Koós Anna • 2022. március 30. 05:54
Két éve, hogy a koronavírus járvány megrengette a világot, mely válságot, magas inflációt eredményezett és fokozta a munkanélküliséget. Nem kellett azonban sokat várni a világot megrázó újabb válságra: február 24-én Oroszország és Ukrajna konfliktusa háborús helyzetet teremtett Európában. A gazdasági következmények egyelőre bizonytalanok, az infláció azonban - sok együttes folyamat hatására - már most az egekben van, azt pedig nem tudni, meddig emekedik és tart ki a tartós drágulás. Nem először alakul ki ilyen gazdasági helyzet a történelem során, és némely esetben a válságot hiperinfláció is követte, mely olyan nagy mértékű infláció, melynek hatására a pénz gyakorlatilag elveszíti az értékét, így teljes életutak alatt felhalmozott vagyonok, megtakarítások válhatnak semmivé. Bár az ilyen esetek igen ritkák, sokan tarthatnak attól, hogy a jelenlegi válság elfajulhat. A Pénzcentrum befektetési szakértőket kérdezett arról, tartanunk kell-e a hiperinflációtól jelen helyzetben, illetve milyen befektetéssel óvhatjuk meg a megtakarításunkat az elértéktelenedéstől.
A hiperinfláció jelensége nem példa nélküli a történelemben. A válságba került Római Birodalomban is éppúgy felütötte a fejét, mint ahogy az első világháborút követően számos országban. Akkor leginkább Németország szenvedte el a pénz nagymértékű elértéktelenedését, ahol 3,25 millió (!) százalékos volt a havi pénzromlás mértéke. (Ehhez képest a 2022. februári 8,3 százalék, amit a Központi Statisztikai Hivatal kimutatott, nem is tűnik soknak.) Viszont Magyarország még ezt a hihetetlen mértékű inflációt is képest volt túlszárnyalni 1945-ben a második világháborút követően - még most is vannak, akik emlékeznek rá, hogy az utcán söpörték a bilpengőt, annyira értéktelen volt. A havi drágulás akkor 41,9 billiárd százalékos volt, vagyis 15 óránként megduplázódtak az árak. A délszláv háború alatt pedig Jugoszláviában is 5 billiárdos hiperinfláció következett be 1994 végén.
Ezek a legismertebb esetek, azonban a 20. és 21. században is akadtak további példák a pénz értékének nagyfokú csökkenésére, melyeket valamilyen válság váltott ki. Az egész világot megrázó koronavírus-járvány is olyan válságot generált a gazdaságban, mint amit egy háború alatt lehet tapasztalni, az infláció is magasabb, kiszámíthatatlanabb volt a szokásosnál. Viszont Ukrajna és Oroszország háborús konfliktusa újabb válságot hozott mindössze két évvel a pandémia után. Joggal merülhet fel tehát a kérdés, hogy mi várható így a jövőben, meddig emelkedhetnek az árak. Bár a kilátások egyelőre bizonytalanok, nagyban függnek attól, hogyan alakul a háborús helyzet, az elemzők elég borúsan látják a helyzetet.
Tavaly, amikor szintén erősödtek az inflációval kapcsolatos félelmek, a Pénzcentrum ugyancsak kikérte erről elemzők véleményét. Akkor a befektetési szakemberek egyértelműen úgy ítélték meg, hogy hiperinflációtól nem kell tartani. Most ismét aktuálissá vált a kérdés, hogy kell-e tartani ilyesmitől, valamint hogy ebben a kiszámíthatatlan helyzetben mi jelenthet biztos befektetést. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők ezúttal is egyetértenek abban, hogy Magyarországon a háború következtében hiperinflációnak igen-igen csekély az esélye. Viszont azt senki sem vitatja, hogy az infláció magas lesz, így érdemes inflációálló befektetésekben gondolkodni.
Kell-e hiperinflációtól tartanunk?
Jobbágy Sándor, a Concorde szenior makrogazdasági elemzője szerint a hiperinflációtól - mivel hagyományosan a tartósan havi 50 százalék feletti inflációt szokás hiperinflációnak nevezni - nagyon messze vannak az európai és észak-amerikai gazdaságok, de általában a világ nagy része is néhány speciális kivétellel. "Nem számítunk rá, hogy ilyen infláció következne be, amennyiben a háború nem terjed ki Ukrajnán és Oroszországon (esetleg még Fehéroroszországon) kívül más országokra is" - mondta el a Pénzcentrum kérdésére.
Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő portfolió menedzsere szerint a hiperinflációhoz olyan háború kell, ami elpusztítja az ellátási láncot. A szakértő szerint Ukrajnában ez a feltétel teljesült, ezért valószínű, hogy Ukrajnában - ha rövid időre is, de - nagyon magas lesz az infláció.
Ami súlyosbítja a helyzetet, hogy Ukrajna nagy búza termelő, és nyugodtan mondhatjuk, hogy az idei termés kiesett. Ami különbözik a 90-es évek szerb hiperinflációjától, hogy míg a szerbeknek nem nagyon segített senki az ellátási lánc helyrehozásában, addíg Ukrajna jelentős külföldi segítségre számíthat a háború után. Emiatt nem valószínű a hiperinfláció, de azért magasabb lesz az infláció az átlagnál
- magyarázta Kardos Zsolt.
