Pénzcentrum • 2022. május 2. 16:04
A Policy Agenda által számított 2022. I. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe jelentős visszaesést és komoly nehézségekkel terhelt évet jelez. A megelőző évi általános gazdasági javulás, valamint még ez év elején is elfogadhatónak vélt folyamatok kedvezőtlenre fordulásával már egyértelmű, hogy ikerdeficittel, komoly fiskális-monetáris nehézségekkel terhelt időszak következik. A tavalyi év végétől egyre romló költségvetés, a már két hónapja tartó orosz-ukrán háború által elmélyülő - szinte az egész világgazdaságot befolyásoló és szinte minden gazdasági-pénzügyi folyamatra kiterjedő – gazdasági válság okozta helyzet már az infláció megugrásával és várható további növekedésével is jellemezhető, mérhető.
A kritikus helyzetbe került ipari termelői ágazatok, a növekedés szerkezetének romlása, a külső és belső egyensúlyi mutatók gyengülése és a nagyon magas infláció jelzi a 2022 elejétől érezhető folyamatokat. A várható gazdasági lassulást leginkább a kritikus helyzetbe került ipari termelői ágazatok és az idegenforgalom – teljesítményeinek ismételt visszaesése jelzi - írják az elemzésben.
A már második éve tartó veszélyhelyzetben szükségszerűen megnövelt forrás-felhasználás a fiskális folyamataink nehezen helyrehozható romlását okozta. Ezt tovább erősítette a választási ciklushoz igazodó fokozott költségvetési lazítás, a rendkívüli – a jóváhagyott büdzsében nem tervezett – kiadásnövelés, azaz a fizetéseket, a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a vállalkozásokat is érintő jövedelemnövelő-adócsökkentő intézkedések.
A december végén bejelentett – a szakértők által már hónapok óta jelzett szükségszerű – költségvetési szigorításokon túl ez év közepétől újabb komolyabb megszorításokra lesz szükség, hogy a hosszabb ideje magas költségvetés hiány csökkentése megvalósulhasson. Az egyensúlyi folyamatok megbomlása – amit az ikerdeficit 13 éve nem tapasztalt létrejötte is igazol – már 2021-ben második felében is 7%-ot meghaladó havi inflációt okozott és 2022-ben további jelentős fogyasztói áremelkedés várható, már a kormány által is elismerten minimálisan 8,9%, de valószínűsíthető akár két számjegyű emelkedés is. A megkezdett monetáris szigorítás a jelenlegi 5,4 %-os alapkamatot év végére már 8%-ra emelheti.
Az infláció magas üteme mellett a forint volateritása és átlagos szintjének tovább gyengülése is nehezíteni fogja az egyensúly helyreállítását. Mindezekkel együtt jelentkeznek a vállalatok gazdálkodásának feszültségei, munkaerőpiaci problémák.
Az átmeneti segítségekkel könnyített, de eddig is nehézségeknek kitett családok újabb reáljövedelem-szűkülése életviteli gondokat okozhat majd. Számolhatunk a háború által okozott ellátási nehézségek mellett a járvány egy esetleges újabb hullámával, nem szólva a gazdaságot is alapvetően befolyásoló társadalmi-politikai feszültségekről.
A kilábalás a gazdaság jelenlegi romló állapotából komoly áldozatokkal jár. A 2018-as válság tapasztalatai szerint a hiány csökkentése, a felesleges kiadások elkerülése nélkülözhetetlen a következő évek növekedéséhez. A haderő-fejlesztési program gyorsítása, és több presztízs-beruházás is terheli az államháztartást. Magas a beruházási ráta és ez akadályozza egy versenyképes gazdasági szerkezet megalapozását. Jogos szakértői felvetés, hogy a felhalmozás jelentős részét a versenyszféra irányítsa.
2021-ben a bruttó hozzáadott érték folyó áron 55.046 milliárd forint volt, és volumene 7,1%-kal nőtt.
