Pénzcentrum • 2022. április 11. 16:46
Mintegy 45,1 százalékkal csökkenhet Ukrajna bruttó hazai terméke, jövőre pedig csupán 2,1 százalékkal nőhet, vélekedik a Világbank. Mindeközben egyre több cég hagyja ott Oroszországot, legutóbb a svéd Ericsson távozott.
Tovább folytatódik a háború súlyos gazdasági következményeinek latolgatása, Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 45,1 százalékkal csökkenhet az idén, jövőre pedig csupán 2,1 százalékkal nőhet - áll a Világbank jelentésében, amelyben az Ukrajna elleni orosz háború és annak várható következményeit összegzi. Oroszország GDP-je is eshet, a Világbank szerint 11,2 százalékkal. A Világbank korábban 3,2 százalékos idei és 3,5 százalékos jövő évi ukrán gazdasági növekedéssel számolt.
A napi 5,5 dolláros nemzetközi szegénységi küszöb alapján a szegénységi ráta Ukrajnában az előrejelzések szerint idén 19,8 százalékra ugrik a tavalyi 1,8 százalékról
- közölte a Világbank, hozzátették, hogy a lakossági fogyasztás Ukrajnában idén 50 százalékkal, az állami 10 százalékkal esik, a tőkebefektetések pedig 57,5 százalékkal csökkennek. Az áruk- és szolgáltatások exportja 80 százalékkal, az import 70 százalékkal csökken, míg a GDP-arányos államadósság 50,7 százalékról 90,7 százalékra ugrik.A fogyasztói infláció az idén 15 százalék, jövőre akár 19 százalék is lehet.
A Világbank szerint Ukrajnában a vállalkozások több mint fele nem termel, a többinek a kapacitása nem éri el a szokásost. Amiatt, hogy Ukrajnát elvágták a Fekete-tengertől, az ország gabonaexportja mintegy 90 százalékkal zuhant, és fennakadások vannak a tavaszi mezőgazdasági munkákban. Az ukrán infrastruktúrát ért kár nagysága meghaladta a 100 milliárd dollárt március elejéig, ami a 2019. évi ukrán GDP mintegy kétharmadának felel meg. Világbank előrejelzése szerint 2024-ben Ukrajna gazdasága 8,4 százalékos infláció mellett 5,8 százalékkal nő.
A Világbank szerint Oroszország gazdasági teljesítménye idén 11,2 százalékkal zsugorodhat az Ukrajna ellen indított háborúra adott szigorú nyugati szankciók hatására. Idén a tőkebefektetések 16,9 százalékkal, az áruk- és szolgáltatások exportja 30,9 százalékkal, importja 35,2 százalékkal csökkenhet, az infláció 22 százalék lehet, és a szegénységi küszöb alatt élők aránya a tavalyi 11 százalékról idén 12,8 százalékra emelkedhet. A Világbank rontotta a Bulgáriát, Horvátországot, Magyarországot, Lengyelországot és Romániát tömörítő közép-európai térség idei várható gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését, azt az eddig becsült 4,7 százalékról 3,5 százalékra változtatta.
Az egyre tragikusabb gazdasági következményekről a Bloomberg is írt, ugyanis Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre nemigen képes exportálni. A mezőgazdaság szempontjából a legrosszabbkor következett be a háború: aknák akadályozzák a vetést a gabona- és napraforgóföldeken.
Emiatt a szakértők 30-55%-os csökkenéssel számolnak a különböző terményfajtákban. Várhatóan 4,5 millió tonnával lesz kisebb a kukoricaexport, amely így körülbelül 23 millió tonna lehet, míg a búzaexport 1 millió tonnával csökkenhet
- írta legfrissebb becslésében a washingtoni agrárminisztérium.
További vállalatok távoznak Oroszországból
A nyugati vállalatok sietve távoznak Oroszországból vagy csökkentik ottani tevékenységüket az Ukrajna elleni orosz támadás miatt. Így tesz a francia Société Générale bank is. A pénzintézet megállapodott arról, hogy eladja a Rosszbankban és az orosz hitelező és biztosítási leányvállalataiban lévő részesedését az Interrosz Capitalnak, a Vlagyimir Potanyin milliárdoshoz kötődő cégnek.
