Hajdu László • 2022. április 8. 11:05
"A földgázimport nagyon bizonytalanná vált a jelenlegi háborús helyzetben. Vagyis az a véleményem, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy Paks II. ne épüljön meg" - vallja Aszódi Attila. A BME Nukleáris Technikai Intézetének professzora, a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Kar dékánja az orosz-ukrán háború okozta energetikai kérdések mellett a konfliktus hosszú távú nemzetközi hatásairól is beszélt a Pénzcentrumnak adott interjújában.
Pénzcentrum: Mennyire biztonságos jelenleg a Paksi Atomerőmű működése, amelyhez orosz fűtőelemekre is szükség van?
Aszódi Attila: Az atomerőmű üzemeltetéséhez, karbantartásához és alkatrész-ellátásához nincs szükség orosz anyagokra, alkatrészekre, vagy az Ő szaktudásukra. A nukleáris üzemanyagot viszont tőlük importáljuk, és – a törvényi előírások szerint - mindig kell, hogy legyen két évnyi tartalékunk. Ugyanakkor a háború egyértelművé tette számunkra, hogy a jövőbeli ellátásbiztonságunk miatt szükség van egy alternatív üzemanyag-szállítóra. Szerintem e téren nem szabad késlekednünk, mert normál esetben a tárgyalások, a tervezés, az engedélyezés, a szerződéskötés, a gyártás és a szállítás nem feltétlenül valósítható meg két év alatt.
Pénzcentrum: Ön szerint van még realitása a Paks II. projektnek?
A Paks II. projekt úgynevezett „kapacitás fenntartási projekt”. A célja, hogy az atomenergia megmaradjon a magyar energiamixben az évszázad végéig. A meglévő blokkok üzemideje 2032 és 2037 között lejár, szükség van új nukleáris termelőkapacitásokra. Paks jelenleg a hazai éves áramigény körülbelül harmadát termeli meg. Ezt a mennyiséget nem tudjuk más helyről pótolni.
A földgázimport nagyon bizonytalanná vált a jelenlegi háborús helyzetben. Vagyis az a véleményem, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy Paks II. ne épüljön meg.
Pénzcentrum: Mit gondol a magyar kormány Paks II-höz való ragaszkodásáról?
Szerintem teljesen logikus, hogy a kormány egyelőre kivár, hiszen a jövőbeli kapcsolat terén - Paks II. ügyében is - nagyon sokat számít, hogy mennyi ideig tart a háború. A végső döntést a kormány a következő hetek, hónapok eseményei, a háború alakulása, a háború lezárásának módja, valamint a közös európai szankciós politika alapján tudja majd meghozni.
Pénzcentrum: Régóta tart az atomenergia kontra alternatívok vita.
Szerintem hibás a vagy/vagy-ban gondolkodás: az energiatermelésre sehol sem létezik egyetlen megoldás, csakis többféle rendszer egymás mellett élése biztosít stabil villamosenergia-rendszert. Az atomerőmű alaperőmű, ami folyamatosan és stabilan képes villamos energiát termelni, míg a nap- és szélerőművek termelése az időjárástól függ. Egyszerűen másként működnek, ezért nem egymás helyettesítői, alternatívái. Az elmúlt évek energiapolitikai elképzelései szerint az időjárásfüggő megújulók kiegyenlítési feladatait bízzuk a flexibilis földgáztüzelésű erőművekre. Csakhogy ez a koncepció klímavédelmi szempontból is aggályos, hiszen a földgáz eltüzelése szén-dioxid-kibocsátással jár. Ezen felül elsősorban a földgázimport vált bizonytalanná az orosz-ukrán konfliktus hatásaként. Így a földgáz áramtermelési felhasználására aligha építhetünk közép- és hosszútávon.
Pénzcentrum: Aktuálisan zajlik a vita a világban arról, hogy vajon az atomenergia mennyire számít környezetbarátnak, fenntarthatónak?