A termelési oldal jellemzője, hogy az ipar hozzáadott értéke 9,8%-kal, az építőiparé 15,8%-kal, a szolgáltatásoké 6,2%-kal lett nagyobb, míg a mezőgazdaság hozzáadott értéke 2,2%-kal esett vissza. A GDP bővüléséhez az ipar 1,9 százalékponttal, az építőipar 0,7 százalékponttal, a szolgáltatások 3,6, százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság viszont 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3%-kal, a közösségi fogyasztás 4,8%-kal emelkedett. Ez a végső fogyasztás volumenének 4,4%-os növekedését eredményezte. A bruttó felhalmozás 8,7%-kal, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,0%-kal nőtt. Az export volumene 10,1%-kal, az import volumene 8,2%-kal emelkedett. A gazdaság növekedéséhez a végső fogyasztás 3,1 százalékponttal, a bruttó felhalmozás 2,4 százalékponttal, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 1,7 százalékponttal járult hozzá.
2021-ben a nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedtek a beruházások. A beruházások volumene 4,2%-kal, ezen belül az építési beruházásoké 3,7%-kal, a gép- és berendezésberuházásoké 5,3%-kal bővült. Igen kedvezőtlen folyamat azonban, hogy a beruházási árak a 2021-ben bekövetkezett 9,8%-os növekedéssel a 1998 óta mért legmagasabb szintre emelkedett.
Elbizonytalanodó vállalatok
A vállalati gazdálkodás mutatói 2021-ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva összességükben nem romlotta, hiszen a cégek beruházásait viszonylag nagyobb összegű, olcsó források támogatják. Még 2022 első hónapjaiban se „kondultak meg a vészharangok”, bár több ágazatban és szakmában már jelentős kétségekre adott okot, sőt komoly gazdálkodási nehézségeket is okozott a gazdálkodásukat nehezítő árstop-árkorlátozás.
A jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája azonban bizonytalan és sok vállalkozás nem indítja a korábban tervezett beruházását. A cégek bizalmi indexei stagnálnak, mert az infláció magas szintje, az árfolyamromlás, a munkaerőpiaci helyzet nehézségei pesszimizmusukat erősíti.
2021-ben az előző évhez képest az ipari termelés 9,6%-kal nőtt, a 2020-as 6,0%-os csökkenés után. A feldolgozóipar 9,1%-os, az energiaipar 11,5,%-os, a kisebb súlyú bányászat 16,6%-os kibocsátást ért el. Az ipari export az során 8,9%-kal bővült. A teljes ipari értékesítés 63%-a, a feldolgozóipari értékesítés 72%-a külpiaci értékesítésre került. A feldolgozóipari export 6,1%-kal emelkedett, de ezen belül az ágazat 30%-át jelentő járműgyártás kivitelének volumene 2,2%-kal csökkent. A számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás kivitele 5,1%-kal volt nagyobb, és legjobban, 40%-kal a villamos berendezés gyártásának exportja bővült.
A kiskereskedelem forgalmának volumene 2021-ben az előző évhez képest 3,5%-kal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,2%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,9%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,9%-kal megnőtt az értékesítés volumene
A foglalkoztatottak száma 2021-ben és várhatóan 2022-ben is 0,5%-kal emelkedik, a munkanélküliségi ráta pedig 4% körül, vagy az alatt alakul. A vállalatok nagy részének gondot jelenthet a 2022-ben is megvalósuló minimálbéremelés. A mintegy 20%-os növekedés jelentős béregyenlőtlenséget, munkahelyi feszültségeket és a munkaerőköltségek kitermelésének nehézségeit okozza.
A bankok 2021-re a vállalati és lakossági hitelállomány bővülését tervezték és ez nagyrészt meg is valósult. 2022-ben a kamatok jelentős emelkedésére számíthatunk, amely folyamat gátolhatja a cégek hitelfelvételét.
