Ennek csúnya vége lehet: rekordgyenge forintot, elszálló inflációt hozott az orosz-ukrán háború

Pénzcentrum2022. március 1. 12:28

A háborús helyzet a piaci folyamatokra is jócskán csak rányomta a bélyegét. Az aggasztó geopolitikai kilátások közepett ugyanis a nyugati szankciók nem csak az orosz gazdaságot dönthetik be, de az azt kiszabóknak is fájhatnak. A világ legnagyobb gázexportőrének számító oroszországgal való globális szembefeszülés ugyan ellátási gondokat  még nem okoz, az inflációt durván megindíthatta. A forint hétfő reggel új mélypontot ért el és bár a gyengülése azóta megállt, továbbra is 370 forint felett jegyzik az eurót. Az orosz-ukrán háború legfrissebb gazdasági következményeit Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője ismertette a Pénzcentrummal.

A CIB Bank vezető elemzője rövid összefoglalójában sorra vette a mögöttünk álló napok gazdasági és geopolitikai eseményeit. A szakértő megállapításai nem túl reménykeltők.

A hétfői nap mérlege:

  • A 2-3 napos villámháború esélye gyakorlatilag lenullázódott, elhúzódó, eszkalálódó konfliktus, tartós bizonytalanság
  • A Béketárgyalások első köre a pesszimista várakozásoknak megfelelően sikertelenül zárult, még fegyverszünetben sem állapodtak meg a felek, csupán abban, hogy folytatják a tárgyalásokat
  • Macron elnök felhívta Putyint: az orosz elnök a beszélgetésükben megismételte követeléseit (A Krím legitimitásnak elismerése, valamint Ukrajna demilitarizálása és semleges státuszának biztosítása)
  • Közben éjjel is folytatódott Kijev és Harkiv ostroma, kedden pedig óriási katonai menetoszlop tart Kijev felé
  • Tovább folytatódott Oroszország gazdasági, pénzügyi izolációja, a szankciókon kívül vállalatok szálltak ki orosz érdekeltségeikből, az európai országok lezárták a légterüket az orosz gépek elől, a Mastercard nem hajt végre Oroszországból külföldi utalásokat
  • A kultúra, a sport, és a tudomány területén is folytatódott Oroszország izolációja (többek között a Judo szövetség felfüggesztette Putyin tiszteletbeli elnöki címét)

Mint ismert, már a hétvégén megérkezett a nyugati szankciók második köre. Ennek keretében többek között megkezdték az orosz bankok eltávolítását a SWIFT rendszerből és korlátozták az oroszoknak az arany- és devizatartalékok jegybanki felhasználásának lehetőségét.

  • Befagyasztották az orosz jegybank eszközeit: a 640 milliárd dollárnyi összes tartalék jó részét sikerült zárolni, ugyanis a devizális diverzifikáció ellenére ennek jó része nyugati letétkezelőknél, bankokban lehet, ezzel jelentősen korlátozhatják a jegybank mozgásterét a piaci káosz enyhítésében (a devizapiaci intervenciót, a devizalikviditást biztosítását bankrendszernek).
  • Az orosz jegybank megerősítette, hogy hétfőn nem tudott közbenjárni a rubel mélyrepülésének megakasztása érdekében
  • Az orosz bankok kizárása a SWIFT rendszerből rövid távon jelentősen megnehezítheti külkereskedelem elszámolását, a banki tranzakciókat, így súlyos zavarokat okozhat. Az elszámolások nem váltak lehetetlenné, de sok időbe és pénzbe kerül az átállás, az alternatív csatornák, megoldások kialakítása/megkeresése. Nehézkesebb, drágább, hosszadalmasabb folyamat lesz minden tranzakció
  • Az oroszok egyetlen könnyebbsége, hogy 2014 után már kiépítettek egy alternatív rendszert (SPFS), és a kínaiaknak is van egy alternatív rendszerük

A Makrogazdasági hatásokra térve fontos hangsúlyozni, hogy a pontos hatások számszerűsítés teljesen lehetetlen jelen pillanatban Az eddig megjelent kommentárok kétszámjegyű recessziót jósolnak Oroszországban. Jelentős az esélye a szankciók fennmaradása esetén a devizaadósságon defaultnak (törlesztési csőd).

Globálisan nézve, a háború által kiváltott pontos reálgazdasági hatások még nem számszerűsíthetőek. Ami látszik, hogy a lefele mutató növekedési és felfele mutató inflációs kockázatok jelentősen erősödnek.

