Nehéz feladatok várnak az új Orbán-kormányra: hamarosan kiderül, hogy kalapálják ki a költségvetést

Több szempontból is különleges a 2023-as költségvetés idei tervezésének folyamata - írja a Portfolio. Négy év után ugyanis ismét parlamenti választás után indul meg a büdzsé kialakítása, de ami talán még ennél is fontosabb: óriási a bizonytalanság.

A bizonytalanság több tényezőből fakad:

• Jelenleg eleve kérdéses, hogy hogyan teljesül a 2022-es költségvetés és szükség van-e annak módosítására. Tehát nagy kérdőjelek övezik a 2023-as költségvetés bázisát.
• A külső feltételek is kiszámíthatatlanok és gyorsan változhatnak. Ide sorolható az orosz-ukrán háború, de az energiakrízis is.
• Megindult Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárás, ami kérdőjelessé teszi a Magyarországnak szánt uniós források közeljövőbeli megérkezését.
• Mindezek miatt nehezen lehet megtervezni már most a 2023-as gazdasági kilátásokat, vagyis, hogy milyen GDP-növekedési és inflációs prognózisra építse a kormány a büdzsét.

Mindezen jelentős bizonytalanságok ellenére a korábbi évek tapasztalatai alapján azt gondoljuk, hogy a kormány idén sem változtat az elmúlt évek bevett gyakorlatán, és a költségvetés korai elfogadása mellett teszi le a voksát. Pedig egy ilyen rendkívüli környezetben ez kockázatos döntés is tud lenni, elég csak arra gondolni, hogy a koronavírus-járvány okozta válság milyen gyorsa tette semmissé a költségvetéseket.

Hogyan tovább?

Talán érdemes abból kiindulni, hogy 4 évvel ezelőtt a parlamenti választást követően hogyan állt fel az új kormány és ezt követően mit tett a 2019-es költségvetés elfogadása érdekében.

2018-ban április 8-án voltak a választások, amikor is szintén kétharmados többséget szerzett a Fidesz-KDNP a parlamentben. Orbán Viktor akkor két nappal később, április 10-én tartotta meg nemzetközi sajtótájékoztatóját. A kormányfő itt bejelentette, hogy új kormányt fog alakítani, nagy részben új emberekkel (addigra már szivárogtak hírek lehetséges nevekről), és azt is jelezte, hogy a gazdaságpolitika demográfia fókuszú lesz.

Érdemes itt megemlíteni, hogy ezúttal a választások után három nappal tart Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót, és azt is meg kell jegyezni, hogy eddig nem kerültek ki információk az új kormány összetételéről. Hétfőn viszont kormányüléssel kezdett a kabinet.

Fontos esemény lesz tehát a szerda délutáni miniszterelnöki sajtótájékoztató, ugyanis már itt utalást tehet a kormány várható összetételére, a kormány felállásának menetrendjére és a várható gazdaságpolitikai intézkedésekre, amelyek többek között a költségvetést is érintik.

A kormány felállásának folyamata négy évvel ezelőtt bő egy hónapot vett igénybe. Alig három héttel a választások után ugyanis 2018. április 27-én megismerhette a nyilvánosság a kormánytagok névsorát és akkor kiderült az is, hogy valóban változik a kormányzati struktúra. A Nemzetgazdasági Minisztériumból akkor lett ismét Pénzügyminisztérium, a fejlesztési tárcából Innovációs és Technológiai Minisztérium lett és a nemzeti vagyon is tárca nélküli szerepet kapott. A kormány tagjai meg is maradtak az elmúlt években, egyedül Trócsányi László akkori igazságügyi minisztert váltotta idő közben Varga Judit. Ezt követően a parlament 2018. május 11-én fogadta el az új kormány struktúrájáról szóló törvényt és május 18-én nevezte ki Áder János akkori államfő a minisztereket.