Az orosz offenzíva pénzügyi szankciók sorát váltotta ki az Egyesült Államok, Európa és Nagy-Britannia részéről, ami arra késztette a nyugati vállalatokat, hogy eladják oroszországi eszközeiket. A Société Générale-ra re egyre nagyobb nyomás nehezedett, hogy megszakítsa kapcsolatait Oroszországgal, és megszüntesse több mint 15 éves befektetését a Rosszbankban.
Hasonlóan távozik Oroszországból az Ericsson távközlési szolgáltató. A svéd vállalat hétfőn közölte, hogy határozatlan időre felfüggesztette összes oroszországi üzleti tevékenységét az Ukrajna elleni háború miatt. A cég közölte, hogy 2022 első negyedévében 900 millió svéd korona (mintegy 33 milliárd forint) céltartalékot képez az eszközök értékvesztésére és egyéb rendkívüli költségekre, a dolgozók elbocsátási költségeinek figyelembevétele nélkül. Az Ericsson azt is közölte, hogy oroszországi alkalmazottait fizetett szabadságra küldi.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A francia Société Générale csoport úgy döntött, hogy elhagyja az orosz piacot, Roszbank-részesedését eladja a Norilsk Nickel társtulajdonosa, Vlagyimir Potanyin tulajdonában lévő Interros Capital Ltd.-nek. Az Interrosszal kötött megállapodást a tervek szerint egy héten belül lezárják.A Sociétét Générale (SocGen) hétfői közleménye szerint a csoport beszünteti banki és biztosítási tevékenységét Oroszországban az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben. A Société Générale a Roszbankban lévő részesedésének az egészét, valamint oroszországi biztosítói leányvállalatainak mindegyikét eladja az Interrosnak.
A tranzakció összegét nem hozták nyilvánosságra, de az várhatóan több mint 3 milliárd euró veszteséget okoz a SocGennek a társaság közleménye szerint. Az ügyletet még jóvá kell hagynia az orosz hatóságoknak. A Société Générale szerint "több hét intenzív munka" előzte meg a megállapodás aláírását. Az ügylet révén a cég azt is ígéri, hogy "a folytonosságot biztosítja alkalmazottai és ügyfelei számára" Oroszországban, olvasható az MTI-n.
Folytatódnak a szankciók
Az Európai Bizottság más légitársaságok mellett 21 orosz légitársaságot vett repülésbiztonsági listájára, amely azon légitársaságok jegyzéke, amelyek az Európai Unión belül működési tilalom vagy működési korlátozás alá esnek, mert nem felelnek meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak - közölte hétfőn a brüsszeli testület, jelenti az MTI.
A bizottság szerint sérti a nemzetközi repülésbiztonsági előírásokat, hogy Oroszország márciusban önkényesen átlajstromozta a külföldi tulajdonú légi járműveket, és engedélyezte érvényes légialkalmassági bizonyítvány nélküli üzemeltetésüket. A testület által kiadott sajtóközlemény szerint Adina Valean közlekedésért felelős uniós biztos úgy mondta:
Az orosz Szövetségi Légiközlekedési Hivatal engedélyezte, hogy az orosz légitársaságok több száz külföldi tulajdonú repülőgépet érvényes légialkalmassági bizonyítvány nélkül üzemeltessenek. Az érintett orosz légitársaságok ezt tudatosan, a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírások megsértésével tették. Ez nemcsak a nemzetközi polgári repülésről szóló chicagói egyezmény egyértelmű megsértése, hanem közvetlen biztonsági fenyegetést is jelent
- emelte ki Valean, aki nyomatékosította: a bizottság döntése, miszerint működési tilalom alá helyeznek 21 orosz légitársaságot, nem újabb szankció Oroszországgal szemben.
Kizárólag technikai és biztonsági okok alapján határoztunk így, nem keverjük össze a biztonságot a politikával
- hangsúlyozta. Hétfőn a bizottság a 21 orosz légitársasággal együtt 117 légitársaságot tiltott ki az EU légtéréből. 15 különböző államban engedélyezett 90 légitársaságot azért, mert ezen államok légiközlekedési hatóságai nem végeznek megfelelő biztonsági ellenőrzést, 6 más államból származó légitársaságot pedig bizonyított súlyos biztonsági hiányosságok miatt. Két további légitársaságra működési korlátozások vonatkoznak, és csak meghatározott típusú légi járművekkel repülhetnek az EU-ban. Az EU repülésbiztonsági listájának frissítése a tagállamok repülésbiztonsági szakértőinek áprilisi döntésén alapul.