, amivel kezdeni kell valamit. Az is rendben van, hogy a 7,5 tonna feletti gépjárműveknek piaci áron kell adni a gázolajat, de ezt kinek kell ellenőrzi? A kút alkalmazottja nem hatósági személy, milyen jogcímen szerezzen érvényt a jogszabálynak és döntse el, ki tankolhat 480 forintos gázolajat?

- húzta alá a főtitkár, aki megemlítette a szabadáras prémiumtermékek forgalmazásának adminisztratív könnyítését is, amelyet november óta szorgalmaznak. Mint fogalmazott, a 480 forintos üzemanyagárat nem szabadott volna végig fenntartani, mert az a tavaly novemberi bevezetéskor sem volt piaci szempontból reális, pedig akkor még 80 dollár volt a kőolaj hordónkénti ára, jelenleg pedig 110 körül mozog.

Így pedig szerinte nem véletlen, hogy a nagykereskedők gyakorlatilag nem tevékenykednek Magyarországon, vagy aki igen az csak komoly veszteséggel képes szerződési kötelezettségeinek eleget tenni. Kijelenthető, hogy ma már a Mol látja el a piac nagy részét – fűzte hozzá. Arra a kérdésünkre, hogy a MÁSZ hogyan kalkulál, mi lesz július elseje után, a főtitkár azt mondta, remélik, hogy nem az, mint február 15-e, vagy május elseje után, és még a hatályos jogszabály lejárta előtt tudnak egyeztetni a döntéshozókkal.

Megerősítette, hogy ha nem változnak a kiskereskedelmi feltételek, akkor rövid időn belül kútbezárások lesznek Magyarországon.

A tönkrement kisvállalkozások nem taktikai okokból zárnak be, hanem mert tényleg kifogytak minden tartalékból. Fontos tudni, hogy a veszteségek a színes kutaknál is jelentkeznek néha ezek magasabbak is, mint egy kisvállalkozásnál, a különbség az, hogy egy nagy olajvállalat tovább képes ezeket finanszírozni. De a végtelenségig még ők sem lesznek hajlandóak veszteségesen működni és eljöhet a pillanat, amikor azt mondják, most lett elég, befejeztük az értelmetlen veszteség finanszírozást. A kicsiknél ez már eljött: hiába kaptak kedvező hitelt, azt már felélték, a normatív támogatás pedig, mint mondtam nem elégséges számukra a működéshez

- zárta Grád Ottó.

Az árstop végéig sem húznák a kiskutak?

A MÁSZ-főtitkár szavait megerősítette a Pénzcentrumnak Egri Gábor is: a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy már nem tudják megfelelően finanszírozni a működést. Így pedig két lehetőség maradt: vagy kapnak megfelelő kompenzációt az árstop miatt a kabinettől, vagy bezárják a boltot.

Mivel az állami támogatás 3 hónapra szólt, nekünk május végéig kell fenntartani a szolgáltatást - ehhez a forinteszközöket a kormány már ki is fizette -, de június elsejétől a nem látom értelmét, hogy kinyisson akár egy magánkút is, ha nem oldódik meg a helyzet

- összegezte az elnök, aki szintén elégtelennek nevezte a jelenlegi kompenzációkat.

Az, nem működik, hogy megdobnak minket literenkénti 20 forint támogatással, amiből fizessük a fuvarköltséget is, és még ehhez tegyük hozzá a saját megtakarításainkat, vegyünk fel hitelt, vonjunk be más forrásokat, hogy az ügyfeleket ki tudjuk szolgálni.

Ráadásul, mint Egri Gábor elmondta, a nagykereskedelmi árstop sem jelentett megoldást a problámákra: hiszen ugyanannyiért adhatják el az üzemanyagot, mint amennyiért veszik, közben a 20 forint literenkénti támogatásból kell fizetni a szállítás mellett a rezsit, és az alkalmazottak béreit is. A helyzeten nem segít, hogy a benzinkutak nem rezsicsökkentett árat fizetnek a közművekért:

Múlt évben 19 forintot fizettünk egy kilowatt áramért, most jönnek a számlák, amelyeken már 123 forint ugyanaz az áram. Egyszerűen nem jövünk ki: nem arról van szó, hogy itt a benzinkutasok hülyére keresik magukat, és akkor adunk nekik egy kis pluszpénzt, hanem nem tudjuk fenntartani a működést. Nem tudjuk a munkabéreket, a rezsit fizetni, emellett hitelesítések, karbantartások vannak, amelyek szintén pénzbe kerülnek.

A per csak egy segélyhívás

A strasbourgi pereskedésre is rákérdeztünk az elnöknél, aki arról beszélt, most egy különleges helyzet van, hiszen az új kormány még nem ált fel, a szervezet mindenesetre elküldte észrevételeit.

De szeretném leszögezni, hogy nem szeretnénk nemzetközi bíróságokon pereskedni a magyar állammal: ez egy erős segélyhívás a kormány telefonvonalára, hogy valamit mindenképp lépni kell. Itthon szeretnénk rendezni a kérdést

- húzta alá Egri Gábor, aki szerint az üzemanyagkereskedelem a "sűrű fillérek üzlete", ahol a lánc legvégén állók a legsérülékenyebbek. Elmondása szerint éves szinten a bevétel 0,8-1,5 százalékát tudja lekönyvelni haszonként egy kisbenzinkút, amiből lehetetlen kitermelni a most felmerülő pluszköltségeket.

Mint az elnök kifejtette, korábban már javasolták, hogy szociális alapon kellene támogatni az üzemanyagárakat: "az a szlogenünk, hogy aki meg tudja fizetni, az fizesse meg, akit pedig támogatni kell, annak meg kell találni a módját, hogy segítsünk rajta - kismillió lehetőség lenne a kérdés kezelésére."