Az alábbi táblázatunkból kiderül, hogy 2018-ban a kormány hivatalos felállása után 1 hónapot kellett várni arra, hogy a parlament elé kerüljön a következő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat, de nyilván annak előkészítő munkája már elkezdődött áprilisban. Ez várható tehát idén is: a 2023-as költségvetés keretfeltételeinek tervezése már most zajlik Varga Mihály minisztériumában, és ha a kormány tartja magát az elmúlt évek trendjéhez, akkor május közepe és június közepe között valamikor beterjesztheti a 2023-as költségvetés tervezetét a parlamentnek.

Vagyis néhány hét múlva fény derül az új kormány legfontosabb terveire, várható gazdaságpolitikai intézkedéseire.

A költségvetés megjelenése előtt már megtudhatunk bizonyos részleteket a kormány terveiből az április 30-ig benyújtandó konvergenciaprogramból is, amit az uniós követelmények miatt kell eddig a határidőig leadni.

A korai költségvetés eddigi tapasztalatai

Forrás: Portfolio-gyűjtés

Van tennivaló

Komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie az új kormánynak és ezek között van a költségvetés rendbetétele is. Egyes elemzői vélemények szerint már 2022 második felében hozzá kell látni a költségvetés kiigazításához, a feketeleves ugyanakkor csak 2023-ban jöhet el igazán. Ekkor akár a GDP 3%-ának megfelelő költségvetési módosítást kellene végrehajtani. Információink szerint már az orosz-ukrán háború kitörése előtti hetekben (!) mintegy 2000 milliárd forintos költségvetési kiigazítással számolt a kormány két év alatt, vagyis a büdzsé kiigazítása terén valóban van tennivalója a kormánynak.

Jelzésértékű lehet a jövő szempontjából a költségvetés márciusi állapotáról képet adó államháztartási jelentés, amelyet a Pénzügyminisztérium péntek délelőtt hoz nyilvánosságra. (Februárban nem meglepő módon felrobbant a költségvetési deficit.)

Ezen alaphelyzet fényében három nagyon fontos kérdésre kell figyelni:

• milyen makrogazdasági feltételezésekkel számol a kormány: GDP-növekedés és infláció,
• hová lövi be a költségvetés hiányát jövőre és hozzányúl-e a 2022-es hiánycélhoz (amit legutóbb vitt le a GDP arányában 5,9%-ról 4,9%-ra),
• a változó bevételi- és kiadási számok fényében (energiaárak elszállása, kamatok emelkedése, lassabb GDP-növekedés, viszont a vártnál magasabb infláció, stb.) és a hiánycélok teljesítése érdekében tesz-e pótlólagos egyensúlyjavító intézkedéseket a kormány.

Nemcsak a piaci elemzők figyelmeztettek a költségvetés elcsúszására. A jegybank március végén megjelent Inflációs Jelentésében azt írta, hogy az idei 4,9%-os hiánycél rendben lehet (a makrogazdasági alapfolyamatok kedvező alakulása és a korábban eldöntött kiadásátütemezés fedezetet nyújt a geopolitikai és piaci feszültségek miatt várhatóan megemelkedő kiadásokra), és 2023-ban is tovább csökkenhet a deficit, azonban már az MNB közgazdászai is felhívták a figyelmet geopolitikai és piaci feszültségekből fakadó kockázatokra.

A biztonságvédelemmel és menekültellátással kapcsolatos kiadások emelkedése, a nyersanyagárak ugrásszerű emelkedése, valamint a kieső adóbevételek a magasabb hiány irányába mutató kockázatokat jelentenek - írták már korábban az MNB szakértői, akik azt is kiszámolták, hogy a fenti folyamatok eredőjeként a geopolitikai és piaci feszültségek növekedése, illetve hosszabb fennmaradása 0,6-1,6 százalékos GDP-arányos többletköltséget eredményezhet a költségvetésben 2022-ben. Szerintük azonban ez az elcsúszás belső tartalékokkal kezelhető.