Az atomenergia igenis környezetbarát. A jelenlegi négy paksi blokk évente körülbelül 15 terawattóra villamos energiát termel, szén-dioxid-kibocsátástól mentesen. Ezzel a működéssel éves szinten 10 millió tonna kibocsátást takarít meg, vagyis nagyságrendben annyit, amennyi a teljes hazai autópark kibocsátása. A fenntarthatóság alatt a legtöbben kizárólag a környezetvédelmet értik. Szerintem ezt ennél szélesebb értelemben kell megvizsgálnunk, beleértve a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot is.
Ugyanis – ahogy említettem - az időjárásfüggő megújuló források nem képesek biztosítani a villamosenergia-ellátás folyamatosságát. Ez pedig - elég könnyű belátni - a mai világban akár napok alatt a gazdaság és a társadalom működésképtelenségét okozhatja. Vagyis, hiába fenntartható a nap- és szélenergia környezeti szempontból, ha nem az társadalmi és gazdasági szempontból.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Szintén e kérdéskörhöz tartozik, hogy 100%-ban megújuló energiát, vagy 100 %-ban alacsony karbonintenzitású, vagy karbonsemleges energiát akarunk-e elérni. Meglátásom szerint a megújulók nem képesek önmagukban fenntartható energiarendszert produkálni. A számításaink szerint az európai unióban kitűzött 90%-os klímasemleges áramtermelési célt kizárólag azok az országok tudják elérni, ahol a következő évtizedben is megmarad az atomenergia. Egy, a közelmúltban végzett nemzetközi kutatásunk alapján az általunk vizsgált 19 országból 16-ban a kormányok szerint jelentősen nőni fog a villamosenergia-igény. Ez pedig nem biztosítható atomerőművek nélkül.
Pénzcentrum: Milyen tanulságai vannak energiaipari szempontból az orosz-ukrán háborúnak?
Egyelőre a hosszú távú energiapolitikai hatásokat nehéz pontosan felmérni, de az biztosnak látszik, hogy Európa csökkenteni fogja az orosz energiaimporttól való függését. Ez egyszerűbben megoldható a szén és az olaj esetében, amelyeket importálni, szállítani (például vonaton is) és tárolni is könnyebb, mint a földgázt, ami csak vezetéken hozható be Magyarországra, illetve a kontinens belső részeire.
Fennáll a veszélye annak, hogy a kormányok már a közeljövőben puhítani fogják a klímavédelmi céljaikat. Ebben a pillanatban nem lehet ugyanis csökkenteni az orosz gázimporttól való kitettséget és egyúttal megtartani a klímacélokat. A német, cseh, lengyel és a balkáni országok kormányai eredetileg is 2030-as évek elejére akarták kivezetni a szénalapú energiatermelést. Lehetséges, hogy ezt kénytelenek lesznek még távolabbra kitolni.
Meglátásom szerint több ország újra fogja gondolni az atomenergiához való viszonyát is. A francia kormány a közelmúltban jelentette be, hogy 14 új reaktort épít, és Németország sem biztos, hogy a jelen helyzetben végigviszi a teljes atomerőmű bezárás politikáját. Maga Elon Musk mondja, hogy rövid és középtávon nem lehet kiváltani az atomenergiát. Az atomenergia további nagy előnye a – például orosz - földgázhoz képest, hogy a termelt villamos energia költsége csak kismértékben függ az üzemanyag árától, vagyis gazdaságilag sokkal stabilabb, kiszámíthatóbb a működése, kevésbé függ az energiahordozó áringadozásától.
Pénzcentrum: Ön is nagyon határozottan kikelt az oroszok ukrajnai atomerőművekben történt cselekedetei ellen.
Nem véletlenül fogalmaztam élesen: ilyen még nem volt a történelemben, hogy egy ország önhatalmúlag megpróbálja átvenni a műszaki irányítást egy másik állam atomerőműveiben. Az is teljesen elfogadhatatlan, hogy katonai erővel támadnak meg atomerőműveket. Ez nemzetközi egyezményeket sért, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem véletlen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) komoly aggodalma, és az sem, hogy Rafael Mariano Grossi NAÜ Főigazgató személyesen látogatott el Ukrajnába, hogy közvetítsen a felek között, és segítsen a biztonságos működéshez való visszatérésben. Az atomerőművek működtetésének biztonságát még a háborús helyzetben is fenn kell tartania a felekben, ebből nem szabad engedni!