Bence Balázs a Portfolio Trader befektetési igazgatója szintén kiemelte, hogy Oroszország és Ukrajna nagy gabonatermelők, illetve exportőrök. A szakértő szerint a háború miatt Ukrajnában csökkeni fog a bevetett területek nagysága, Oroszországtól pedig nehéz lesz gabonát venni, mert az árutőzsdei termékeket dollárban számolják el, a dollár elszámolási rendszerekből meg kizárták az országot.
Mivel Oroszország olaj- és gázexportőr is, az energiaárakon is érződik az orosz-ukrán háború hatása. Tehát emelkedni fognak az energiaárak és az élelmiszerárak: míg előbbi a magyar inflációs kosárban 7 százalékkal szerepel, az élelmiszer 26,5 százalékkal. Azonban a szakértő szerint a hiperinflációról havi 10-20 százalékos infláció esetén beszélhetnénk, ilyen pedig nem lesz sehol a fejlett világban.
Mennyire szabadulhat el az áremelkedés és mely területeket érintheti ez leginkább?
Bence Balázs szerint bár nőni fog az infláció 2022-be,n de az energia és az élelmiszeráremelkedés egyszeri hatás, jövőre már csökkeni fog az infláció. A leginkább az élelmiszerárak drágulására van kilátás a szakértő szerint. Kitért arra is, hogy inflációt növelő kockázat az is, hogy a politikia kockázatok miatt a globalizált termelés visszaesőben van. A globalizáció ellen ható folyamatok szintén emelik az árakat: ha például nem ott szerelnek össze valamit, ahol az a legolcsóbb lenne, hanem a közelben, ahol biztonságosnak gondolják.
Kardos Zsolt szerint az inflációs hatások érezhetőek minden területen. Az olaj miatt az energia szinte minden szegmense drágább mint tavaly a szakértő szerint.
A fejlett országok ott rontották el, hogy túl gyorsan építették le a fosszilis és atom energiával kapcsolatos szektorokat, anélkül, hogy felfejlesztették volna a zöld vagy alternatív energiát. Így most olyan világban élünk, hogy a zöld energiából még nincs elég, a foszilis illetve atom energiából már nincs elég. Hülye helyzet
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- magyarázta az Aegon Alapkezelő portfolió menedzsere.
Jobbágy Sándor szerint is kétségtelenül gyorsuló inflációt okoz a háborús helyzet. "Ráadásul már a háború előtt is egy gyorsuló inflációs szakaszban voltunk, részben az európai energiaárak miatt, de az élelmiszerárak is gyorsuló ütemben emelkedtek az elmúlt fél évben" - emelte ki.
Amire nagy valószínűséggel számítunk, hogy a sok országban a 2022-es éves átlagos infláció megközelítheti a 2021-es dupláját. Ez azonban még a legtöbb EU-s országban és a fejlett gazdaságok többségében 10 százalék alatti éves átlagos fogyasztói árindexet jelent
- mondta el a Concorde szenior makrogazdasági elemzője, hozzátéve, hogy Magyarországon és számos régiós országban, de egyre több nyugat-európai országban is adminisztratív intézkedésekkel igyekeznek enyhíteni a fogyasztókra háruló terheket különböző árrögzítésekkel, adócsökkentésekkel vagy árkompenzációval. Azaz, az infláció elleni küzdelemben a költségvetések egyre nagyobb szerepet vállalnak, hiszen a kínálati sokkok ellen a kamatemelések érdemben nem segítenek, legfeljebb az árfolyam-erősítő hatáson keresztül - fejtette ki a szakértő.
Mi lehet az infláció ellen a legjobb befektetés ebben a helyzetben? Hol érezheti biztonságban a pénzét a lakosság?
A legegyszerűbben kifejezve olyat kell venni amit a lábadra ejtesz és fáj. Ezek leginkább a nyersanyagok. De ezenkívül az ingatlan is jó befektetés lehet, és inflációt követő kötvények. Amit tilos inflációs környezetben tartani az a készpénz, illetve lehet készpénz de akkor az euró vagy dollár legyen
- tanácsolta Kardos Zsolt.
Bence Balázs szerint, ha valaki nem bírja a kockázatot, akkor számára megfelelő befektetés lehet az infláció követő 5 éves állampapapír. A Prémium Magyar Államkötvény most 6,6 százalékot hoz, mely a Portfolio Trader befektetési igazgatója szerint 2022-ben biztosan kevesebb, mint az infláció, 2023-ban pedig körülbelül annyi, a következő években pedig már reálhozamot is adhat. Ezen a téren a legjobb papír a babakötvény, 8,1 százalékos hozammal.
Klasszikusan a reál eszközök védenek infláció ellen, ilyen az ingatlan, a részvény. A hosszú inflációs menetre készül valaki akkor az arany, vagy aranybányász cégrészvények is védelmet nyújtanak
- mondta el Bence Balázs.
Jobbágy Sándor szerint emelkedő inflációs környezetben, illetve nagy inflációs bizonytalanság esetén jó befektetés lehet az ingatlan és egyéb reáleszközök. A szakértő szerint a részvények közül azokat érdemes keresni, amelyeknél a cég piaci pozíciójánál fogva képes a megnövekedett költségeit érdemi piacvesztés nélkül áthárítani a fogyasztókra. Ezek mellett ugyancsak említette, hogy a lakossági befektetők számára inflációkövető kötvények is elérhetőek, melyek a megelőző év átlagos inflációja feletti kupont fizetnek.