Emellett az elnök szerint a benzinturizmust is vissza kellene fogni valahogyan, mert már minden környező országból hozzánk járnak tankolni. Ráadásul, mint arra fentebb Grád Ottó is felhívta a figyelmet, az is gondot okoz, hogy nem mindenkinek jár hatósági áron az üzemanyag:

Sokszor jeleztük, hogy a benzinkút nem állíthat egy közlekedési rendőrt a bejárathoz, aki megmondja, hogy kinek jár a hatósági áras üzemanyag, és kinek nem. A jogszabályt csak úgy lehetne betartani, ha minden kút bezárna, és egyesével mindenkit ellenőriznénk, aki beáll tankolni, ami többórás sorbanállást eredményezne

- fejtette ki Egri Gábor.

Így kéne kivezetni az ársapkát

Kérdésünkre a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke elmondta, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalásokon arról nem esett szó, hogy miképpen tervezi a kabinet megszüntetni az intézkedést. Pedig a kiskutasok már annak is örülnének, ha látnának valamilyen perspektívát:

Nem jó ez a bizonytalanság, hogy lassan hónapról hónapra hosszabbítunk... Nem lehet így vállalkozást vinni, embereket alkalmazni. A bizonytalanság öli meg a legjobban az üzletet

- fogalmazott Egri Gábor, akit arról is megkérdeztünk, hogy álláspontja szerint miképpen kellene kivezetni a benzinárstoppot. Mint kifejtette, nem támogatja azt, amit Szlovéniában csináltak, hogy egyik napról a másikra tértek vissza a piaci árakhoz. Szerinte nagyjából két-három hónap alatt "szépen fokozatosan is ki lehetne vezetni" az intézkedést, ráadásul minél magasabbak az árak, az államnak is annál több bevétele lesz.

Eltűnnek a kiskutak, eltűnik az árverseny?

Az orosz olaj kapcsán pedig látni kell, hogy a Mol finomítói marzsa jelentősen megnőtt, mivel már most komoly értékesítési prolémái vannak az oroszoknak. Plusz az olyan alternatív piacok, mint India és Kína jelentős többletfuvarral járna nekik, tehát ameddig még tudnak értékesíteni Európában, addig csúcsra járatják a szállítást

- kezdte az embargót firtató kérdésünkre Egri Gábor, aki szintén megjegyezte, hogy márciusban rekordokat döntött az üzemanyagfogyasztás, ami azt jelenti, hogy ezzel párhuzamosan az állam adóbevételei is drasztikusan megnőttek. "Közben a kis családi vállalkozások meg a saját megtakarításaikból próbálnak túlélni" - fűzte hozzá.

A másik pedig, hogy a magánkutak mindig olcsóbbak voltak, mint a színes töltőállomások. Óriási árversenyt generáltak. Ha ezek nem élik túl az árstoppot, és monopol helyzetbe kerülnek a nagy cégek, annak végső soron az autósok is megisszák a levét: nem lesz árverseny. Ha visszajönnek a piaci árak, és nem lesznek a maszek kutak, a megmaradt versenyzők felemelik az árakat

- mondta a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke. Kérdésünkre válaszolva elárulta, nem tud olyan benzinkútról, amelynek üzemeltetését átvette volna a Mol. Ennek több oka is van, a dolog ugyanis nem olyan egyszerű, mint például egy dohánybolt esetében, hogy szimplán gazdát cserél az üzlet.

Ez egy robbanás- és tűzveszélyes üzem. Nem úgy működik az átadás, hogy szerdáig a Józsi árulta az üzemanyagot, de csütörtöktől már a Mol fogja. Átadáskor üzembiztonsági vizsgálatot kell csinálni a töltőállomáson, A-tól Z-ig átvizsgálni a berendezéseket, mert ha valami baj történik, azért az üzemeltető a felelős. A hatósággal megint hitelesíttetni kell az pisztolyokat, a NAV-hoz bekötni az új rendszert, integrálni az egységet a Mol saját rendszerébe, és a többi. Millió dolog van, fél év, de minimum több hónap egy kút átvétele

- magyarázta Egri Gábor, majd pedig rávilágított, hogy a munkaerőhiány is eléggé megnehezítene egy hasonló folyamatot. Mialatt ugyanis egy maszek kúton a tulajdonos saját, és rokonai munkájával is meg tudja oldani az emberhiányt, az átvevőnek új személyzetet kellene találnia az egység működtetésére.

Nagy lehetőség is lehet az olajembargó

Az orosz olajembargóra visszatérve Egri Gábor arról beszélt, hogy ő nem látja olyan borúsnak a helyzetet, mint más magyar szakemberek.

Minden válság egyben egy lehetőség, most például arra, hogy elkezdjünk leszakadni a fosszilis energiákról, és Magyarország egy teljesen új úton induljon el. Az embargó rövidtávon negatívum, hosszabb távon viszont óriási lökés lehetne arra, hogy önellátóvá váljunk. Magyarország napergiában például már földrajzilag is sokkal jobb pozícióban van, mint Németország. A geotermikus energiatermelésben, biomasszában, vízi energiában is óriási lehetőségek vannak, amelyeket ki kellene akázni

- vélekedett az elnök, aki szerint a jövőben fontos kérdés lesz, hogy mennyiért tudunk például áramot előállítani. Hozzátette, a nagyvállaltok is ez alapján választhatják majd ki, hogy merre terjeszkedjenek, hová telepítsenek gyártókapacitásokat.