Pénzcentrum • 2022. február 22. 09:45
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szombaton megtartott évindító eseményén Orbán Viktor a gazdaság következő 10 évéről, és öt csapdahelyzetről beszélt, amelyet igyekeznek majd elkerülni. Ezek egyike a magas külföldi tulajdonhányad a vállalkozásokban - amely már nem először kerül terítékre az utóbbi időben. Leggyakrabban a hazai kiskereskereskedelemben részt vevő magas külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező vállalkozásokat veszik el, ha példát kell mondani.
Nem először említi úgy a miniszterelnök a kiskereskedelemben magas külföldi tulajdoni hányadot, mint megoldandó gazdasági problémát. Lázár János kormánybiztos 2020 decemberében nyílt hadüzenetet fogalmazott meg a külföldi a kiskereskedelmi láncok ellen a Portfolio Csoport által szervezett Agrárszektor Konferencia 2020 online rendezvényén. Az ott elhangzottak szerint a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ezt megerősítette az, amint 2021. február 4-én Orbán Viktor a Gazdasági Évnyitón mondott. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ügyben az elmúlt 10 évben egyelőre nem történt előrelépés, pedig azóta szerepel a kitűzött célok között. A most szombaton elhangzottak alapján még mindig kiemelt cél lehet a diszkontok kiszorítása.
Mit is jelent ez a magas külföldi tulajdonhányad csapdája, amelyről Orbán Viktor beszélt? A magas külföldi tulajdonhányad csapdája a 2010 előtti időszakban volt egyértelműen tetten érhető. 2010 és 2020 között 51,6 százalékról 49,2 százalékra csökkent a külföldiek aránya a gazdaságban, jelenleg 14 ezer külföldi vállalat működik itthon - írja most a VG. A külföldiek gazdaságon belül betöltött szerepe nemcsak árbevétel, hanem beruházási és termelési érték alapján is mérsékelt csökkenést mutatott, de továbbra is magas.
Árbevételalapon 2010–2020 között látványos volt az energetikában (29-ről 56%-ra!), a bankszektorban (40-ről 58%-ra), valamint a médiában (24-ről 50%-ra!) a magyar tulajdonú vállalatok részarányának emelkedése, ennek következtében a három kiemelt területen a hazai arány már bőven meghaladja az 50 százalékot. A kiemelt ágazatok mellett a hazai tulajdonú vállalkozások árbevétel alapján számított részaránya hagyományosan magas a humánegészségügyi és a szociális ellátás ágazatban, a vendéglátó szektorban, az építőiparban, az ingatlanhasznosító és a szállítás-, valamint a raktározásszektorban. Ezeken a területeken a magyar tulajdoni részarány 2020 végén meghaladta a 70 százalékot.
A kereskedelemben, az élelmiszergyártásban és a turizmusban 50–70 százalék között van a magyar cégek aránya.
Számos szektorban – habár emelkedett a magyar tulajdon részaránya – továbbra is a külföldi vállalatok adják az összesített árbevétel több mint felét. Ilyan a biztosítószektor és a távközlési iparágban is alacsony, itt 10 százalék körüli a hazai tulajdon aránya. Az építőanyag-ipari vállalkozásokat is tartalmazó, nem fém ásványi anyagokkal foglalkozó szektorban is érdemi a külföldi cégek részaránya. A szűken vett építőanyag-iparnál (11 építőanyag-gyártó szektor és 2 bányászati szektor) a legfrissebb adatok szerint 40–50 százalék között van a hazai tulajdon részaránya, azonban a legfontosabb szereplők szinte kivétel nélkül külföldi tulajdonban vannak.
Az élelmiszer-kiskereskedelmen belül, ha a nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelmet vizsgáljuk – amely a kiskereskedelem csaknem felét adja, és döntően az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmi üzletláncokat tartalmazza –, a magyar tulajdoni részarány 40 százalék alatt van.
Nem véletlen képez fontos bástyát a kiskereskedelmi szektor. Tavaly májusban Nagy István agrárminiszter azt nyilatkozta, stratégiai fontosságú kérdésnek tartja a kiskereskedelmet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Jelenleg olyan mértékű nyereség képződik a szektorban, majd ezt követően hagyja el az országot, amit nem lehet annyiban hagyni
- mondta akkor. A Pénzcentrum sem először foglalkozik a kérdéssel: szakértők szerint az ilyen bejelentéseknek nincs realitásuk: a Magyarországon jelen levő multikat piaci úton nem lehet kiszorítani. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta: adminisztratív úton elképzelhető lett volna a multik elüldözése, viszont ahhoz az EU-nak is lenne egy-két szava. Az adminisztratív kiszorítás egy "blöff" Raskó György szerint, aki azt is elmondta, hogy
a vásárlók részéről is komoly felháborodásra lehetne számítani.
A kérdést számtalan aspektusból vizsgáltuk tavaly: mennyiben érintené jól, vagy rosszul a vásárlókat, ha a kormány beváltja ígéreteit? Drágább lenne a bevásárlás? Milyen helyzetbe kerülnek majd a kiskereskedelemben dolgozók? Érdekli egyáltalán a magyar vásárlókat, milyen tulajdonban van a bolt, ahol vásárolnak? Van igényük rá, hogy magyar termékeket vegyenek? A Pénzcentrum Magyar Termék vásárlási szokásokat és igényeket felmérő kutatásából kiderült, hogy a vásárlókat nagyrészt nem érdekli, milyen összetételű a bolt tulajdonosi köre, ahol vásárolnak, hazai előállítású, gyártású termékeket viszont annál szívesebben vásárolnak. Most azonban az árstop hatására akár csökkenhetett is a magyar termékek részaránya a boltokban.