Pénzcentrum • 2022. február 11. 16:15
A várakozásokat bőven meghaladva – igazodva a globális trendekhez –, 7,9%-ra ugrott az infláció januárban az igen széleskörű áremelkedés miatt. Az elemzők szerint a későbbiekben az árbefagyasztás esetleges megszüntetése okoz még bizonytalanságot. Az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be.
2022 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4%-kal nőttek.
Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az előző hónaphoz képest szinte minden termékcsoportban gyorsult a drágulás. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a szeszes italok és dohányáruk ára emelkedett. A januári adatok jelentősen meghaladták a várakozásokat. A maginflációs mutató 1,4%-kal nőtt decemberhez képest, így éves alapon 7,4%-kal emelkedett az index értéke, ami az árfolyamatok tartósságát mutatja. A mutató 20 éves csúcsára nőtt januárban - jegyezte meg Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Bár januárban a bázishatás is kedvezőbben alakult, de az első havi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás. Mind a belföldi, mind az importált infláció masszív dinamikát mutat. Emellett olyan egyedi tényezők is közrejátszottak, mint az olajár vártnál magasabb szintje
- vélekedett. Az árdinamika érzékelhető enyhülése tavasszal következhet be: addig történik meg az év eleji átárazások döntő többsége, illetve áprilistól fut ki teljesen a tavalyi jövedéki adóemelés hatása is. Ugyanakkor a mérséklődés meglehetősen lassú tempóval mehet végbe, mivel mind keresleti, mind kínálati oldalon szignifikáns felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs pályát. A munkaerőpiac egyre szűkül. ami masszív bérnyomást eredményez.
Az elkövetkezendő hetekre előirányzott expanzív fiskális politika (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, stb.) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel a jelek szerint tartósan megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé. Mindemellett a későbbiekben az árbefagyasztás esetleges megszüntetése okoz még bizonytalanságot. Az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be - tette hozzá Nagy János.
A várakozásokat bőven meghaladva – igazodva a globális trendekhez –, 7,9%-ra ugrott az infláció januárban az igen széleskörű áremelkedés miatt, mivel a dohánytermékek jövedéki adójának egy évvel ezelőtti emelésének hatása elkezdett kiesni a bázisból, valamint az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felében bevezetett 480 forintos árplafon, valamint az alá esése önmagában 0,3-0,4 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 7,4%-ra ugrott, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést legnagyobb mértékben az élelmiszerek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta
- írta kommentáljában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust.
Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a februárban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig jelentős mértékű drágulást okozhat.
Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széléhez, 4% közelébe. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- sorolta.
A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 5,5%-ról 6%-ra emeljük, továbbra is felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentőse növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is.
A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban tavaly már kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban meredeken emelkednek a lisztnagykereskedelmi és a pékáruk árai. Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon februárban már érezhető lesz, míg további jelentős áremelkedést akadályoz meg. A kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a folytatódó kamatemelési ciklus miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt
- mondta a szakértő, majd emlékeztetett: egy év alatt az élelmiszerek árai 10,1%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaszi hónapokban mért 3% körüli növekedéshez képest. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak januárban 0,2%-kal nőttek az előző év első hónapjaiban mért 28% körüli növekedéssel szemben, azonban a Németországban kitört sertéspestis miatt az unióban maradt húskínálat is lenyomta az árakat. A baromfihús árak azonban 18%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 1,5%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 0,4%-kal csökkentek. A tojás ára 10,9%-kal nőtt, a tej ára 16,9%-kal emelkedett, az étolaj 33,4%-kal, a liszté 31%-kal, a margariné 21,2%-kal emelkedett. Januárban a kenyér 18%-kal, a cukor 11%-kal drágult, míg a gyümölcsök árai 7,4%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 11,3%-kal, az éttermi étkezésé 11,2%-kal drágult.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,7%-kal, ezen belül a dohányáruké 10%-kal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 4%-kal nőttek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig 7,9%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 7,3%-os emelkedése – amit nagyrészben a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 13,9%-kal, a konyhabútorok 15,7%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. A háztartási energiaárak 1,2%-kal nőttek, a szén (13,1%), a tűzifa (8,3%) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt.
Az egyéb cikkek árai 11,3%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 22,5%-kal emelkedtek, de a kategórián belül a tankönyv kivételével szinte minden termék áremelkedése gyorsult. 5,2%-kal drágultak a szolgáltatások, részben az alacsonyabb tavalyi bázis hatására, amit a parkolási díjak átmeneti felfüggesztése okozott, míg januárban 5,3%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 6%-kal, a külföldi utazások árai 3,4%-kal emelkedtek. Az albérleti piac magára találása miatt 6,1%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése januárban. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 16,3% volt, a háztartási szolgáltatásoké 9,9%, a járműjavításé pedig 10,7% volt decemberben.