  • Direkt reálgazdasági hatások: az USA korlátozott, az EU sokkal erőteljesebb mértékben kitett a közvetlen hatásoknak

Hatások az EU-ra:

  • A külkereskedelem, a pénzügyi piacokon, az energián, az agrártermékeken, alapanyagok és a fémek terén is érezhető lehet

Oroszország gazdasága globálisan messze nem a legjelentősebb, de a bizonyos területeken betöltött súlya miatt a szankciók fájdalmasabbak a másik félnek, mint például az Irán ellen hozottak.

  • Az EU-s gázimport 40 százaléka Oroszországból jön (egyes országok, például Csehország esetén ez 100 százalék, de például Németországban is 60 százalék feletti)
  • Oroszország globális szinten is a legnagyobb gázexportőr és a második legnagyobb olajkitermelő
  • Oroszország a palládium világpiacának is 43 százalékát adja (ezt többek között katalizátorokhoz használják)
  • A nikkel 11 százaléka és az alumínium 10 százaléka is az oroszoktól jön
  • Oroszország és Ukrajna együttesen a globális gabona kínálat 30 százalékát biztosítja

Bár a gázellátás egyelőre folyamatos, a katonai, gazdasági, politikai és piaci fejlemények globálisan a korábban vártnál tartósabban magasabb infláció irányába mutatnak. A magas infláció pedig:

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

  • mérsékli a reáljövedelmeket, így negatívan hat a fogyasztásra
  • a vállalatok újabb költségsokkokkal kell szembe nézzenek
  • újabb fennakadások lehetnek beszállítói láncokban, ami rontja a növekedési kilátásokat.

Monetáris politika:

A háború még bonyolultabbá teszi a jegybankok helyzetét. A magas inflációs kiinduló pontra újabb inflációs sokk rakódik, miközben a növekedési kockázatok is erősödnek. A piaci kamatemelési várakozások mérséklődtek

  • Fed: már nem áraz a piac 50 bázispontos emelést márciusban,
  • EKB: későbbre csúszhat az év végére várt kamatemelés, QE kivezetése időben kitolódhat 

Orosz piacok:

  • A központi bank 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot és egyéb intézkedéseket is bejelentett (ilyenek a korlátlan repo, valamint a devizamegfelelés enyhítése bankoknak)
  • Nyíltpiaci intervencióra egyelőre nem került sor
  • Az exportbevétellel rendelkező vállalatok bevételeik 80 százalékát kötelesek rubelre konvertálni
  • A Rubel: -30 százalékkal nyitott (ez történelmi mélypont), a kamatemelés stabilizálta, de extrém törékeny a pozíciója
  • A rövid lejáratú hozamoknál drasztikus az ugrás (6 hónapos kamat 20 százalék felett), hosszabb lejáratokon kisebb mozgások voltak

Ezen kívül bankpánik jelei láthatóak, komoly likviditási problémák vannak a bankrendszerben, a tőzsde pedig nem nyitott ki. A CDS 50 százalék feletti valószínűséggel áraz államcsődöt 5 éven belül.

Globális piacok:

  • A részvénypiacok esetében viszonylag mérsékeltek voltak a reakciók (néhány százalékos mínuszok), az EU-ban bankrészvények viszont masszívan alulteljesítenek (Raiffeisen, Unicredit, SocGen legnagyobb kitettséggel), kétszámjegyű esések, európai bankindex -6,8% zárásban
  • A biztonságos menedékek felülteljesítőek: arany, amerikai, német államkötvények
  • Az olaj 2014 óta (Krím megszállása) nem látott szinten, a Brent 100 dollár felett járt
  • Ma az ázsiai kereskedésben stabilizálódás, kivárás látható, nincsenek jelentős elmozdulások 

Magyar piacok:

  • Hétfőn reggel a forint új történelmi mélypontot ért el az euróval szemben, 372 forint felett járt, este újra 372 közelében, ma reggel is 370 felett volt, de megállt a gyengülés
  • A BUX kora délután ~-7,5 százalék zárásban -4,5 százalék
  • Referencia hozamok: 3 évig +10-12 bp,  3 éven túl +4-8 bp emelkedés
  • A 3M BUBOR fixing 4,92 százalékra ugrott
  • FRA: 6,30 százalék  körüli kamatcsúcsot áraznak

Az MNB egyelőre nem avatkozott be. Az intenzív forint gyengülés esetén az 1 hetes kamat emelése lehet hatékony eszköz.

A Pénzcentrum élő, folyamatosan frissülő árfolyam oldalán követheted a legfontosabb deviza árfolyamokat, és tőzsdei árfolyamokat, mint például a legismertebb részvényárfolyamokat, és tőzsdeindexeket. 

Címkék:
jegybank, forint, oroszország, orosz, piacok, orosz gazdaság, orosz-ukrán válság, orosz-ukrán krízis, orosz-ukrán háború,