Horváth Zsolt Benjámin • 2022. április 7. 10:36
Évek óta az egyik legnagyobb gazdasági kockázatként kezelik a Kína és az Egyesült államok közötti dominciaharc által okozott konfliktust. A "háború" azonban a tőzsdékről és piacokról életünk minden területére átgyűrűzhet. Magyarország egyelőre próbál amennyire tud kimaradni a két gazdasági nagyhatalom csatáiból, de nem biztos, hogy ki tud majd maradni az új hidegháborúból - vázolta fel Dr. Salát Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, az Aegon Alapezelő tematikus szakmai rendezvényén.
Az orosz ukrán konfliktus értelmezéséhez is közelebb visz, ha megértjük, hogy mi folyik a világban. Az elmúlt években úgy nézett ki a "globális homokozó", hogy egy hangos nagy gyerek dominálta le azt. Ez volt az USA. Csakhogy egy másik gyerek (Kína) most felnőtt mellé - szemléltette a globális erőviszonyok átrendeződését Dr. Salát Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Természetesen Kína felemelkedésére gondolok. Megjelent egy olyan szereplő akinek megvannak az erőforrásai, a lehetőségei és a szándéka is felborítani a mostani, hegemón helyzetet. A kínai propaganda persze "ártalmatlannak" maszkírozza magát, az amerikai narratíva pedig fekete-fehér módon, negatív színben próbálja feltüntetni Kínát.
Ismerteti a szakértő. Ez az amerikai propaganda jelenik meg a magyar mainstream sajtóban is - folytatja. Egy gonosz, autokratikus hatalomként van ábrázolva, aki le akarja tarolni a világot. Persze ebben van igazság, de érdemes a realitások talaján maradni. A realista megközelítés az, hogy két nagyhatalom harcol. Mindkettő a saját logikája szerint igyekszik érvényesíteni érdekeit, de mindkettő más fejlődési szakaszban van. A kínai nemzetállam csak most épül. A kisebb országoknak emellett marad az, hogy csatlakoznak az egyik érdekcsoportjába, vagy pedig egyensúlyoznak a kettő között. Természetesen mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti és senkit nem az elvek, vagy a szabadságszeretet, hanem saját elveik érvényesítése mozgatja.
Magyarországra is igaz, hogy vagy csatlakoznak az egyik ország szövetségi rendszeréhez, vagy megpróbálnak lavírozni a kettő között. De Magyarország is az utóbbit csinálja, hiába tagja a nyugati szövetségi rendszereknek.
Az elmúlt 2000 évben a kínai gazdaság a világ GDP-jének harmadát tette ki. Ezután az 1800-as, 1900-as évekre minimálisra csökkent, de a 80-as évektől ismét növekedésnek indult. Egy 200 éves szünet után tehát ismét a globális gazdasági dominanciára tör. A kínai gazdaság növekedése pedig más területeken is el fogja hozni a kínai dominancia növekedését. Tehát az sem maradhat így, hogy a kulturális befolyásuk ilyen alacsony szinten marad a nyugati világban. Egy hegemónia váltás emellett jellemzően háborút hoz maga után. A fegyveres konfliktus ilyenkor a mintázatok alapján valószínű - véli a szakértő.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Amerika rosszul térképezte fel Kínát. Azt hitték, hogy egy "új Japán" lesz belőle, és csont nélkül beilleszkedik majd az amerikai dominanciába. Csak a 2000-es évek elején ismerték fel, hogy Kína veszélyes a dominanciájukra nézve. Ekkortól fogva kimondott stratégiai céljuk a kínai terjeszkedés visszaszorítása. Erre természetesen Kín is reagál. És ettől alakult ki az a helyzet, amit új hidegháborúnak hívnak. Kialakult egy globális szembenállás a két nagyhatalom és azok szövetségesei között.
A második hidegháborúban számos ország nem kérdés hova tartozik, ilyen Japán és Ausztrália. De az amerikaiak próbálják bevonni például Tajvant, az EU-t és Indiát. Kína szövetségrendszere képlékenyebb, mert nagy szövetségekbe nem szokott Kína belépni. Az viszont például egyértelmű, hogy Oroszország Kína oldalán áll. Ez abból is látszik, ahogy a kínaiak az Ukrajnai háborúra reagáltak, ahogy elvetették a szankciókat és tudatosan nem ítélték el az oroszokat a kínai politikusok. De Irán, Közép-Ázsia és Délkelet-Ázsia is a kínai tömb felé húzhat majd. Kérdés, hogy Magyarország ebből a konfliktusból mennyire tud majd kimaradni, mindenesetre a "harcok" már tartanak - ismertette Dr. Salát Gergely.
A szövetségi rendszerek harcának pedig rengeteg csatatere van. Zajlik a verseny gazdaságban, a tudomány és technológia területén,a kibertérben, a nemzetközi szervezetekben és az ideológiák frontján és a hadászatban is. Amiben ez a "új hidegháború" másmilyen lesz, mint az első az például az interdependencia. Ez a választók és a vállalatok érdeke is jelenleg, ezért nem lehet teljesen elszigetelni magukat a feleknek egymástól. És hát tompít az is, hogy az USA-nak és Kínának sincs akkora erejük, mint a Szovjeteknek és az akkori Egyesült Államoknak korábban - ismertette a kutató.