Lángokba borult az erdő Csernobil körül: ez történt az orosz-ukrán háborúban kedd délután

A katasztrófavédelem a fővárosi és a megyei védelmi bizottságokkal együttműködve eddig összesen 6865 ember, köztük 3695 gyermek és 2115 nő elhelyezéséről gondoskodott. Tizenegy megyében összesen 170 befogadóhelyén kaptak biztonságos elhelyezést az otthonukat elhagyni kényszerülők, közölték az MTI-vel. A hétfőn, a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton az első napon, hétfőn 1006 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak; az éjszakát 98-an töltötték a létesítményben, számukra fekhelyet biztosítottak – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala.

A nép szolgája című sorozat első részére 561 ezer magyar néző volt kíváncsi vasárnap. A telex értesülései szerint a kereskedelmileg fontos 18-49-es korosztálynak a Zelenszkij főszereplősével készült sorozat nagy sikert aratott a magyar közönség előtt is.

Ukrajna nem enged

Naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben, erről Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja beszélt a BBC Ukrajinának adott interjújában.

Az MTI szemléje szerint Podoljak kifejtette, hogy a megbeszélések online zajlanak és több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba.

A tárgyalások szerkezete valóban összetett. Van egy tárgyalócsoport, amelyet mindenki ismer, mellette sok csoport dolgozik különböző formákban. Vannak politikai tanácsadók, és ezek nem csak oroszok vagy ukránok, részünkről ilyen Andrij Jermak (az elnöki iroda vezetője), aki más, olyan külföldi országok politikai tanácsadóival dolgozik együtt, amelyek garanciavállalók lehetnek Ukrajna biztonságára nézve

– magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni, ez pedig az ukrán államiság alapja, azaz az ország szuverenitása és területi egysége.

Az orosz féllel kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy „nagyon nehezen tudják megtörni azokat a sztereotípiákat, amelyekben nyolc évig éltek”, és még mindig nem ismerik el hogy tévedtek, rosszul mérték fel saját forrásaikat és Ukrajna védekezési képességeit. Ugyanakkor Podoljak szerint a teljes körű háború kezdete óta eltelt időszak, az ukránok kitartó ellenállása az oroszokat „a valóság megfelelőbb felfogásához” vezette, ami „többé-kevésbé lehetővé teszi a párbeszéd folytatását” velük.

Korábban több meg nem erősített hír is érkezett arról, hogy Belarusz beszállt az orosz–ukrán háborúba Oroszország oldalán, ám egyelőre azon túl, hogy átengednek belarusz területeket az orosz katonai műveletekhez, más nem történt igazoltan. Most a CNN viszont arról ír, hogy amerikai és NATO-tisztviselők szerint is közel állunk Belarusz csatlakozásához, mert Vlagyimir Putyinnak támogatásra van szüksége, és bármilyen segítséget szívesen lát. Egy belarusz ellenzéki forrás szerint az ország hadserege készen áll arra, hogy napokon belül bevonuljon Ukrajnába, és ez akár több ezer katona bevetését is jelentheti. Ennek katonai szempontból kisebb hatása lesz, mint geopolitikai szempontból, hiszen ezzel egy újabb ország csatlakozna a háborúhoz.

Tovább folytatódnak az összecsapások

Mariupolból való menekülése történetét mesélte el a BBC-nek Mikola Trofimenko, a város egyetemének egyik vezetője, Mariupol képviselőtestületének tagja., aki feleségével és 5 éves fiával menekült el, most a nyugat-ukrajnai Lvivben él. Itt próbálják meg újraindítani a mariupoli egyetemet. Menekülésük előtt heteket töltöttek egy mariupoli óvóhelyen 80 szomszédjukkal együtt.

A Nemzetközi Vöröskereszt által vezetett konvojjal akartak kijutni a városból, és kis híján ez okozta a végzetüket, az autóoszlopot ugyanis megtámadták az oroszok. Több ezer autó alkotta az autóoszlopot, 15 orosz ellenörzőponton kellett áthaladniuk az ukrán kézen lévő Zaporizzsjáig. Az ukrán ellenörzőpontnál jártak már, amikor az oroszok tüzet nyitottak az autókra, pedig fehér szalag volt az ajtókon, az ablakokon pedig gyerekekre figyelmeztető felirat.