Elkerülhetetlen szigorítások, lappangó infláció
A pénzügyi mutatók a válságból történő kilábalást segítő intézkedések miatt - a gazdasági visszaesés okozta problémákon túl – komoly mértékben romlottak, a következő évekre jelentős bizonytalanságokkal terhelt pénzügyi helyzetet jeleznek. A fiskális és monetáris politika disszonanciái 2021 folyamán bizonytalanná tették az inflációval és az árfolyamalakulással összefüggő várakozásokat. Az MNB továbbra is élni fog az alapkamatemeléssel, hogy az infláció a meghatározott sávba kerüljön. Ez el fog tartani akár két-három évig is.
A GDP-arányos államháztartási hiány 2021-ben az előzetes adatok szerint 3.736 milliárd forint, a GDP 6,8%-a volt. Az egyenleg az előző évhez képest 25 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,0 százalékponttal lett kedvezőbb . A kormányzati szektor adóssága – az MNB adatai alapján – 2021 végén 42.414 milliárd forintra nőtt, a GDP 76,8 %-ára tehető.
2021-ben a kormányzati szektor bevétele 22.695 milliárd, kiadása 26.431 milliárd forintot tett ki 2020-hoz képest. A bevételek 1.739 milliárd forinttal, 8,3%-kal lettek nagyobbak. 2021-ben a fogyasztói árak átlagosan 5,1%-kal nőttek az előző évhez képest. A hazai ipari termelői árak 2021-ben 13,5%-kal nőttek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
2022-re jelentősen romlani fognak a mutatók, a költségvetési hiány 6,2%-ra, az államadósság 79%-ra nőhet GDP arányosan. A Ft/euró árfolyam pedig éves átlagban 380-385 lehet.
A fogyasztók nem tapasztalják az élelmiszerár-stop kedvező hatását, a márciusban mért 8,3 százaléknál jóval nagyobb inflációt érzékelhetnek - akár 20 százalékost is. A befagyasztott árak termékköre – a mostani élelmiszer árstop mellett az évek óta rögzített energiaárakat és a szemétszállítási díjakat is figyelembe véve – az összes fogyasztás mintegy 15 százalékát teszi ki.
Az ily módon „elfojtott” infláció miatt jelentősek a beszerzési és az értékesítési árak különbségeiből adódó vállalati veszteségek, amely különbséget a költségvetésnek előbb-utóbb meg kell fizetnie. Ez pedig egyértelműen a fogyasztók, illetve az állampolgárok terhe. Az elő negyedévi deficit elképesztően magas, majdnem 3000 milliárd forintnyi lett, a tervezett egész évinek mintegy kilenctizede.
Az inflációt gerjesztő jövedelemkiáramlás már az év elejétől gyors ütemben emelte a fogyasztói árakat, de majd a második félév elejétől - addig tart ugyanis a jelenlegi árstop, és a kamat-moratórium is - fel kell szabadítani az árakat, és akkor komoly mértékű árnyomás jelentkezik a fogyasztásban.
A költségvetési hiány további növelésének már beláthatatlan következményei lehetnének. Az árstop nélkül az infláció 13% fölött lenne, további fenntartásának korlátjai vannak! A termelői árnyomás is nagyon magas. A belföldi ipari termelői ár éves szinten januárban 36 százalékkal emelkedett, ennek hatása komoly inflációs gerjesztő.
További inflációt növelő tényező a rettentő gyenge forintárfolyam. Ennek hatása azonban később jelentkezni fog, elfogynak a korábban beszerzett importáruk. A nemzetközi piacokon már az orosz-ukrán háború előtt is, januárban 20 százalékkal drágult az élelmiszer-nyersanyag, ez is egyértelműen infláció növelő lesz.
Merre vezethet út a gödörből?
A 2021-es bérnövekedés, az egyes szakmák körére érvényes bértámogatások, a nyugdíjkorrekciók, 13 havi nyugdíj és egyéb kedvezmények komoly mértékű jövedelememelkedést jelentettek és ez érezhető volt a fogyasztás és a lakossági
megtakarítások emelkedésében. Előző az alacsony, utóbbi folyamat a magas jövedelműek körében mutatkozott. A választási ciklusokkal együtt járó lakossági jövedelemnövelés - a gyermekes családok Szja visszatérítésével, a 25 éven aluliak adómenteségével, a 13 havi nyugdíj teljes összegének kifizetésével, több foglalkozás-szakma régóta elmaradt „rendkívüli” béremelésével - 2022 első hónapjaitól további nagymértékű jövedelemkiáramlást jelentett, bizonytalanná téve a későbbi költségvetési hiány elfogadható mértékét.