Korábban a BBC helyszínen tartózkodó tudósítója egy nagy robbanásról számolt be, a CNN most viszont több robbanást jelentett Kijevből. A munkatársaik szerint a robbanások közül egy kiemelkedően nagy volt – ezt hallhatta a BBC tudósítója –, amely több, utcán parkoló autó riasztóját is beindította. A CNN hozzátette, hogy Anton Geracsenko, a kijevi belügyminisztérium tanácsadója közlése szerint az ukrán légvédelem megsemmisített egy orosz Tocska-rakétát, amelynek maradványai a Dnyeper folyóba zuhantak.

Az energiaszektort is ütnék az orosz agresszió miatt

Csehország kiterjesztené az energiaszektorra az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket – mondta a visegrádi négyekhez (V4) tartozó ország külügyminisztere egy keddi német interjúban.

Jan Lipavský az ARD országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a prágai vezetés álláspontja szerint Oroszországot teljesen ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, és az energiaágazatban el kell rendelni további kereskedelmi korlátozásokat, írta meg az MTI. 

Az Európai Unió tagországainak mindezt együtt kell megtenniük – húzta alá a Kalózpárt politikusa, hozzátéve: nehéz döntés az orosz energiaszektor szankcionálása, mert „sok állam sok energiát kap Oroszországból”, ezért beszélni kell a következményekről. Ugyanakkor „mindannyiunknak fel kell ismernünk, hogy véget kell vetnünk a Putyin-rendszernek, amelybe milliárdokat fektetünk”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök szerinte a háború finanszírozására használja a pénzt.

A cseh külügyminiszter kifejtette, hogy az orosz költségvetés bevételeinek nyolcvan százalékát a kőolaj- és a földgázszállításokért kapott pénz teszi ki, és azokat az összegeket, amelyeket az EU-tagállamok, például Németország az energiahordozókért átutal Oroszországnak, a bombák finanszírozására használják, amelyeket aztán Ukrajnára dobnak, ez pedig menekültáradatot hoz létre, amely hozzánk érkezik, amelyről mi gondoskodunk, és egy bizonyos ponton Ukrajna újjáépítéséért is fizetnünk kell majd.

Arra a felvetésre, hogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az energiaszektort érintő szankciók sokkal jobban sújtanák az EU-t, mint Oroszországot, Lipavský azt mondta, hogy Oroszország szeret fenyegetődzni, ijesztgetni, Oroszország hazudik, sajtókampányokat és dezinformációs kampányokat folytat, és a szóvivő kijelentése is csak egy ilyen trükk.

Radioaktív füst kerülhetett a levegőbe Csernobilban

Az ukrán parlament közlése szerint hét erdőtűz keletkezett a csernobili atomerőmű közelében. A tüzet vélhetően tüzérségi lövedékek vagy gyújtogatás okozhatta a hetek óta az orosz erők által kontrollált területen. Az ukrán speciális kommunikációs szolgálat szerint fennáll a veszélye, hogy a radioaktív füst szétterjedhet.

Csernobil az ukrajnai invázió első napjai óta orosz kézben van, az erőmű ukrán személyzetének jelentései elképesztő körülményekről számolnak be. Az akkor fogságba ejtett műszakot például csak tegnap engedték haza a munkából.

Fehéroroszország hadba szállhat az oroszok oldalán

Amerikai és NATO-tisztviselők szerint Fehéroroszország hamarosan beléphet az ukrajnai háborúba Oroszország oldalán, írja a CNN. A lap a NATO egyik magas rangú katonai tisztviselőjétől kapott információkra hivatkozva írta meg, hogy egyre valószínűbb, hogy Fehéroroszország belép a konfliktusba, Putyinnak ugyanis támogatásra van szüksége és minden segítség jól jön neki. A végső döntést erről Moszkvában hozzák meg, és egyelőre nem áll rendelkezésre olyan információ, hogy fehéroroszok harcolnának Ukrajnában.

Fehérorosz ellenzéki források szerint a fehérorosz fegyveres erők napokon belül Ukrajnába mehetnek. Katonák ezrei állnak készen a mozgósítára. Egy a neve elhallgatását kérő informátor ugyanakkor hozzátette, az erőviszonyokon ez nem igazán fog érdemben változtatni, csupán geopolitikai jelentősége lesz azáltal, hogy már három ország háborúzik majd.