2021-ben az átlagos reálkereset 3,5%-kal, a nyugdíjak reálértéke 4%-kal emelkedett. A reáljövedelem várhatóan 4, a lakosság fogyasztása 3,5%-kal nőtt. 2022-ben a 20%-os minimálbér növekedés mellett a bruttó keresetek átlagosan mintegy 14%-kal emelkedhetnek, és ez az 5% körüli inflációval korrigáltan 8-9%-os reálkereset-emelkedést jelent.
A nyugdíjak reálértéke 6%-kal nő. A reáljövedelmek 7% körüli emelkedése mellett a fogyasztás 4,5%-kal bővülhet. A KSH 2022 februári kereseti jelentésében közölt 546 ezer Ft átlagfizetés – egyébként megmagyarázott torzítás, hiszen - nagyrészt egy egyszeri hat hónapos jövedelem kiegészítő tétel, az un „fegyverpénz kifizetésének hatása. 2022 februárjában a kedvezmények nélküli rendszeres bruttó átlagkereset 445 ezer Ft.
2021-ben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 635 ezer. 58 ezer fővel emelkedett az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók, 6 ezerrel a közfoglalkoztatottak létszáma, csökken viszont 21 ezer fővel a külföldi telephelyen munkát vállalóké. A foglalkoztatók 21 ezer új álláshelyet jelentettek be 2021 utolsó hónapjában, ez 2,7%-kal kevesebb, mint az előző hónapban, de 22,9%-kal több az előző decemberben. A piaci munkahelyek száma 68,4%-kal nőtt, a támogatott munkahelyeké viszont 11,2%-kal csökkent. A decemberi új bejelentett álláshelyek 41,3%-a közmunka volt.
A KSH adatfelvétele alapján a jövedelmi szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel érintett népesség száma 1.752 ezer fő, ez a lakosság 18,2%-a, amely 2020-hoz viszonyítva 0,4 százalékpontos növekedés. A szegénységgel és társadalmi kirekesztettség kockázatával sújtott népességen belül a relatív jövedelmi szegénységben élők száma 1.219 ezer fő, arányuk 12,7%.
A 65 évnél idősebbek körében a szegénység 2010 óta háromszorosára, 4,9%-ról 15,6%-ra nőtt. A munkanélküliek igen nehéz helyzetét mutatja, hogy körükben a szegénységi arány 45%, az országos átlag három és félszerese.
A kamatok emelkedése, a jelzálog törlesztési moratórium 2022 közepéig történő meghosszabbítása a már meglevő hitelportfolió romlását, a hitelkereslet megfontoltabbá válását vetíti előre, igen nagy differenciálódás mellett.
A lakosság pénzügyi vagyona jelentősen nőtt és az MNB adatai szerint a bruttó 60.000 ezer milliárd Ft-ot már meghaladja, azaz nagyobb, mint az ez évi várható GDP összege. A lakosság ezt a pénzügyi megtakarítását részben a hazai privátbanki szolgáltatóknál helyezi el. E cégek által kezelt vagyon 2021 végére csaknem 20 százalékkal, közel 7800 milliárd forintra emelkedett. Mintegy 55 ezer számlát vezetnek és azokon egy ügyfél átlagban legalább 55 millió forintot tart.
A vállalatok és a lakosság sem érezte a várható gazdasági nehézségeket, az év végén. A makrogazdasági mutatók alapján az előrejelzések is bíztatónak tűntek. 2022 első negyedévének elteltével azonban romlottak a gazdaság várható alakulást jelző folyamatok. Az egyre kedvezőtlenebb gazdasági mutatók szerint költségvetési kiigazítás lesz és több területen akár válsághelyzet is kialakul.